Félő, hogy 10 éven belül az ország nagy részében megszűnhet a gyermekgyógyászati alapellátás. Ezt állítja a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete. A Magyar Nemzet információi szerint a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a gyerekorvosok átlagéletkora 60 év. De többen még nyugdíj mellett is praktizálnak, ami nagy szerencse, mert nincs utánpótlás. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt írta, ismerik a számokat és próbálják vonzóbbá tenni a házi gyermekorvosi pályát.

Egyre több vírus terjed a levegőben. Bár influenza még nincs Magyarországon, de a szakemberek szerint a felső-légúti tüneteket és hasmenést hányást okozó vírusok már tombolnak és egyre több megbetegedést okoznak. A metrók mozgólépcsőinek korlátját ezért olyan speciális anyaggal vonták be, ami megóvja az utasokat, hogy egymástól összeszedjenek kórokozókat. Ahol nincs ilyen bevonat, ott azonban órákig életben maradnak a vírusok, ezért érdemes több szabályt betartani, hogy ne betegedjünk meg. 

Nincsen elég orvos a tatabányai kórház szülészeti osztályán – ezt a kórház főigazgatója is megerősítette. A kismamáknak sokszor napok helyett hónapokat kell várni egy-egy vizsgálatra. A főigazgató azt mondta, folyamatosan hirdetik az állásokat, de senki nem jelentkezik. Az egészségügyi államtitkárság azt írta, idén jelentős béremelést kaptak az orvosok, és 4,4 milliárdot adnak arra is, hogy népszerűsítsék a szakmát.

Mégsem lesz egészségügyi cafetéria, amelyet először tavaly az azóta meggyanúsított fideszes Mengyi Roland javasolt az Országgyűlésnek, de végül csak idén nyáron fogadta el a parlament. Most viszont a nemzetgazdasági miniszter a visszavonását kezdeményezte. A kormányszóvivő csak annyit mondott, júniusban tévedés történt. A munkavállalók viszont már nagyon várták, terveztek az új cafetériával, amelyet főleg magán szűrvizsgálatokra fordíthattak volna, szinte minden másnál kedvezőbben, adómentesen.

Calici vírus fertőz a miskolci Szent Ferenc Kórházban. A hányással és hasmenéssel járó vírustól eddig 29-en betegedtek meg. A betegség a kórházban lévő, amúgy is legyengült szervezetű emberekre rendkívül veszélyes lehet. Az intézményben most tilos a látogatás és új betegeket sem vesznek fel.

Háromszor annyi amputációt végeznek Magyarországon, mint a világ többi országában. Ez derül ki egy magyar kutatásból. Erről elsőként a Webbeteg írt. A Rezidensek És Szakorvosok Szakszervezetének elnöke azt mondta Híradónknak, ennek például az az oka, hogy kevés az érsebész az országban, de az is baj, hogy a kórházak évek óta több pénzt kapnak az egészség- biztosítótól egy amputáció után, mintha elvégeznének egy végtagot megmentő műtétet. Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság minderre nem reagált.

Ha az egészségügyi kormányzaton múlik, maholnap összeomlik a gyermekpszichiátriai ellátás Magyarországon. Szakemberek szerint az érintett gyerekek közül nagyjából minden tizedik, még egyszer: minden tizedik gyerek jut szakorvosi ellátáshoz. A szakorvos: gyerekpszichiáter, összesen úgy 60 Magyarországon, többségük nyugdíjhoz közeledik.  A szakma tudja, mire van szükség: pénzre, pénzre és pénzre.

Nem elég vonzó a háziorvosi pálya a fiataloknak, ennek egyik oka az alacsony finanszírozás. Ezt mondta Híradónknak az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének alelnöke. A Magyar Nemzet statisztikái szerint öt év alatt csupán néhány száz fiatal végezte el a háziorvosi képzést, ami azért gond, mert a jelenleg praktizáló családorvosok kétharmada már nyugdíjas korú.

Bezáratta a Gyógyszerészeti Intézet, az RTL Híradó stábja mégis nyitva találta a budapesti Lánchíd Patikát. A gyógyszertár működési engedélyét néhány napja azért vonták vissza, mert vényköteles gyógyszereket adtak el recept nélkül külföldre. A patika 45 millió forintos bírságot kapott. Altatókat, nyugtatókat, véralvadásgátló és asztma elleni gyógyszereket adtak el több mint hat ezer dobozzal. Ha ezeket valaki nem megfelelő módon szedi, az akár az életébe is kerülhet az RTL Híradó által megkérdezett szakértő szerint.

