A mentősök még sosem demonstáltak, kivéve most. Odáig jutottak, hogy elegük lett az alacsony fizetésből és a rossz munkakörülményekből, pedig a kormány azt ígérte, hogy nagy béremelés vár rájuk…

Háziorvosnak jelentkezett az a nőgyógyász, akit az orvosi kamara fél évre felfüggesztett, mert szexuális tartalmú üzenetekkel zaklatta pácienseit. Erről három éve a Házon Kívül című műsornak beszéltek az áldozatok. A férfi büntetése most jár le, júliustól vett volna át egy szigetszentmiklósi háziorvosi praxist. Erről szerdán szavaztak volna a helyi képviselők, de miután kiderült, hogy az orvost elmarasztalták a zaklatás miatt, kinevezése lekerült a napirendről.

Nyolcan perelték be a magyar államot, de már egyikük sem ismerheti meg az ítéletet. A selypi cementgyár ügyében pár napja halt meg az utolsó rákos felperes . A kártérítési per ennek ellenére megy tovább, családtagok követelnek igazságot, amiért szerintük az évtizedekig működő gyárból szivárgó azbeszt miatt lettek halálos betegek a hozzátartozóik.  

Egyre több a stressz az életében? Menekülni akar? Hogyan? Lehet, hogy kialakul valamilyen függősége? Vagy már van is, de nem tud róla? Nagyon szeret, mondjuk dolgozni, internetezni, videójátékot játszani, pornót nézni, futni vagy súlyokat emelgetni, inni, meg-megkóstol egy enyhébb drogot – egyre több féle függőség csábítja az embert és meglehet egyre nehezebb ellenállni, és egyre könnyebb menekülni?

Van, aki lakásrendelőben, számla nélkül, míg mások profi magánintézményekben, átláthatóan, számlával intézik egészségügyeiket. Kettős rendszer alakult ki. Az állam tud róla, de elfordítja a fejét. Mi a teendő ezzel a kettős rendszerrel, hogyan lehetne tiszta és kölcsönösen előnyös viszonyokat teremteni? Hogyan lehetne megerősíteni közkorházainkat? Velkey György, a Magyar Kórházszövetség korábbi elnöke beszélget Baló Györggyel.

Miközben az állami rendszerben jócskán vannak fölös kapacitások az egészségügy fejlesztésére, csak pénz és jogi lehetőség nincs arra, hogy ezeket használják, a magán-egészségügy forgalma dinamikusan nő: aki megengedheti magának, a kötelező TB-járulék fizetése mellett is inkább magán-szolgáltatót keres, mert – ezek a leggyakoribb okok -, így gyorsabban, kevesebb várakozással, jobb feltétekkel jut ellátáshoz és a hálapénzzel sem kell vacakolnia. Mi a teendő ezzel a kettős rendszerrel, hogyan lehetne tiszta és kölcsönösen előnyös viszonyokat teremteni?

Egyedül hagyták sürgősségin, a Facebookon kért segítséget egy kétségbeesett szakorvosjelölt - erről a 168 óra számolt be elsőként. Ez a soproni kórházban történt. Az orvosi kamara elnöke szerint a rezidens és a kórház is szabályt sértett. Az ilyen műszakot ugyanis nem kötelező elvállalni. A soproni kórház közölte: az ellátás szerintük biztonságos és szabályos.  

Ezzel a címmel nyílt kiállítás azoknak a gyerekeknek a rajzaiból, akik átélték édesanyjuk küzdelmét a mellrákkal. A szervezők azt mondják, mindenkinek látnia kell, hogy ki lehet gyógyulni ebből a betegségből. Magyarországon évente legalább kétezer nő hal bele az emlődaganatba, miközben, ha időben felfedezik, többségében gyógyítható.

Egyre több kórháznak kell bérnővéreket alkalmaznia, mert most már annyira kevés az ápoló. Az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara szerint a bérnővérek gyakran a teljes állásuk mellett dolgozzák le a plusz hetven-nyolcvan órát, ez pedig - mint mondják, már a betegek biztonságát veszélyezteti. A kamara szerint csak egy plusz béremeléssel lehetne megállítani az ápolók elvándorlását. A szaktárca szerint már több intézkedést is hoztak, hogy segítsék az ápolókat.  

