A Bátor Táborban súlyos betegségből felépült gyerekek életét teszik jobbá. Az Igazgyöngy Alapítvány munkatársai hátrányos helyzetű gyerekeknek segítenek évek óta abban, hogy kitörhessenek. A ritka betegségben szenvedők is sok segítséget kapnak egy egyesülettől. Ezek a civil szervezetek, amelyek már régóta működnek, most kapnak egy bélyeget, mert 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást kaptak. A törvényszöveg említi azt is, hogy a külföldről támogatott szervezetek veszélyeztethetik Magyarország politikai- és gazdasági érdekeit. Sokak szerint itt politikai játszmáról van szó: a kormány néhány, vele kritikus szervezet miatt alkotta meg a törvényt, amely sokban hasonlít az oroszországira.

Egy most publikált felmérés szerint Európában a magyarok mondták a legtöbben, minden tízedik, hogy depressziós tüneteket észlel magán. Nem vagyunk egyedül a depresszióval: a világon vagy 300 millió ember lehet depressziós, mondja az Egészségügyi Világszervezet – de mondják azt is, az egészségügyi kiadások mindössze talán 3 százalékát költik a betegség kezelésére, és ez évente legalább ezer milliárd dollárjába kerül a családoknak, a cégeknek és az államoknak.

Kétnaposan meghalt egy kisfiú az orosházi kórházban, mert nem vitték azonnal intenzív osztályra, és nem kezelték megfelelően veleszületett betegségeit. Ezt az igazságügyi orvos-szakértő állapította meg, miután a békés megyei rendőrség nyomozást indított az ügyben. Az édesanya ráadásul úgy tudta, hogy egészségesen szülte meg a gyermekét. Azt sem mondták el neki, hogy császármetszés közben megsérült a kisbaba feje. A család feljelentette a kórházat, és kártérítést követelnek.

Aki már gyerekkorban túlsúlyos vagy elhízott, az a túlsúlyt nagy valószínűséggel élete végéig magán cipeli – a felnőttkorban hozzá adódó tipikus betegségekkel együtt. Élete rosszabb minőségű lesz, és sokmillió társával együtt súlyosan megterheli országának egészségügyi ellátórendszerét. Ezt a „világjárványt” minden bizonnyal gyerekkorban lehetne megfékezni.

2 éve nem talál gyermekorvost egy megüresedett praxisra a püspökladányi önkormányzat. Most pedig egy másik orvosuk is felmondott. A 3 körzetből, így kettőben csak helyettesítéssel tudják fogadni a betegeket. A helyiek attól tartanak, végleg megszűnhet az alapellátás. De nem csak ebben a városban okoz gondot a gyermekorvosok hiánya. Az országban 224 ilyen betöltetlen praxis van.

Csütörtökön két egészségügyi szakemberrel beszélgettünk az ezer sebből vérző, de még nem elvérző egészségügyről. Ennek helyzete mára a magyarok elsőszámú gondja lett: egy 25 országban végzett alapos felmérés szerint összesen két ország van, ahol ez a legnagyobb gond, de az arányokat tekintve Magyarország lett a listavezető: az emberek majdnem kétharmada sorolja a legnagyobb problémák közé az egészségügyet. Ez a nemzetközi átlag háromszorosa. 

Csütörtökön és pénteken két műsorban foglalkozunk az egészségüggyel, amely sokféle felmérés szerint toronymagasan vezeti azt a listát, hogy mivel elégedetlenek a magyarok. A Központi Statisztikai Hivatal közli a 2015-ös egészségügyi kiadásokat: 2010 óta az összes egészségügyi kiadás 2 százaléknál kevesebbel nőtt, a kormányzati kiadások alig 1 százalékkal nőttek, a majdnem 2 százalékos össznövekedés a magánkiadások majdnem 5 százalékos növekedésének köszönhető. Mindösszesen: az egészségüggyel egyre inkább elégedetlenek vagyunk, de lényegében továbbra sem költünk rá többet.

A legtöbben egyszerűen nem tudjuk követni az uniós pénzek útját, elosztását és főleg azt nem látjuk, hogy milyen alapon, ki, mire költötte őket. Baló György vendégeivel, Csepreghy Nándorral, a Miniszterelnökség miniszter-helyettesével és Heil Péter, fejlesztéspolitikai szakértővel próbálta feltérképezni a pénzek útját. Íme néhány részlet a műsorból:

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese elmondta, az előző időszakban sok beruházás valósult meg a megyei központi kórházakban. Ezért az új fejlesztési időszakban ezt mégegyszer nem kell megcsinálni.

