A CEU hiába világhírű egyetem, Magyarországon minden bizonnyal jóval kevésbé volt ismert, mint mondjuk az ELTE vagy a Corvinus. De a politika valamiért úgy akarta, hogy egyik pillanatról a másikra mégis célkeresztbe kerüljön. A CEU ügyében a kormány mostanra már a fél világgal szembekerült: megszólalt az Egyesült Államok, az Unió, világhírű tudósok és egyetemek... A kormányzat pusztán adminisztratív okokkal magyarázza, hogy miért változtatna a működésén, de a jelek szerint ezt a magyarázatot sokan nem találják kielégítőnek. Sem a tiltakozók, sem a tüntetők, akik már hetek óta utcán vannak. De miről is szól ez az ügy?

Nem csak a CEU-ért, és a civil törvény ellen tüntetnek most a sokadik megmozduláson, hanem a választási rendszer megváltoztatását is követeli a tiltakozók egy része. A jogszabályt 6 éve fogadta el az Országgyűlés kétharmados, kormánypárti többsége. Gulyás Márton civil aktivista arról beszélt, hogy minden tiltakozással új szabályok kikényszerítését kell követelni, hogy arányos legyen a választási rendszer. Az MSZP támogatja a tüntetők követelését. A Fidesz szerint viszont nincs baj a választási törvénnyel.

Spontán tüntetés kezdődött csütörtök késő este Budapesten, miután összesen 500 óra közmunkára ítélték Gulyás Mártont és Varga Gergőt, amiért hétfőn - a CEU melletti tüntetésen - festékkel megpróbálták megdobni a Köztársasági Elnök hivatalát. Az utolsó szó jogán arról beszéltek, az ügyészségnek inkább a milliárdos áfa-csalásokkal és a közpénzek szabálytalan költésével kellene foglalkoznia. Egy demonstráló ételfestékkel dobta meg a Terror házát, elmondása szerint azért, hogy tesztelje, ő milyen büntetést kap. A rendőrök őt nem állították elő, de garázdaság miatt feljelentették.

Ez a történet úgy kezdődött, hogy évértékelő beszédében a miniszterelnök azt mondta, idézzük: …”gondot okoz, hogy titokban, külföldi pénzekkel akarják befolyásolni a magyar politikát.”  Következett lényegében egyidőben a plakátkampány Brüsszel megállításáról, és a CEU-t nehéz helyzetbe hozó immár hatályos törvénymódosítás, folyamatban van a Brüsszel megállításáról szóló nemzeti konzultáció és érkezik a civil szervezetekről szóló törvény. Megjegyzendő, hogy nincs demokrácia az államot ellenőrző, az állampolgárokat képviselő civil szervezetek nélkül. A benyújtott törvénytervezet ellen egységesen tiltakoznak.

A Hősök Vétója nevű tüntetést azért szervezték, hogy tiltakozzanak a civil szervezeteket érintő törvényjavaslat és az Áder János által már aláírt lex CEU ellen, vagyis, hogy kiálljanak a „gondolat szabadsága mellett”.

A Parlamenthez vonultak a tüntetők, akik kora este a Hősök terén a civil szervezetek mellett álltak ki, valamint a CEU-t érintő törvény ellen is tiltakoztak. Sok kormányellenes jelszó is elhangzott. Budapest egész belvárosában nagy a rendőri készültség. Most kapcsoljuk a Kossuth teret. Kéri Barna figyeli az eseményeket.

Békés, erőszakmentes tüntetést hirdetett a budapesti Hősök terére a Civilizáció csoport. A tüntetés hivatalos befejezése után sokan az Oktogonhoz vonultak és leültek a tér közepére. A Hősök terén 7-kor fejeződött be a tüntetés, de ahogy sejteni lehetett, a tömeg egy része a Fidesz székházához ment. Néhányan megdobálták a házat, és kisebb lökdösődés alakult ki rendőrök és tüntetők között.

Közös ügye az egyetemistáknak a CEU - ezt mondta Híradónknak több hallgató is. Bár a Corvinuson és a Debreceni Egyetemen is óvatosságra intik a hallgatókat, és a tanárokat, mindkét egyetemen nyíltan kiállnak a CEU mellett. Az ELTE egyik joghallgatója szerint azért, mert jogállamról tanulnak, de ezt nem látják maguk körül.