Már a lakásból sem tud kimenni az a százhalombattai férfi, aki hatvanöt kilót hízott, miközben magatehetetlen anyósát ápolja, aki mellől nem tud elmozdulni. A férfi súlyos cukorbeteg, így a túlsúlya már az életét veszélyezteti. A férfin egyedül egy gyomorszűkítő műtét segíthetne, ami másfél millió forintba kerül. A barátai összefogtak és az interneten gyűjtenek az operációra.  

Lukács Judit bába szerint a legtöbb leendő édesanya éppen a személyes figyelmet nem kapja meg a kórházakban, nem azért, mert az ottani személyzet - orvosok, nővérek -  rosszak lennének, egyszerűen nincs rá idő.

Minden bizonnyal egyre több nő foglalkozik a gondolattal, hogy – nagyon sokféle okból - jobb lenne otthon szülni és ugyanakkor az orvosok pontosan nem tudható mekkora része – ugyancsak sokféle okból – inkább ellenzi az otthonszülést. Vendégeink: Lukács Judit, bába és Dr Csákány György szülész-nőgyógyász, a szakma országos szakfelügyelője. 

Előbb-utóbb bizonyára megtalálják a rák ellenszerét, annyian kutatják világszerte. Vannak eredmények, a betegség sokféle fajtája egyre eredményesebben gyógyítható. Másfelől az derül ki, hogy egy daganatos betegség jó eséllyel pusztán úgy és azért is kifejlődhet, mert az emberi test sokmilliárd sejtjének valamekkora része az ember idősebb korára, elfárad és – elrákosodhat. Két magyar kutató, Szöllősi Gergely és Derényi Imre egy ezzel összefüggő modellrendszer kifejlesztésén dolgozik.

Nyaktól lefelé teljesen lebénult fiatal lányért futottak szombaton, Csornán. A huszonkét éves Foki Niki egy éve szenvedett motorbalesetet Veszprém megyében, azóta intenzív osztályon kezelik, folyamatosan lélegeztető gépen van. Családja szeretné otthon ápolni, ehhez azonban házuk átalakítására van szükség, ami milliókba kerül. Ezért futottak és adományt gyűjtöttek több százan.

Hét év próbálkozás után, mesterséges úton születtek az ikrek, már hat hónaposak, de halálos betegséggel küzdenek. Egy mátraterenyei család fordult kétségbeesve Híradónkhoz. Az ikerlányoknak súlyos gerincvelő-sorvadása van. Az orvosok szerint, ha nem kapnak segítséget, a két éves kort sem érik meg. Beválasztottak őket egy olaszországi kísérleti programba, de a több hónapos kint tartózkodás nagyon drága, a család nem tudja kifizetni.

Egy társadalmat az is jellemez, hogyan bánik a fogyatékosokkal. Magyarországon majd 300 ezer honfitársunkkal, akik közül majd 25 ezren bentlakásos, fogyatékos otthonokban élnek, jellemzően az ország határvidékein, jellemzően lerobbant kastélyokban, többségükben olyan helyen, ahol 100-nál több úgynevezett ellátott van. Néhány napja országos feltűnést keltett, hogy egy nemzetközi civilszervezet súlyos jogsértéseket állapított meg és dokumentált egy gödi otthonról, ahol 100-nál többen laknak.

A Magyar Orvosi Kamaránál nem sietik el, hogy nyilvánosságra hozzák a vezető fizetését. Több orvos megelégelte ezt a rendszert, mert azt látják, hogy a kötelezően fizetendő tagdíjukért tulajdonképpen alig kapnak valamit.

A Bátor Táborban súlyos betegségből felépült gyerekek életét teszik jobbá. Az Igazgyöngy Alapítvány munkatársai hátrányos helyzetű gyerekeknek segítenek évek óta abban, hogy kitörhessenek. A ritka betegségben szenvedők is sok segítséget kapnak egy egyesülettől. Ezek a civil szervezetek, amelyek már régóta működnek, most kapnak egy bélyeget, mert 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást kaptak. A törvényszöveg említi azt is, hogy a külföldről támogatott szervezetek veszélyeztethetik Magyarország politikai- és gazdasági érdekeit. Sokak szerint itt politikai játszmáról van szó: a kormány néhány, vele kritikus szervezet miatt alkotta meg a törvényt, amely sokban hasonlít az oroszországira.