17 percen át rostokolt egy mentőhelikopter egy halálos baleset helyszínén, mert az irányítók nem tudták megmondani, melyik kórházba vihetik az egyik sérültet. A Mentőszolgálat szerint senki nem hibázott. A baleset még hétfőn történt Felcsút közelében, egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek.

Vannak olyan kórházak, amelyek továbbküldik a betegeket más intézménybe, mert hiányzik valamilyen műtéti eszközük. Ezt mondta Híradónknak az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. A legfrissebb adatok szerint a kórházak adóssága csaknem 52 milliárd forint, és ez folyamatosan nő, a szakértő szerint az év végére elérheti a 70 milliárd forintot. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától adásunkig nem reagáltak.

Életet mentett tavaly a Sziget fesztiválon, most elismerést kapott a Mentőszolgálattól. A 18 éves, büfében dolgozó lány egy középkorú férfit élesztett újra, aki összeesett a standja előtt. Az esetről akkor az RTL Híradó is beszámolt. A lányt, aki közben orvostanhallgató lett, hétfőn oklevéllel jutalmazták. A szerdán induló Sziget Fesztiválon 9 mentőautó lesz ügyeletben éjszakánként, sürgősségi ambulanciát alakítanak ki, három helyre pedig mentőhelikopter is le tud majd szállni.

Hiába épült modern leszállóhely a mentőhelikopternek Veszprémben, a gép mégis a kórház előtti kereszteződésben landolt hétvégén a Blikk információja szerint. A leszálló a tavaly átadott új onkológiai központ tetején van, de a használatára még nincs engedély. A kórháznál közölték: a hétvégi landolás biztonságos volt, a leszálló engedélyeztetése pedig folyamatban van.

Nem biztos, hogy kapnak béremelést a háziorvosi, fogorvosi asszisztensek. Ugyan kapnak plusz támogatást a rendelők, de nem csak a bérekre kell a plusz pénz, hanem a rezsire és az eszközökre is. Az Alapellátó Orvosok Szövetségének elnöke szerint ráadásul, ha az összes támogatást béremelésre költenék, akkor is sokkal kevesebbet kapnának, mint a kórházi orvosok. A kormány az orvosokra bízza, mire költik a plusz támogatást, és hogy adnak-e béremelést.

Háromdimenziós endoszkóppal térben is láthatják az agyban lévő tumort az orvosok. A debreceni egyetem klinikáján  külföldi professzorok előtt tartottak bemutatót az úgynevezett kulcslyuksebészeti eljárásról. Ez már létezik egy ideje Magyarországon is, de a szakemberek szerint keveset használják az orvosok.

Nem tudni mi lesz a kórházakban dolgozó gépszerelőkkel, éjjeli őrökkel vagy bérszámfejtőkkel. Az egészségügyi államtitkár pénteken arról beszélt híradónknak: még tárgyalnak róla, hogy igazságos-e, ha az ő fizetésüket is emelik. Csütörtökön jelentették be, hogy szeptembertől nő az orvosok és az ápolók bére. A szakorvosoké bruttó 107 ezer forinttal, az ápolóké 26 és fél százalékkal. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke azt mondta: ez csak tűzoltásszerű béremelés.

Sok bajunk van vele, de megszoktuk. Működése mindannyiunkat érint, adót is fizetünk érte, de keveset tudunk róla. A megfejtés: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az OEP. Kezeli a gyógyításra szánt pénzeket évi 2 ezer milliárdot és ebből: úgy-ahogy finanszírozza a kórházakat, a rendelőket és a háziorvosokat. Fizeti a táppénzt, a gyedet és sokféle más ellátást.  Dönt a gyógyszereinkről és ezek támogatásáról, az új technológiák alkalmazásáról és az egyedi méltányossági kérelmekről – amikor valaki szeretne hozzájutni költséges, de számára létfontosságú gyógyszerekhez. Eddig. Mostantól, ha jól értjük, az egységes OEP-et szétszedik. Egy része az egészségügyi államtitkársághoz kerül, egy másik része az Államkincstárhoz. Ennek mi értelme és ebből mi lesz?

Hogy a magyar egészségügy beteg, aligha vitatható. Az is közismert, hogy összességében kevésbé vagyunk egészségesek, mint Európa legtöbb országának lakói. Egészségbiztosítási járulékot, ez a TB, alig több mint 4 millió ember fizet. Ám több mint 9 millió ember jogosult arra, hogy egészségügyi ellátást kapjon. Ha a gyerekeket leszámítjuk, akkor is a jogosultaknak úgy fele fizet azért az ellátásért, amit kap. Ezt az ellátást a legtöbben nem érezzük jónak. Ezért aki teheti, egyre többet költ a saját zsebéből: vagy legálisan egy magánrendelőben, vagy hálapénz formájában.