Újabb kormányellenes megmozdulás Budapesten. A Hősök terére szervezett akciót Hősök Vétója címmel hirdették meg a szervezők. A civil szervezeteket érintő törvényjavaslat és a köztársasági elnök által már aláírt, CEU-t is érintő jogszabály ellen is tiltakoznak. Ahogy a szervezők fogalmaztak, a gondolat szabadsága mellett akarnak kiállni. A helyszínen van tudósítónk, Kéri Barna.

Soros György kormánybosszantó menekültpolitikája lehet a magyarázat? A Fidesz frakcióvezetője mellékhadszíntérnek nevezi az egyetem kicsinálását. Egy vezető amerikai diplomata ma azt mondja, kormánya nem vesz részt a tárgyalásokban, ezeket a magyar kormánynak a CEU-val kell intéznie. Az elfogadott törvény viszont kormányszintű megállapodáshoz köti a CEU budapesti fennmaradását. Mi lesz?

Soros György kormánybosszantó menekültpolitikája lehet a magyarázat? A Fidesz frakcióvezetője mellékhadszíntérnek nevezi az egyetem kicsinálását. Egy vezető amerikai diplomata ma azt mondja, kormánya nem vesz részt a tárgyalásokban, ezeket a magyar kormánynak a CEU-val kell intéznie. Az elfogadott törvény viszont kormányszintű megállapodáshoz köti a CEU budapesti fennmaradását. Mi lesz?

Soros György kormánybosszantó menekültpolitikája lehet a magyarázat? A Fidesz frakcióvezetője mellékhadszíntérnek nevezi az egyetem kicsinálását. Egy vezető amerikai diplomata ma azt mondja, kormánya nem vesz részt a tárgyalásokban, ezeket a magyar kormánynak a CEU-val kell intéznie. Az elfogadott törvény viszont kormányszintű megállapodáshoz köti a CEU budapesti fennmaradását. Mi lesz?

Soros György kormánybosszantó menekültpolitikája lehet a magyarázat? A Fidesz frakcióvezetője mellékhadszíntérnek nevezi az egyetem kicsinálását. Egy vezető amerikai diplomata ma azt mondja, kormánya nem vesz részt a tárgyalásokban, ezeket a magyar kormánynak a CEU-val kell intéznie. Az elfogadott törvény viszont kormányszintű megállapodáshoz köti a CEU budapesti fennmaradását. Mi lesz?

A CEU vezetői, oktatói és diákjai is azt mondják, mindenképpen maradnak Budapesten, ahol az egyetem huszonöt éve működik. Készséggel tárgyalnak, ha van kivel, mert a kormány eddig nem akart tárgyalni velük, de az egyetem függetlenségéből és a tanszabadságból nem engednek. Olyannyira nem, hogy ezek sérthetetlenségére biztosítékokat kérnek. Patthelyzet. Mi lesz?

Senki sem akarja bezárni a CEU-t - mondta hétfőn a miniszterelnök a parlamentben. Orbán Viktor szerint dezinformációs kampány zajlik Magyarország ellen, és ez téveszti meg az embereket. A kormányfő szerint csak azt akarják elérni, hogy minden egyetemre azonos szabályok vonatkozzanak. Az ellenzék viszont úgy látja, a vasárnapi tüntetők a kormánynak üzentek. Az MSZP szerint a kabinet saját népére rontott rá, míg a Jobbik attól tart, hogy a határon túli magyarokat éri hátrány, ha például Románia átveszi a magyar példát.

Áder János döntött, és aláírta a CEU-ellenes törvényt. Bár a javaslatot rendkívül gyorsan, egy nap alatt fogadták el, a köztársasági elnök nem siette el az aláírását: kihasználta a rendelkezésére álló öt napot.

Barcelonában, New Yorkban, és Prágában is tüntettek a budapesti Közép-Európai Egyetem megmaradásáért. Az amerikaihoz Colleen Bell, volt amerikai nagykövet is csatlakozott. Közben már több tízezren jelezték, hogy részt vesznek a vasárnapi budapesti megmozduláson, ezért a szervezők megváltoztatták a helyszínt. Az egyik legtekintélyesebb napilap, a New York Times vezércikkben írt arról, hogy a magyar kormány támadást indított a szabadságjogok ellen. A kormányszóvivő szerint nincs CEU-ügy, és nem a botrány rontja az ország hírnevét, hanem a tiltakozók.