Éva és Oszkár öt éve találkoztak, azóta sülve-főve együtt vannak. Szeretik egymást, és osztoznak jóban és rosszban. A szenvedélyük is közös: egykor heroinisták voltak, de ma már dizájnerdrogokat használnak. Mert azok sokkal olcsóbbak, és könnyen hozzáférhetőek. Éva és Oszkár néhány napra beengedtek minket az életükbe: meséltek a függőségükről, a nehézségeikről, megmutatták a mindennapjaik fontos színtereit, elmondták, miből élnek, és mennyit költenek drogra.

Találékonyság hiányával nem lehet bírálni a kormányt: Húsvét előtt 202 oldalas színes dokumentummal lepi meg az érdeklődőket a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal. Tárgy: nem tudható, milyen alapon kiválasztott 96 élelmiszerpár összehasonlítása annak bizonyítására, hogy különféle külföldi cégek – jellemzően multik - azonos termékekből rosszabb minőséget árulnak Magyarországon és más kelet-európai országokban is, mint nyugaton. Ezért több kormány is Brüsszeltől követel intézkedéseket.

Vérzik, kiabál a fájdalomtól, és mérni lehet az életfunkcióit is. Egy új szimulációs babával gyakorolhatnak a Honvédkórház és a mentőszolgálat dolgozói. A "súlyos sérült fogadása" képzés lényege, hogy élethűen modelleznek vészhelyzeteket. Minden úgy működik, ahogy a való életben. Már 241 orvos és 68 mentős végezte el a tanfolyamot idén.

A hírek szerint néhány fiatal orvos azért hagyta ott egy budapesti kórház sebészeti osztályát, mert úgy látták: nekik nem jut feladat, a hálapénzzel járó műtéteket ugyanis az idősebb orvosok tartják fenn maguknak. Akiknek így nem kell osztozniuk a pénzen, a fiataloknak viszont ezzel az a baja, hogy ha nem végezhetnek érdemi munkát, fejlődni sem fognak. Egy egészségügyi szakértő szerint éves szinten körülbelül 70 milliárd forintnyi hálapénz cserél gazdát. Hatalmas összeg, ami ráadásul nem is egyenlően oszlik meg a doktorok között. Aki a hierarchia tetején van, az dönt.

Hetek óta nem működik a mammográfiás gép Budapesten, az Uzsoki Kórházban. A már előjegyzett betegeket visszamondták, új időpontot pedig egyelőre nem adnak. Ezt stábunk is tapasztalta, mikor vizsgálatra szerettünk volna bejelentkezni telefonon. Próbáltuk más kórházakba időpontot kérni, de sikertelenül. Az Uzsoki kórház főigazgatója azt mondta, egy 9 éves gépük romlott el, de a fenntartó segít beszerezni egy újat.   

Részben a túlterheltség, részben az orvosok elvándorlása, részben a szakdolgozók hiánya miatt a felmérések szerint az orvosok és a betegek többsége is elégedetlen a magyar egészségügy teljesítményével.

Százezer ember ivóvízellátását veszélyezteti a szentendrei laktanya szennyezett földje az Együtt szerint. A földet még a szovjet hadsereg szennyezte be, a mérgező anyagok az elmúlt hat évben egyre nagyobb területen és koncentrációban szivárognak a talajba. A közelben vannak azok az ivóvíz kutak, amelyek 100 ezer ember ellátását fedezik. Szentendre polgármestere szerint a szolgáltató folyamatosan vizsgálja a víz minőségét, és eddig nem jeleztek problémát.

14 évvel élnek tovább a diplomás magyar férfiak, az alacsonyabb iskolai végzettségű társaiknál. Legalábbis ez derül ki az OECD kutatásából. A magasabb iskolai végzettség minden országban és mindkét nemnél plusz életéveket jelent, de ekkora különbség sehol máshol nincs, mint Magyarországon. Az RTL Híradónak nyilatkozó szociológus azt mondta, ez azért lehet, mert nálunk máig óriási szakadék van a legszegényebb és a leggazdagabb rétegek között, a férfiakat pedig jobban nyomasztja, ha nincs presztizsük, mint a nőket, ezért halnak hamarabb.