Egészségügy alulnézetből - a PM egyik politikusa, Szabó Tímea társelnök egy hónapig segédápolóként dolgozott egy budapesti kórházban.

Egyre idősebbek és egyre kevesebben vannak a háziorvosok. Utánpótlás lényegében nincs. Ez azért gond, mert ha bajunk van, vagy beteg a gyerek, először a háziorvoshoz megyünk. Föltéve, hogy olyan helyen élünk, ahol egyáltalán van. Mert sokfelé nincs.

Jó lenne, ha minél többen érezhetnénk, hogy van közünk a jövő évi költségvetéshez. Talán szerencsés lenne egyszer egy nemzeti konzultáció, amelyben azt kérdeznék tőlünk, elsősorban mire kellene többet költenie az államnak. Egészségügyre? Oktatásra? Adócsökkentésre? Adósságcsökkentésre? Sportra? Mire? És mire nem? Kedden benyújtotta a 2017-es költségvetést Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, vele beszélgettük.

Aki fekete ruhás képet posztol magáról a kórházból, másnap már ne jöjjön dolgozni. Aki otthon öltözik feketébe, az se tegyen ki magáról fotót a közösségi oldalakra. Aki Sándor Máriával egy képen szerepel, annak baja eshet. Így fenyegettek kórházi vezetők nővéreket és orvosokat, akik az egészségügy problémái miatt zúgolódnak. Miközben egy évvel ezelőtt alig-alig mert valaki nyilvánosan beszélni a bajokról, most a fenyegetések ellenére is egyre többen állnak ki a véleményük mellett. Moskovics Judit orvosokkal és nővérekkel beszélgetett, akik amúgy ritkán szólalnak meg együtt.

Nincs elég orvos, van, hogy 210 órát dolgoznak havonta a nővérek, és nincs elég motiváció. Erről beszélt Híradónknak több dolgozó is a Dél-pesti kórház pszichiátriáján. Ott hat szakorvos mondott fel egyszerre még januárban. Erről elsőként a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke beszélt Híradónknak. Mivel az intézményben nem kaptunk forgatási engedélyt, rejtett kamerával készítettünk felvételeket.

Számsor vitaminhiányra, lázra, daganatra. Veszélyes őrület terjed az interneten: a Grabovoj-szám hívői nem orvoshoz mennek, ha betegek, hanem különböző számsorokat írnak magukra és ettől várják a gyógyulást. Több szülő a gyermekét is így próbálja kezelni, orvos és gyógyszer helyett.

Fekete szalagot tűzve tüntettek az egészségügyi dolgozók országszerte. Béremelést és jobb munkakörülményeket követeltek. A PM aktivistái 200 négyzetméteres fekete zászlót akartak a parlament lépcsőire teríteni, de az őrök megakadályozták őket ebben, az aktivistákat rendőrök vitték el. Az egészségügyi államtitkár úgy reagált, jövő szerdán bejelentik béremelési javaslatukat.  

A hálapénz az egészségügyben bevett dolog Magyarországon, akárki akármit is gondol róla. De a szavakon túl hogyan köszönje meg valaki az orvosoknak, hogy jól bántak a gyerekével a kórházban, ha nincs pénze? Lakatos Norbert meglepő megoldást választott: a fiatal fiú szobafestő, és hálából azt tette, amihez ért: kifestette egy kórház pár helyiségét. Amikor ennek híre ment, Norbihoz többen csatlakoztak, akik azt gondolják, jó pár kórházi osztályra ráférne a festés. Serdült Szilvia riportja a kezdődő mozgalomról.

Ingyen dolgoznak a hétvégéken, a sokszor tíz órás műszakért egy fillért sem kapnak a radiológusok a Semmelweis Egyetemen - ezt mondta híradónknak az egyetem MR központjának a vezetője. Rudas Gábor szerint náluk is kevés a szakember, az ingyen munkát önként vállalják, hogy el tudják látni a betegeket. A Radiológus Társaság elnöke korábban azt mondta az RTL Híradónak, hogy több száz radiológus hiányzik az országból. Az egészségügyi államtitkár azonban nem biztos abban, hogy valóban kevés a radiológus.

Műsorunk kezdete óta mindennél többet foglalkoztunk két témával: az egyik az oktatás, a másik az egészségügy, mert úgy gondoljuk, leginkább ezeknek a gondjai érintik és foglalkoztatják legtöbbünket. Mindkettőre nemzetközileg párját ritkítóan keveset költ Magyarország. Nagyjából fél éve lett államtitkár Ónodi-Szűcs Zoltán, akit azóta hívunk – most eljött.