Egy most publikált felmérés szerint Európában a magyarok mondták a legtöbben, minden tízedik, hogy depressziós tüneteket észlel magán. Nem vagyunk egyedül a depresszióval: a világon vagy 300 millió ember lehet depressziós, mondja az Egészségügyi Világszervezet – de mondják azt is, az egészségügyi kiadások mindössze talán 3 százalékát költik a betegség kezelésére, és ez évente legalább ezer milliárd dollárjába kerül a családoknak, a cégeknek és az államoknak.

Kétnaposan meghalt egy kisfiú az orosházi kórházban, mert nem vitték azonnal intenzív osztályra, és nem kezelték megfelelően veleszületett betegségeit. Ezt az igazságügyi orvos-szakértő állapította meg, miután a békés megyei rendőrség nyomozást indított az ügyben. Az édesanya ráadásul úgy tudta, hogy egészségesen szülte meg a gyermekét. Azt sem mondták el neki, hogy császármetszés közben megsérült a kisbaba feje. A család feljelentette a kórházat, és kártérítést követelnek.

Aki már gyerekkorban túlsúlyos vagy elhízott, az a túlsúlyt nagy valószínűséggel élete végéig magán cipeli – a felnőttkorban hozzá adódó tipikus betegségekkel együtt. Élete rosszabb minőségű lesz, és sokmillió társával együtt súlyosan megterheli országának egészségügyi ellátórendszerét. Ezt a „világjárványt” minden bizonnyal gyerekkorban lehetne megfékezni.

2 éve nem talál gyermekorvost egy megüresedett praxisra a püspökladányi önkormányzat. Most pedig egy másik orvosuk is felmondott. A 3 körzetből, így kettőben csak helyettesítéssel tudják fogadni a betegeket. A helyiek attól tartanak, végleg megszűnhet az alapellátás. De nem csak ebben a városban okoz gondot a gyermekorvosok hiánya. Az országban 224 ilyen betöltetlen praxis van.

Csütörtökön két egészségügyi szakemberrel beszélgettünk az ezer sebből vérző, de még nem elvérző egészségügyről. Ennek helyzete mára a magyarok elsőszámú gondja lett: egy 25 országban végzett alapos felmérés szerint összesen két ország van, ahol ez a legnagyobb gond, de az arányokat tekintve Magyarország lett a listavezető: az emberek majdnem kétharmada sorolja a legnagyobb problémák közé az egészségügyet. Ez a nemzetközi átlag háromszorosa. 

Csütörtökön és pénteken két műsorban foglalkozunk az egészségüggyel, amely sokféle felmérés szerint toronymagasan vezeti azt a listát, hogy mivel elégedetlenek a magyarok. A Központi Statisztikai Hivatal közli a 2015-ös egészségügyi kiadásokat: 2010 óta az összes egészségügyi kiadás 2 százaléknál kevesebbel nőtt, a kormányzati kiadások alig 1 százalékkal nőttek, a majdnem 2 százalékos össznövekedés a magánkiadások majdnem 5 százalékos növekedésének köszönhető. Mindösszesen: az egészségüggyel egyre inkább elégedetlenek vagyunk, de lényegében továbbra sem költünk rá többet.

A legtöbben egyszerűen nem tudjuk követni az uniós pénzek útját, elosztását és főleg azt nem látjuk, hogy milyen alapon, ki, mire költötte őket. Baló György vendégeivel, Csepreghy Nándorral, a Miniszterelnökség miniszter-helyettesével és Heil Péter, fejlesztéspolitikai szakértővel próbálta feltérképezni a pénzek útját. Íme néhány részlet a műsorból:

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese elmondta, az előző időszakban sok beruházás valósult meg a megyei központi kórházakban. Ezért az új fejlesztési időszakban ezt mégegyszer nem kell megcsinálni.