Világszerte minden évben sok ezer életbe kerülnek a korházi fertőzések, amelyekről sokféle ok miatt nagyon nehéz megbízható és nem szakember számára érthető adatokhoz jutni. Tény, hogy évente sok millióan fertőződnek a korházaikban. Tavaly egy orvosi kezdeményezésre elterjedt egy adat, amely szerint Magyarországon évente többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben. A hatóságok ezt cáfolták. Támadt némi médiavisszhang, majd elmúlt. Mármint a médiafigyelem, nem a fertőzések.

Nem adhatott vért egy külföldön élő magyar nő Budapesten, mert nincs itteni lakcíme. Rákos nagybátyjának lett volna szüksége vérre. A nő korábban rendszeres véradó volt Magyarországon. A vérellátónál azt mondták, ez a szabály, mert ha nincs magyar lakcím, nem tudnak levelet küldeni, ha valami problémát találnak a vér vizsgálatakor. Külföldi címre pedig nem postáznak hivatalos levelet.

Ön is kimerültnek, fáradékonynak, rossz kedvűnek érzi magát mostanában? Az RTL Híradó által megkérdezett Balogh Kamilla, klinikai szakszpichológus szerint ezek a tavaszi fáradékonyság tünetei lehetnek, amit egyáltalán nem szabad fél vállról venni, hiszen hosszú távon depressziót is okozhat.

Rita doktornőnek 17 diplomája van, saját irodája egy budapesti és három vidéki kórházban, ezek alapján igazi univerzális zsenije az orvostudománynak. Nyáron Szirákon tűnt fel, ahol ingyen és bérmentve fogott gyógyításba: daganatot távolított el, szívműtétet végzett, de mindig csak sötétben dolgozott. Azt állította, farkasvakságban szenved, ezért. De egyszer egy mobiltelefon fényénél megcsillant a borostája, és akkor világosság vált, hogy Rita doktornő se nem nő, se nem orvos. De akkor ki és mi?

Üres borítékokkal árasztotta el az orvosi kamarát tiltakozó nők egy csoportja. A Másállapotot a szülészetben csoport tagjai azt követelték a kamarától, hogy lépjen fel a Semmelweis Egyetem orvosa ellen, aki egy kismama állítása szerint utólag kért pénzt a szülésért. A Kamara elnöke azt mondta, hogy az orvos ellen már folyik az etikai vizsgálat. Éger István szerint az egyetlen megoldás az lenne, ha betiltanák a hálapénzt.

Az összes rezidens felmondott a budapesti János Kórház Felnőtt sebészetén. A Magyar Nemzet írt arról elsőként, hogy a rezidensek azért hagyták el a kórházat, mert nem hagyták őket operálni, minden műtétet a szakorvosok végeztek azért, hogy ők kapják a hálapénzt. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke szerint ez több kórházban is így van. A János Kórháznál elismerték, hogy több rezidensük felmondott, de szerintük eleget operálhattak.

Nem mindenkinek egyforma érték a saját élete. Egy közszereplő öngyilkossági kísérlete miatt megint téma lett, hogy milyen keveset tudunk azokról az embertársainkról, akik fontolgatják, hogy eldobják az életüket. Sokszor észre sem vesszük, ha valaki a környezetünkben esetleg öngyilkosságra készül, ha mégis észrevesszük, nem nagyon tudunk mit kezdeni vele, nem tudjuk, mit mondjunk, mit ne mondjunk neki, hogyan segíthetnénk. Nem köztudott, hogy minden befejezett, tehát halálos öngyilkosságra 19-20 kísérlet jut. Szakértők szerint az öngyilkosság megelőzhető. Akkor miért nem sikerül mindig megelőzni?

Betegfelügyelő monitorokra gyűjt a Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekklinikája. Az intenzív osztály vezetője azt mondta, a mostani monitorok öregek, és van, amelyik nem is működik. Az egyetem főleg orvostanhallgatókból álló zenekara márciusban jótékonyságéi koncertet ad a Zeneakadémián, a bevételt a monitorrendszerre fordítják.  