Egy négy gyerekes orvos-közgazdász fél éve elvállalta az igen csak rövid szavatosságú egészségügyi államtitkárságot. Pedig tudnia kell, hogy nincs elég pénz, orvosok, ápolók mennek el, és nem csak a szánalmas bérek miatt, a kórházak egy részét be kellene zárni, a kulcsszereplő háziorvosok közül majdnem minden második elmúlt 60 éves – miben bízik Ónodi-Szűcs Zoltán?  

Az állami kórházak ugyan túlterheltek, de mégis vannak szabad kapacitásaik. Azaz, például: üresen állnak műtők, főleg délután és hétvégén. Voltak kezdeményezések arra, hogy kórházak fizetős beteget fogadhassanak olyankor, amikor műtőik egyébként állnak, de tavaly óta törvény tiltja, hogy állami kórház fizetős magyar beteget fogadjon. Vannak persze trükkök, nem is kevés, de ez a szabály.

Akár az 5 hónapra született csecsemőket is életben tudják tartani az orvosok - ezt mondta Híradónknak az újszülött-gyógyászattal foglalkozó társaság elnöke. A Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly 20 százalékkal több csecsemő életét mentették meg itthon, mint 2013-ban.

Az állam szerint eleget költ egészségünkre a mi pénzünkből, ám a beteg matuzsálemi műszerekkel, ijesztő viszonyokkal és ellátással szembesül a kórházakban. De saját zsebünkből is százmilliárdokat költünk egészségünkre, de ezt a pénzt csak magáncégeknél hagyhatjuk, az államnak nem kell. Van, akinek üzlet az egészségügy, akkor az államnak legalább részben miért nem?

Nem kapták meg a nekik járó praxistámogatást a háziorvosok. Januártól összesen 10 milliárd forint pluszpénzt kaptak volna, orvosonként bruttó 130 ezret, amit leginkább az asszisztensek bérének emelésére fordíthattak volna, de nem kaptak semmit. Az államtitkár azt mondta néhány hete, a pénz megvan, de kérnek cserébe valamit. Végül kiderült: január helyett júniustól kapnak pénzt, 10 milliárd helyett csak hatot, és mindezért több munkát kell végezniük.

Fertőzés miatt nem fogad beteget egy fővárosi kórház egyik osztálya. A kórházi fertőzések halálos áldozatai világszerte egyre inkább foglalkoztatják a hatóságokat. Az Egyesült Királyságban például minden 16. kórházi beteg kap valamilyen fertőzést. Magyarországon erről nem sok szó esik, de a most a téma robbant, mert az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoport közzétett egy nyílt levelet, amely szerint Magyarországon többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben.

Várhatóan a héten tetőzik az influenzajárvány. Ezt mondta Híradónknak az Országos Epidemiológiai Központ virulógusa. A szakértő szerint ilyenkor szoktak előfordulni súlyosabb esetek, mivel a járványos időszak második felében egyre fertőzőbb a vírus. A betegek fele 15 éven aluli gyerek.

Se papír, se kézmosó, de sok helyen ülőke és zár sincs a kórházi wc-kben. Ha mégis, akkor nem működik, és ezért nem lehet használni. Az RTL Híradó stábja megnézte a kórházi wc-ket, amiket szinte kivétel nélkül siralmas állapotban találtunk.

Műtéti bravúr a Heim Pál Gyermekkórházban. Magyarországon elsőként hajtottak végre speciális hallásjavító műtétet a koponya mindkét oldalán egyszerre. Egy 8 éves, súlyosan halláskárosodott kislány kapott most esélyt arra, hogy, úgy érzékelje a körülötte lévő világ hangjait, amire korábban esélye sem volt. Egy-egy csontba ágyazott hallókészüléket ültettek be a fülei mögé, az RTL híradó stábja jelen lehetett az operációnál.

Magyarországon elsőként hajtottak végre speciális hallásjavító műtétet a koponya mindkét oldalán egyszerre. Egy-egy csontba ágyazott hallókészüléket ültettek be egy 8 éves, súlyosan halláskárosodott kislány fülei mögé, az RTL Híradó stábja végig jelen lehetett az operációnál. Figyelem: a következő képek sérthetik egyesek érzékenységét!