Éva és Oszkár öt éve találkoztak, azóta sülve-főve együtt vannak. Szeretik egymást, és osztoznak jóban és rosszban. A szenvedélyük is közös: egykor heroinisták voltak, de ma már dizájnerdrogokat használnak. Mert azok sokkal olcsóbbak, és könnyen hozzáférhetőek. Éva és Oszkár néhány napra beengedtek minket az életükbe: meséltek a függőségükről, a nehézségeikről, megmutatták a mindennapjaik fontos színtereit, elmondták, miből élnek, és mennyit költenek drogra.

Találékonyság hiányával nem lehet bírálni a kormányt: Húsvét előtt 202 oldalas színes dokumentummal lepi meg az érdeklődőket a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal. Tárgy: nem tudható, milyen alapon kiválasztott 96 élelmiszerpár összehasonlítása annak bizonyítására, hogy különféle külföldi cégek – jellemzően multik - azonos termékekből rosszabb minőséget árulnak Magyarországon és más kelet-európai országokban is, mint nyugaton. Ezért több kormány is Brüsszeltől követel intézkedéseket.

Vérzik, kiabál a fájdalomtól, és mérni lehet az életfunkcióit is. Egy új szimulációs babával gyakorolhatnak a Honvédkórház és a mentőszolgálat dolgozói. A "súlyos sérült fogadása" képzés lényege, hogy élethűen modelleznek vészhelyzeteket. Minden úgy működik, ahogy a való életben. Már 241 orvos és 68 mentős végezte el a tanfolyamot idén.

A hírek szerint néhány fiatal orvos azért hagyta ott egy budapesti kórház sebészeti osztályát, mert úgy látták: nekik nem jut feladat, a hálapénzzel járó műtéteket ugyanis az idősebb orvosok tartják fenn maguknak. Akiknek így nem kell osztozniuk a pénzen, a fiataloknak viszont ezzel az a baja, hogy ha nem végezhetnek érdemi munkát, fejlődni sem fognak. Egy egészségügyi szakértő szerint éves szinten körülbelül 70 milliárd forintnyi hálapénz cserél gazdát. Hatalmas összeg, ami ráadásul nem is egyenlően oszlik meg a doktorok között. Aki a hierarchia tetején van, az dönt.

Hetek óta nem működik a mammográfiás gép Budapesten, az Uzsoki Kórházban. A már előjegyzett betegeket visszamondták, új időpontot pedig egyelőre nem adnak. Ezt stábunk is tapasztalta, mikor vizsgálatra szerettünk volna bejelentkezni telefonon. Próbáltuk más kórházakba időpontot kérni, de sikertelenül. Az Uzsoki kórház főigazgatója azt mondta, egy 9 éves gépük romlott el, de a fenntartó segít beszerezni egy újat.   

Részben a túlterheltség, részben az orvosok elvándorlása, részben a szakdolgozók hiánya miatt a felmérések szerint az orvosok és a betegek többsége is elégedetlen a magyar egészségügy teljesítményével.

Százezer ember ivóvízellátását veszélyezteti a szentendrei laktanya szennyezett földje az Együtt szerint. A földet még a szovjet hadsereg szennyezte be, a mérgező anyagok az elmúlt hat évben egyre nagyobb területen és koncentrációban szivárognak a talajba. A közelben vannak azok az ivóvíz kutak, amelyek 100 ezer ember ellátását fedezik. Szentendre polgármestere szerint a szolgáltató folyamatosan vizsgálja a víz minőségét, és eddig nem jeleztek problémát.

14 évvel élnek tovább a diplomás magyar férfiak, az alacsonyabb iskolai végzettségű társaiknál. Legalábbis ez derül ki az OECD kutatásából. A magasabb iskolai végzettség minden országban és mindkét nemnél plusz életéveket jelent, de ekkora különbség sehol máshol nincs, mint Magyarországon. Az RTL Híradónak nyilatkozó szociológus azt mondta, ez azért lehet, mert nálunk máig óriási szakadék van a legszegényebb és a leggazdagabb rétegek között, a férfiakat pedig jobban nyomasztja, ha nincs presztizsük, mint a nőket, ezért halnak hamarabb.