Nő az átlagos élettartam, egyre tovább élhetünk. Így egyre több az idős ember. Számukra és a társadalom szempontjából is döntő kérdés, hogy milyen egészségi állapotban élnek mondjuk a 60 év felettiek? Van, lehet tartósan egészséges öregedés? Képes-e megelőzni illetve gyógyítani az orvostudomány az elsősorban idősebbeket fenyegető úgynevezett civilizációs betegségeket, meglehet egyelőre csak lassítani lehet ezek kifejlődését?

Van egy orvos, aki rákos beteg nőket kezelt. Egy állami kórházban dolgozott, Veszprémben. Mégis úgy gondolta, hogy nála fizetni kell: a vizsgálatokért 15 ezret, a műtétekért pedig 150 ezret kért, és előre közölte a tarifáit. Ebből több páciensének elege lett, és lebuktatták a doktor urat. Az ügy bíróságra került, az orvost elítélték, de még mindig praktizál, ugyanott. De hogyan lehetséges, hogy visszaélt a hatalmával, kiszolgáltatott embertől kért pénzt, de még mindig gyógyíthat?

Alig van megfelelő képesítésű szakorvos a sürgősségi osztályokon. Ez derült ki az Orvosi Kamara felméréséből. A jogszabályok szerint összesen 600 sürgősségi szakorvosra lenne szükség, ehelyett alig több mint száz van országszerte. A kamara elnöke azt mondta az RTL Híradónak, találtak több olyan kórházat is, ahol még az osztályvezetőnek sincs megfelelő végzettsége. Éger István szerint ez a betegek biztonságát veszélyezteti. Az egészségügyi államtitkárságon azt írták, ők nem kaptak jelzést korában arról, hogy ilyen probléma van.

Gabriella nap mint nap, még a hétvégéken is olyan kemény fizikai munkát végez, amire sokan egyáltalán nem lennének képesek. Néha mindene fáj, de akkor is csinálja, mert nincs más választása. A munkája az, hogy a beteg fiát cipeli, emeli, lépcsőn le, lépcsőn fel, autóba be, autóból ki, kádba be, kádból ki. Szívfacsaró volt nézni, amit az anya nap mint nap végigcsinál. Gabriellának ez a munkája, és ezt az állam is elismeri: mindezért havi 47.700 forint ápolási díjat kap. A munkáért, ami heti hét napon át 24 órás ügyeletet igényel. És ami alól csak néha-néha kap felmentést.

Elővezetheti a rendőrség azokat a szülőket, akik nem veszik igénybe a védőnői ellátást. Január elsejétől már az is a gyermek veszélyeztetésének minősül, ha a szülők nem együttműködők. A gyermekvédelmi törvényt évekkel azután újra módosították, hogy Agárdon, később pedig Gyöngyösön is meghalt egy kisgyerek, akiknek szülei nem engedtek védőnőt a kicsik közelébe.

Kitört az influenzajárvány! Múlt héten több mint tizenhatezren mentek orvoshoz országszerte influenzaszerű tünetekkel, tíz megyében már azonosították is a vírust. A szakemberek erősebb járványra és több betegre számítanak a tavalyinál. Két éve ugyanez a vírus terjedt, akkor több mint fél millióan betegedtek meg. Az oltás most már csak a ritka kivételeknek segíthet.

Olyan okos eszközökről lesz szó, amelyek megkönnyítik, meglehet forradalmasítják fáradt egészségügyi mindennapjainkat. Segítségükkel orvos nélkül is sok mindent megtudhatunk magunkról, s amit tudunk, otthonról is megoszthatjuk orvosunkkal, aki, ha gondja van, számtalan más orvos tudására és segítségére számíthat. Ilyen lesz az új egészségügyi világ. Központjában az ember, aki könnyebben, egyszerűbben és kényelmesebben informálódhat magáról, megelőzheti vagy lassíthatja betegségeit.

Kinek-kinek megvannak a maga lehangoló kórházi tapasztalatai Budapesten. Meglehet sok éve. 24, jórészt lerobbant kórház 57 telephelyen, jórészt elavult műszerekkel. Változások készülődnek. Egyelőre nem világos, miről van szó: egyetlen új, 100 ezer négyzetméteres budai szuperkórház felépítéséről - hol, mikor, miből – vagy a teljes budapesti ellátórendszer átalakításáról. Talán mindkettőről?

