A KSH legutóbb 110 ezer ilyen magyarról írt, de a valós szám ennek a többszöröse, 714 ezer lehet. A külföldi magyarok által hazautalt pénz nem elhanyagolható szerepet játszik a magyar gazdaságban.

Cégek szerveződtek arra, hogy a kelet-európai fiatalokat már érettségi után kiszervezzék például az ingyenes skandináv főiskolákra és egyetemekre tanulni – ezt mondja a Dániában élő szociológus, Szilvási Tünde. A szakember szerint sokszor teljes évfolyamok hagyják el Magyarországot így, aminek egyenes következménye, hogy azok a magyar diákok már ott is telepednek le. Magyarországon a KSH hivatalos adatai szerint. Tavaly 33 700 fő számolta fel magyarországi életét és kezdett újat külföldön. 15 százalékkal többen, mint az előző évben, és többen, mint 2010 óta bármikor.

A kormány több mint egymilliárd forintot költ a magyarok hazatérését célzó állami programra, miközben hosszú idő után idén először az elvándorlók száma meghaladta a hazatérőkét.

Európában komoly vasútfejlesztések vannak, ezért nagy kereslet van a jó szakemberekre – mondta a BKK korábbi vezérigazgatója.

Az általunk kérdezett szakértők szerint tízezrek költöztek máshová az országban a jobb megélhetés reményében.

A szakszervezetnél azt mondják, betegek halnak meg amiatt, mert munkaerőhiánnyal küzd az egészségügy. 

Soha nem tervezett még annyi orvostanhallgató külföldre menni, mint most, és az utóbbi időben több ezer szakdolgozó is elhagyta a magyar kórházakat - folyamatos az elvándorlás az egészségügyből a Független Egészségügyi Szakszervezet és a Magyar Orvosi Kamara szerint. A Népszava írt arról elsőként, hogy a Kamara felmérésén 10-ből 6 orvostanhallgató nyilatkozott úgy, hogy külföldre menne dolgozni, ha megkapja a diplomáját. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint azonban egyre csökken az elvándorlás.

Miközben lépten-nyomon épülnek a társasházak és irodák az országban, addig szakembereket szinte lehetetlen találni az építkezésekhez. A KSH adatai szerint tavaly 300 ezer ember dolgozott az ágazatban, de még további 30-40 ezer munkásra lenne szükség. Az egyre nagyobb munkaerőhiány miatt szinte már csoda, ha időben elkészül valami. Topa Imre 20 éve foglalkozik kivitelezéssel, őt kérdeztük arról, mire számíthat az, aki építkezni szeretne. Ide kattintva megnézheti mit válaszolt.

Hogy mennyi magyar dolgozik külföldön, arra igazából csak becslések vannak, de hogy több százezer, az biztos. Pár éve még forró politikai téma volt az elvándorlás, de most már kevesebb szó esik róla, talán ezt is mindenki megszokta. Pedig még mindig komoly gondot jelent: itthon például egyre nehezebb szakmunkásokat találni. Gondolhatnánk, ha közülük valaki mégis hazajön, tárt karokkal fogadják. De nem. Három családdal is találkoztunk az ország három különböző pontján, akik Angliából és Skóciából tértek vissza. És néha azt gondolják, bár ne tették volna! Elvesztek a magyar hivatalok útvesztőiben, megalázóan bántak velük, és egyszerűen nem értik, miért.

Tömegesen mondtak fel a budapesti Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban az altatóorvosok. Nyilatkozni nem akartak, de kamerán kívül az egyik ott dolgozó elmondta, az aneszteziológusok úgy érezték, nem tudják biztonságosan végezni a munkájukat. Szerintük így is feleannyian voltak, mint amennyi a megfelelő munkavégzéshez szükséges.

Szakemberek elvándorlása, pénzhiány, lerobbant épületek és műszerpark. Sokkal több pénz kellene az egészségügynek, mert Magyarország párját ritkítóan keveset költ rá. A kormány szerint előbb át kell alakítani az egész rendszert, utána jöhet több pénz. De a rendszer reformja sok évig tarthat. Lehet addig várni? Hárompárti vita.

Munkanélküliségről sokat hallunk, munkaerőhiányról nagyon keveset, pedig ez hovatovább a gazdasági növekedés akadálya Magyarországon. A kormány teljes foglalkoztatottságot és munkaalapú társadalmat akar, de egyre többen mennek külföldre dolgozni és egyre több az üres álláshely Magyarországon. Ennek, mondják szakemberek, két fő oka lehet: az alacsony magyar bérek és a képzettség hiánya.

Magyarországon egyre nehezebb megfelelő munkaerőt találni. Több százezren már külföldön dolgoznak, és ez a folyamat még évekig folytatódhat. Közgazdászok szerint egészen addig, amíg Ausztriában az itthoni fizetése akár négyszeresét is megkeresheti, aki odamegy dolgozni. Béremelés kell? Vagy – ahogyan az Akadémia javasolja – jöjjenek a bevándorlók? Szakértőkkel beszélgetünk.

Ismét egyre több ápoló készül külföldre, mert csalódottak a július 1-től beígért, de szerintük nem teljesített béremelés miatt - ezt állítja egy egészségügyi érdekképviselet. Az egészségügyért felelős államtitkárságon azt mondják, a kormány betartotta az ígéretét. A béremelésben érintett egészségügyi dolgozók bruttó 10-15 ezer forintos fizetésemelést kapnak.

Nemzetközi sikert ért a fiatalok elvándorlásáról szóló magyar film. A fiatal rendezőt Berlinben díjazták azért a filmért, ami Magyarország egyik legnagyobb problémáját dolgozza fel.

Mostanság minden ötödik magyarnak megfordul a fejében, hogy kivándoroljon. Most olyanokat mutatunk be, akik külföldön élnek. Az egyéni indítékaikra voltunk kíváncsiak.

Egy osztrák hegyi szállodában vállal munkát Siklós fideszes alpolgármestere, és külföldre tart egy komlói kormánypárti önkormányzati képviselő is. Elmesélik, miért külföldön próbálnak boldogulni.