Szijjártó Péter nem számít rá, hogy a felsőoktatási törvény módosításának visszavonását kéri Magyarországtól az Egyesült Államok. A külügyminiszter így reagált a Híradónak adott interjújában arra, hogy Amerika különmegbízottakat küld Magyarországra az ügyben. Ezt a CEU rektora jelentette be, miután több napon át tárgyalt az Egyesült Államokban. Az egyetemet közben több európai város is vinné, ha Budapestnek nem kell.

A köztársasági elnöknek üzentek a tüntetők, miközben Áder János éppen a Diktátor utolsó beszéde című darabot nézte a Művészetek Palotájában. A CEU mellett demonstrálók azt kérték az államfőtől, ne írja alá a törvényt, amely szerintük tönkretenné az intézményt. A tiltakozók élőláncot alkotva előbb körbevették az egyetem épületét, majd a Parlamenthez vonultak.

Világszerte tiltakozást váltott ki a CEU-t ellehetetlenítő törvénymódosítás. A német köztársasági elnök azt mondta, Európa nem maradhat néma, amikor civil szervezetek, vagy a tudományos világ elől elszívják a levegőt, mint ahogy most ez történik Budapesten. Tiltakozott a budapesti Amerikai Nagykövetség is. Válaszul a magyar külügy bekérette a német és az amerikai ügyvivőt, a Fidesz frakcióvezetője pedig azt mondta, a tiltakozók tévednek.

A Közép-európai Egyetem mellett tüntettek vasárnap kora este Budapesten. Annyian voltak a megmozduláson, hogy leállt a forgalom a belvárosban. A tiltakozók a Corvinus Egyetemnél gyülekeztek, onnan vonultak át előbb a CEU épületéhez, majd a Parlamenthez, a Kossuth térre. A felszólalók arról beszéltek, a kormány nem csak a CEU-t támadja, a szabad oktatás került veszélybe.

Tüntetnek a Közép-Európai Egyetem mellett Budapesten. A nemzetközileg is elismert intézmény működése egy kedden benyújtott törvénytervezet miatt került veszélybe. A kormány arra hivatkozik, hogy szabálytalanságok miatt van szükség a szigorításra. A javaslat ellen Nobel-díjas tudósok, az amerikai kormány és több magyar kutató, illetve szervezet is tiltakozik. Kiállt a CEU mellett Navracsics Tibor, az unió oktatási biztosa, Orbán Viktor egykori helyettese is. Németh Szilád, a Fidesz alelnöke pedig a tiltakozókról azt mondta, kiderült, kik Soros György emberei Magyarországon.

Michael Ignatieffel, a Közép Európai Egyetem elnök-rektorával beszélgetett Baló György. Az interjút most eredeti nyelven is közöljük!

Történt, hogy az Oktatási Hivatal – egyelőre nem tudható, milyen okból – megvizsgálta a Magyarországon működő külföldi egyetemeket. Kiderült, hogy – szerintük – nem mindegyik felel meg minden előírásnak. Hipp-hopp, villámgyorsan elkészült egy törvényjavaslat, amiből kiderül, hogy néhány külföldi egyetem további működéséhez sokféle új feltételnek kell teljesülnie. Az elsődleges érintett a budapesti CEU, a Közép-Európai Egyetem, amelyet Soros György alapított 26 éve, és a nemzetközi egyetemi ranglisták szerint egyértelműen az ország legjobb felsőoktatási intézménye.

Újra Magyarországgal foglalkozik a világsajtó, ezúttal a Közép-Európai Egyetem, vagyis a CEU sorsa miatt. A BBC-től a New York Timesig rengeteg helyen számolnak be a magyar kormány terveiről, ami CEU rektora szerint ellehetetlenítené a budapesti működésüket. A rektor emiatt Wahingtonba utazik segítséget kérni. Lázár János szerint politikai hisztériakeltésről van szó és az új magyar feltételek teljesíthetőek.