Félő, hogy 10 éven belül az ország nagy részében megszűnhet a gyermekgyógyászati alapellátás. Ezt állítja a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete. A Magyar Nemzet információi szerint a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a gyerekorvosok átlagéletkora 60 év. De többen még nyugdíj mellett is praktizálnak, ami nagy szerencse, mert nincs utánpótlás. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt írta, ismerik a számokat és próbálják vonzóbbá tenni a házi gyermekorvosi pályát.

Egyre több vírus terjed a levegőben. Bár influenza még nincs Magyarországon, de a szakemberek szerint a felső-légúti tüneteket és hasmenést hányást okozó vírusok már tombolnak és egyre több megbetegedést okoznak. A metrók mozgólépcsőinek korlátját ezért olyan speciális anyaggal vonták be, ami megóvja az utasokat, hogy egymástól összeszedjenek kórokozókat. Ahol nincs ilyen bevonat, ott azonban órákig életben maradnak a vírusok, ezért érdemes több szabályt betartani, hogy ne betegedjünk meg. 

Nincsen elég orvos a tatabányai kórház szülészeti osztályán – ezt a kórház főigazgatója is megerősítette. A kismamáknak sokszor napok helyett hónapokat kell várni egy-egy vizsgálatra. A főigazgató azt mondta, folyamatosan hirdetik az állásokat, de senki nem jelentkezik. Az egészségügyi államtitkárság azt írta, idén jelentős béremelést kaptak az orvosok, és 4,4 milliárdot adnak arra is, hogy népszerűsítsék a szakmát.

Mégsem lesz egészségügyi cafetéria, amelyet először tavaly az azóta meggyanúsított fideszes Mengyi Roland javasolt az Országgyűlésnek, de végül csak idén nyáron fogadta el a parlament. Most viszont a nemzetgazdasági miniszter a visszavonását kezdeményezte. A kormányszóvivő csak annyit mondott, júniusban tévedés történt. A munkavállalók viszont már nagyon várták, terveztek az új cafetériával, amelyet főleg magán szűrvizsgálatokra fordíthattak volna, szinte minden másnál kedvezőbben, adómentesen.

Calici vírus fertőz a miskolci Szent Ferenc Kórházban. A hányással és hasmenéssel járó vírustól eddig 29-en betegedtek meg. A betegség a kórházban lévő, amúgy is legyengült szervezetű emberekre rendkívül veszélyes lehet. Az intézményben most tilos a látogatás és új betegeket sem vesznek fel.

Háromszor annyi amputációt végeznek Magyarországon, mint a világ többi országában. Ez derül ki egy magyar kutatásból. Erről elsőként a Webbeteg írt. A Rezidensek És Szakorvosok Szakszervezetének elnöke azt mondta Híradónknak, ennek például az az oka, hogy kevés az érsebész az országban, de az is baj, hogy a kórházak évek óta több pénzt kapnak az egészség- biztosítótól egy amputáció után, mintha elvégeznének egy végtagot megmentő műtétet. Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság minderre nem reagált.

Ha az egészségügyi kormányzaton múlik, maholnap összeomlik a gyermekpszichiátriai ellátás Magyarországon. Szakemberek szerint az érintett gyerekek közül nagyjából minden tizedik, még egyszer: minden tizedik gyerek jut szakorvosi ellátáshoz. A szakorvos: gyerekpszichiáter, összesen úgy 60 Magyarországon, többségük nyugdíjhoz közeledik.  A szakma tudja, mire van szükség: pénzre, pénzre és pénzre.

Nem elég vonzó a háziorvosi pálya a fiataloknak, ennek egyik oka az alacsony finanszírozás. Ezt mondta Híradónknak az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének alelnöke. A Magyar Nemzet statisztikái szerint öt év alatt csupán néhány száz fiatal végezte el a háziorvosi képzést, ami azért gond, mert a jelenleg praktizáló családorvosok kétharmada már nyugdíjas korú.

Bezáratta a Gyógyszerészeti Intézet, az RTL Híradó stábja mégis nyitva találta a budapesti Lánchíd Patikát. A gyógyszertár működési engedélyét néhány napja azért vonták vissza, mert vényköteles gyógyszereket adtak el recept nélkül külföldre. A patika 45 millió forintos bírságot kapott. Altatókat, nyugtatókat, véralvadásgátló és asztma elleni gyógyszereket adtak el több mint hat ezer dobozzal. Ha ezeket valaki nem megfelelő módon szedi, az akár az életébe is kerülhet az RTL Híradó által megkérdezett szakértő szerint.