Világszerte minden évben sok ezer életbe kerülnek a korházi fertőzések, amelyekről sokféle ok miatt nagyon nehéz megbízható és nem szakember számára érthető adatokhoz jutni. Tény, hogy évente sok millióan fertőződnek a korházaikban. Tavaly egy orvosi kezdeményezésre elterjedt egy adat, amely szerint Magyarországon évente többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben. A hatóságok ezt cáfolták. Támadt némi médiavisszhang, majd elmúlt. Mármint a médiafigyelem, nem a fertőzések.

Nem adhatott vért egy külföldön élő magyar nő Budapesten, mert nincs itteni lakcíme. Rákos nagybátyjának lett volna szüksége vérre. A nő korábban rendszeres véradó volt Magyarországon. A vérellátónál azt mondták, ez a szabály, mert ha nincs magyar lakcím, nem tudnak levelet küldeni, ha valami problémát találnak a vér vizsgálatakor. Külföldi címre pedig nem postáznak hivatalos levelet.

Ön is kimerültnek, fáradékonynak, rossz kedvűnek érzi magát mostanában? Az RTL Híradó által megkérdezett Balogh Kamilla, klinikai szakszpichológus szerint ezek a tavaszi fáradékonyság tünetei lehetnek, amit egyáltalán nem szabad fél vállról venni, hiszen hosszú távon depressziót is okozhat.

Rita doktornőnek 17 diplomája van, saját irodája egy budapesti és három vidéki kórházban, ezek alapján igazi univerzális zsenije az orvostudománynak. Nyáron Szirákon tűnt fel, ahol ingyen és bérmentve fogott gyógyításba: daganatot távolított el, szívműtétet végzett, de mindig csak sötétben dolgozott. Azt állította, farkasvakságban szenved, ezért. De egyszer egy mobiltelefon fényénél megcsillant a borostája, és akkor világosság vált, hogy Rita doktornő se nem nő, se nem orvos. De akkor ki és mi?

Üres borítékokkal árasztotta el az orvosi kamarát tiltakozó nők egy csoportja. A Másállapotot a szülészetben csoport tagjai azt követelték a kamarától, hogy lépjen fel a Semmelweis Egyetem orvosa ellen, aki egy kismama állítása szerint utólag kért pénzt a szülésért. A Kamara elnöke azt mondta, hogy az orvos ellen már folyik az etikai vizsgálat. Éger István szerint az egyetlen megoldás az lenne, ha betiltanák a hálapénzt.

Az összes rezidens felmondott a budapesti János Kórház Felnőtt sebészetén. A Magyar Nemzet írt arról elsőként, hogy a rezidensek azért hagyták el a kórházat, mert nem hagyták őket operálni, minden műtétet a szakorvosok végeztek azért, hogy ők kapják a hálapénzt. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke szerint ez több kórházban is így van. A János Kórháznál elismerték, hogy több rezidensük felmondott, de szerintük eleget operálhattak.

Nem mindenkinek egyforma érték a saját élete. Egy közszereplő öngyilkossági kísérlete miatt megint téma lett, hogy milyen keveset tudunk azokról az embertársainkról, akik fontolgatják, hogy eldobják az életüket. Sokszor észre sem vesszük, ha valaki a környezetünkben esetleg öngyilkosságra készül, ha mégis észrevesszük, nem nagyon tudunk mit kezdeni vele, nem tudjuk, mit mondjunk, mit ne mondjunk neki, hogyan segíthetnénk. Nem köztudott, hogy minden befejezett, tehát halálos öngyilkosságra 19-20 kísérlet jut. Szakértők szerint az öngyilkosság megelőzhető. Akkor miért nem sikerül mindig megelőzni?

Betegfelügyelő monitorokra gyűjt a Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekklinikája. Az intenzív osztály vezetője azt mondta, a mostani monitorok öregek, és van, amelyik nem is működik. Az egyetem főleg orvostanhallgatókból álló zenekara márciusban jótékonyságéi koncertet ad a Zeneakadémián, a bevételt a monitorrendszerre fordítják.  