Nem kérnek fizetést, kizárólag a hálapénzért dolgoznak azok az orvosok, akik önkéntes segítőként vannak jelen a magyar kórházakban. Besegítenek az ügyeletbe, használják a kórház eszközeit, cserébe beviszik a magán pácienseiket, és ott műtik meg őket, vagy ott vezetik le a szülést. Az RTL Híradónak nyilatkozó kórházigazgató szerint egyre több fiatal orvos dönt emellett, így az alkalmazotti fizetés többszörösét, akár több millió forintot is meg tudnak keresni, csak a hálapénzből.

Nem kapták meg a januárra ígért béremelést a szakorvosok és az ápolók. Az elmúlt évben a kormány több politikusa is azt ígérte, 43 ezer ápoló és 18 ezer orvos bére emelkedik januártól, ehelyett az ápolók az egyik szakszervezet szerint semmit sem kaptak, az orvosok közül pedig kevesebb, mint 400-nak érkezett pluszpénz, de nem béremelés, hanem csak támogatás.

Noha hosszabb ideje nyilvánvaló, hogy az egészségügy roskadozik, nehéz ezt szó nélkül hagyni. Sorolhatnánk a számokat. De ma nem a számokra, hanem emberekre vagyunk kíváncsiak, a szakma képviselőinek segítségével igyekszünk többet megtudni a helyzetről.

Tömegesen hagyják el orvosok és ápolók a kórházakat. Alacsony bérek, hiányzó, vagy elavult műszerek, kifizetetlen túlórák, túlterheltség, rossz légkör, fásultság, megaláztatások. Műsorunkban Sándor Mária, a feketeruhás nővér, egy budapesti és egy Németországban dolgozó orvos.

Hetek telnek el, míg szakorvosokra vár a beteg, és van ahol, a leletekre, vagy a szövettanra is heteket kell várni, és ez rontja a gyógyulási esélyt. Erről beszélt a klinikai onkológiai társaság tiszteletbeli elnöke Híradónknak.

Elégedetlenek az Országos Mentőszolgálat dolgozói, többen a nyilvánossághoz akarnak fordulni, sőt van, aki már a munkát is megtagadná. Egyebek között ez áll abban a levélben, ami az RTL Híradó birtokába került.

Körülbelül egy éve készítettünk interjút a Házon kívülben egy egyszerű csecsemős nővérrel. Történt ugyanis, hogy egy Sándor Mária nevű hölgy e-mailt írt nekünk az ő és kollégái munkakörülményeiről, mi pedig érdekesnek találtuk a levelét, és megkerestük őt. Innentől Mária története már a nyilvánosság előtt zajlott. Ismert ember lett, sok, hogy így fogalmazzunk, híve van, akik tűzön-vízen át kitartanak mellette. Akkor is, amikor közérdekű munkát végez, és akkor is, amikor tüntetést szervez.

12 órán várt a segítségre, három kórházban is megfordult egyetlen nap alatt, pedig szívinfarktusa volt. Ezt állítja egy egykori válogatott focista. A most 55 éves férfi még augusztusban lett rosszul, kocsival indult a kórházba, útközben karambolozott. A budapesti Merényi Gusztáv kórházban látták el sérüléseit, de kérése ellenére hazaküldték, újra rosszul lett, végül csak este került be egy másik intézet kardiológiájára.

Tartós nagyfeszültség a magyar egészségügyben, szánalmas fizetések, rossz körülmények, külföldön dolgozó magyar orvosok tömegei – ezt nagyjából mindannyian tudjuk. De az orvosok elvándorlásának pontos tényeit és adatait nemigen ismerjük. Hogy hányan, hova, miért mentek-mennek el. Ma mindehhez közelebb fogunk jutni. Varga Júlia, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa 9 évig kutatta a magyar orvosok külföldre vándorlását és magyarországi pályaelhagyását.

Nincs már várólista a műtétekre az egészségügyi államtitkár szerint, Ónodi-Szűcs Zoltán erről az állami televízióban beszélt. Azt mondta, annyira sikeres a várólista csökkentési program, hogy már csak 35 ezren várakoznak valamilyen beavatkozásra, ami szerinte már nem is igazi várólista.

1001 orvos hálapénz nélkül - ez volt az a petíció, melyben közel 800 magyar orvos nevét vállalva állt ki a magyar egészségügyért. Nem akarnak több hálapénzt és úgy érzik, az évek óta húzódó ügyben az utolsó utáni pillanatban kérik a segítséget!

1001 orvos hálapénz nélkül - ez volt az a petíció, melyben közel 800 magyar orvos nevét vállalva állt ki a magyar egészségügyért. Nem akarnak több hálapénzt és úgy érzik, az évek óta húzódó ügyben az utolsó utáni pillanatban kérik a segítséget!