17 percen át rostokolt egy mentőhelikopter egy halálos baleset helyszínén, mert az irányítók nem tudták megmondani, melyik kórházba vihetik az egyik sérültet. A Mentőszolgálat szerint senki nem hibázott. A baleset még hétfőn történt Felcsút közelében, egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek.

Vannak olyan kórházak, amelyek továbbküldik a betegeket más intézménybe, mert hiányzik valamilyen műtéti eszközük. Ezt mondta Híradónknak az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. A legfrissebb adatok szerint a kórházak adóssága csaknem 52 milliárd forint, és ez folyamatosan nő, a szakértő szerint az év végére elérheti a 70 milliárd forintot. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától adásunkig nem reagáltak.

Életet mentett tavaly a Sziget fesztiválon, most elismerést kapott a Mentőszolgálattól. A 18 éves, büfében dolgozó lány egy középkorú férfit élesztett újra, aki összeesett a standja előtt. Az esetről akkor az RTL Híradó is beszámolt. A lányt, aki közben orvostanhallgató lett, hétfőn oklevéllel jutalmazták. A szerdán induló Sziget Fesztiválon 9 mentőautó lesz ügyeletben éjszakánként, sürgősségi ambulanciát alakítanak ki, három helyre pedig mentőhelikopter is le tud majd szállni.

Hiába épült modern leszállóhely a mentőhelikopternek Veszprémben, a gép mégis a kórház előtti kereszteződésben landolt hétvégén a Blikk információja szerint. A leszálló a tavaly átadott új onkológiai központ tetején van, de a használatára még nincs engedély. A kórháznál közölték: a hétvégi landolás biztonságos volt, a leszálló engedélyeztetése pedig folyamatban van.

Nem biztos, hogy kapnak béremelést a háziorvosi, fogorvosi asszisztensek. Ugyan kapnak plusz támogatást a rendelők, de nem csak a bérekre kell a plusz pénz, hanem a rezsire és az eszközökre is. Az Alapellátó Orvosok Szövetségének elnöke szerint ráadásul, ha az összes támogatást béremelésre költenék, akkor is sokkal kevesebbet kapnának, mint a kórházi orvosok. A kormány az orvosokra bízza, mire költik a plusz támogatást, és hogy adnak-e béremelést.

Háromdimenziós endoszkóppal térben is láthatják az agyban lévő tumort az orvosok. A debreceni egyetem klinikáján  külföldi professzorok előtt tartottak bemutatót az úgynevezett kulcslyuksebészeti eljárásról. Ez már létezik egy ideje Magyarországon is, de a szakemberek szerint keveset használják az orvosok.

Nem tudni mi lesz a kórházakban dolgozó gépszerelőkkel, éjjeli őrökkel vagy bérszámfejtőkkel. Az egészségügyi államtitkár pénteken arról beszélt híradónknak: még tárgyalnak róla, hogy igazságos-e, ha az ő fizetésüket is emelik. Csütörtökön jelentették be, hogy szeptembertől nő az orvosok és az ápolók bére. A szakorvosoké bruttó 107 ezer forinttal, az ápolóké 26 és fél százalékkal. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke azt mondta: ez csak tűzoltásszerű béremelés.

Sok bajunk van vele, de megszoktuk. Működése mindannyiunkat érint, adót is fizetünk érte, de keveset tudunk róla. A megfejtés: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az OEP. Kezeli a gyógyításra szánt pénzeket évi 2 ezer milliárdot és ebből: úgy-ahogy finanszírozza a kórházakat, a rendelőket és a háziorvosokat. Fizeti a táppénzt, a gyedet és sokféle más ellátást.  Dönt a gyógyszereinkről és ezek támogatásáról, az új technológiák alkalmazásáról és az egyedi méltányossági kérelmekről – amikor valaki szeretne hozzájutni költséges, de számára létfontosságú gyógyszerekhez. Eddig. Mostantól, ha jól értjük, az egységes OEP-et szétszedik. Egy része az egészségügyi államtitkársághoz kerül, egy másik része az Államkincstárhoz. Ennek mi értelme és ebből mi lesz?