Egy év alatt 17 ezerrel csökkent az egészségügyben dolgozók száma

Tavaly márciusban a hivatalos adatok szerint mintegy 5500 egészségügyi dolgozó távozott a rendszerből. Akkor vezették be az úgynevezett szolgálati jogviszonyt. Aki nem fogadta el az új munkafeltételeket, nem dolgozhatott tovább. A koronavírus-járvány harmadik hullámában esett ki több ezer ember az egészségügyből, miközben a miniszterelnök is arra figyelmeztetett, hogy mindenkire szükség van. „Olyan terhelés lesz a kórházainkon, mint amilyen még nem volt. Minden orvosra, minden ápolónőre, minden lélegeztetőkészülékre szükségünk lesz” – mondta tavaly február 25-én a miniszterelnök.

Azóta tovább csökkent Magyarországon az egészségügyben dolgozók száma. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint összesen 28 600-zal dolgoznak ma kevesebben szociális és egészségügyi területen, mint egy évvel ezelőtt. Korábban összesen 17 ezres csökkenésről lehetett hallani, de mostanra kiderült: ez csak az egészségügyre értendő. 2020 utolsó negyedévében 197 400 dolgozója volt a magyar egészségügynek, 2021 negyedik negyedévében pedig 180 700. Tehát a statisztikai adatok szerint összesen 16 700-an tűntek el egyetlen év alatt az egészségügyből. Ezt megsínylik a betegek – mondják a szakszervezetnél.

Ez nyilvánvaló, és sajnos a halálozási számokban ez is megmutatkozik. Nem az, hogy a dolgozók nem dolgoznak ugyanolyan rendesen, és mindent megtesznek, hanem egyszerűen fizikailag nem tudnak mindig, mindenhol jelen lenni

– mondta a Híradónak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. A kormány érdemben nem válaszolt a Híradó arra vonatkozó kérdésére, hogy tervezik-e pótolni a hiányzókat.

Korábban egyébként arról döntöttek, hogy az egészségügyi szakdolgozók alapbérét négy lépésben, átlagosan 72 százalékkal emelik a 2018-as illetményhez képest. Kásler Miklós néhány hete azt mondta: bízik benne, hogy ez hosszú távon biztosítja a szakdolgozók munkájának megfelelő elismerését.