Nő az átlagos élettartam, egyre tovább élhetünk. Így egyre több az idős ember. Számukra és a társadalom szempontjából is döntő kérdés, hogy milyen egészségi állapotban élnek mondjuk a 60 év felettiek? Van, lehet tartósan egészséges öregedés? Képes-e megelőzni illetve gyógyítani az orvostudomány az elsősorban idősebbeket fenyegető úgynevezett civilizációs betegségeket, meglehet egyelőre csak lassítani lehet ezek kifejlődését?

Van egy orvos, aki rákos beteg nőket kezelt. Egy állami kórházban dolgozott, Veszprémben. Mégis úgy gondolta, hogy nála fizetni kell: a vizsgálatokért 15 ezret, a műtétekért pedig 150 ezret kért, és előre közölte a tarifáit. Ebből több páciensének elege lett, és lebuktatták a doktor urat. Az ügy bíróságra került, az orvost elítélték, de még mindig praktizál, ugyanott. De hogyan lehetséges, hogy visszaélt a hatalmával, kiszolgáltatott embertől kért pénzt, de még mindig gyógyíthat?

Alig van megfelelő képesítésű szakorvos a sürgősségi osztályokon. Ez derült ki az Orvosi Kamara felméréséből. A jogszabályok szerint összesen 600 sürgősségi szakorvosra lenne szükség, ehelyett alig több mint száz van országszerte. A kamara elnöke azt mondta az RTL Híradónak, találtak több olyan kórházat is, ahol még az osztályvezetőnek sincs megfelelő végzettsége. Éger István szerint ez a betegek biztonságát veszélyezteti. Az egészségügyi államtitkárságon azt írták, ők nem kaptak jelzést korában arról, hogy ilyen probléma van.

Gabriella nap mint nap, még a hétvégéken is olyan kemény fizikai munkát végez, amire sokan egyáltalán nem lennének képesek. Néha mindene fáj, de akkor is csinálja, mert nincs más választása. A munkája az, hogy a beteg fiát cipeli, emeli, lépcsőn le, lépcsőn fel, autóba be, autóból ki, kádba be, kádból ki. Szívfacsaró volt nézni, amit az anya nap mint nap végigcsinál. Gabriellának ez a munkája, és ezt az állam is elismeri: mindezért havi 47.700 forint ápolási díjat kap. A munkáért, ami heti hét napon át 24 órás ügyeletet igényel. És ami alól csak néha-néha kap felmentést.

Elővezetheti a rendőrség azokat a szülőket, akik nem veszik igénybe a védőnői ellátást. Január elsejétől már az is a gyermek veszélyeztetésének minősül, ha a szülők nem együttműködők. A gyermekvédelmi törvényt évekkel azután újra módosították, hogy Agárdon, később pedig Gyöngyösön is meghalt egy kisgyerek, akiknek szülei nem engedtek védőnőt a kicsik közelébe.

Kitört az influenzajárvány! Múlt héten több mint tizenhatezren mentek orvoshoz országszerte influenzaszerű tünetekkel, tíz megyében már azonosították is a vírust. A szakemberek erősebb járványra és több betegre számítanak a tavalyinál. Két éve ugyanez a vírus terjedt, akkor több mint fél millióan betegedtek meg. Az oltás most már csak a ritka kivételeknek segíthet.

Olyan okos eszközökről lesz szó, amelyek megkönnyítik, meglehet forradalmasítják fáradt egészségügyi mindennapjainkat. Segítségükkel orvos nélkül is sok mindent megtudhatunk magunkról, s amit tudunk, otthonról is megoszthatjuk orvosunkkal, aki, ha gondja van, számtalan más orvos tudására és segítségére számíthat. Ilyen lesz az új egészségügyi világ. Központjában az ember, aki könnyebben, egyszerűbben és kényelmesebben informálódhat magáról, megelőzheti vagy lassíthatja betegségeit.

Kinek-kinek megvannak a maga lehangoló kórházi tapasztalatai Budapesten. Meglehet sok éve. 24, jórészt lerobbant kórház 57 telephelyen, jórészt elavult műszerekkel. Változások készülődnek. Egyelőre nem világos, miről van szó: egyetlen új, 100 ezer négyzetméteres budai szuperkórház felépítéséről - hol, mikor, miből – vagy a teljes budapesti ellátórendszer átalakításáról. Talán mindkettőről?