A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. „Lassan húsz éve Budaőrsön élek, ami egy sváb falu. Soroksár is az, a történetük nagyjából ugyanaz, s a lakóik sem álltak egymástól távol” – mondja a XXIII. kerületről író Dragomán György.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. „Érdligeten laktunk, olyan 7-800 méterre a közigazgatási határtól, a házunktól Nagytétény széle látszott, Budapest széle. Nem falu, mert ahhoz közel van, meg a kék busz is jár, de mégse a város, mert ahhoz messze van” – mondja a XXII. kerültről író Kemény István.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. „Azért választottam Csepelt, annak ellenére, hogy nincsen hozzá személyes közöm, mert érdekelt a munkásmozgalom, és szerettem volna a munkásnők életéről írni” – mondja Szécsi Noémi.

„Nagyon izgalmas helyeket éltem meg Budapesten. A Nagyregényben hazatértem a korábbi Budapest-képemhez” – mondj Szabó T. Anna, aki a XX. kerültről írt a Budapest 150. születésnapja alkalmából kiadott Budapest Nagyregény című kötetben.

„Van egy lokálpatrióta Budapestem, másfelől van egy gazdag és élménydús Budapestem, ami a kamaszkoromat és a húszas éveimet jellemzi” – mondja Závada Péter, aki a XIX. kerületről írt a Budapest 150. születésnapja alkalmából kiadott Budapest Nagyregény című kötetben.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. Grecsó Krisztán a XVII.-ről írt, amely „egy mesterséges kerület, négy kis falu. Nekem könnyű volt csatlakozni, hiszen én egy faluban nőttem fel, és van egy erős paraszti identitásom.” 

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. Kiss Noémi azért választotta a XVI. kerületet, mert szeretett volna egy olyan kerületről írni, ami nem evidens, hogy Budapesthez tartozik, és nem régóta tartozik Budapesthez.

„Ritkán írok olyan dologról, ami nem érint személyesen. Arról tudok bármit megfogalmazni, amit ismerek. Nekem mindenem Budapest” – mondja Karafiáth Orsolya, aki a XV. kerületet választotta története története helyszínéül a Budapest 150. születésnap alkalmából megjelent Budapest Nagyregényben.     Ritkán írok olyan dologról, ami nem érint személyesen. Arról tudok bármit megfogalmazni, amit ismerek. Nekem mindenem Budapest. A szívem közepe ez a hely.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. A Zuglóról író Tóth Krisztina a bőség zavarával küzdött.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. A XIII. kerületet választó Németh Gábor főszereplője egy nyolcvan felett járó építész, aki korábban Amerikába vándorolt, de most visszatér Budapestre, mert tizenkét éves korában itt élt egy csillagos házban.

Azért élünk városban, mert nem akarunk rezevártumban lakni, és nem akarunk tanyán élni. A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. „Azért élünk városban, mert nem akarunk rezevártumban lakni, és nem akarunk tanyán élni. Az írás alapvetően arról szól, hogy közösen gondolkodjunk arról, hogy vagyunk” – mondja a XII. kerületről író Háy János.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. „A szüleim kívülállóként élték le itt az életüket, és amikor készült a Budapest Nagyregény, és én ezt a kerületet kaptam, el kellett gondolkodnom azon, mi a hozzá fűződő viszonyom” – mondja a XI. kerületről író Nagy Gabriella.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. „Ha az összes barátom meg ismerősöm eltűnne, és másnap összebarátkoznék valakivel a játszótéren vagy az utcán, úgy érezhetnénk, hogy ismerjük egymást, hiszen ebben a közegben nőttünk fel” – mondja a Kőbányáról író Mán-Várhegyi Réka.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. A Ferencvárosról író Simon Márton, nemcsak arra kíváncsi nagyon, hogy milyen volt ez a város, hanem arra is, hogy milyen lesz.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. Szvoren Edina Jószefvárosról írt, ami alkalmat kínált számára arra, hogy „jó messze menjek”.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. Kemény Zsófi VII. kerületről szóló fejezetében nagy szerepet játszanak az átkok, kísértetek és rítusok.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. „Bizonyos értelemben a város és a tömeg lett a szövegem elbeszélője” – mondja a Terézvárosról író Fehér Renátó.

Soroksárt írta meg a Budapest Nagyregény kerületei közül, egy pénzzel, gránátokkal és háborúval terhes történetben. Hogy kerül idei a békacombot falatozó Puskás Öcsi? És mi köze az aranypókos reklámszatyroknak Pókemberhez? És milyen könyvet ajándékozott a szerző a hazánkban forgató világhírű színésznek? Dragomán Györggyel pénzzel teli házakról, a noir irodalom gyöngyszemeiről és az egyik legjobb magyar regényről is beszélgettünk.

„Olyan szövegen próbátam megírni, amelyben egy olyan ember, aki nem ismeri ezt a kerületet, megérkezik ide, és hozza az összes előítéletét” – meséli újpesti fejezetéről Tompa Andrea. A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről.

„Minden városban a folyók a legfontosabbak. A folyó mindig a változást jelenti, szerintem ez a legfontosabb az életben.”

Krusovszky Dénes egy olyan pillanatot szeretett volna tetten érni, ami város és II. kerület egy ambivalens időszakát jeleníti meg.

Cserna-Szabó András vett egy gyerekeknek szóló útikönyvet, amivel minden alkalommal egy-egy utcát vagy környéket kell bejárni, a végén egy kincskereséssel. Az író arra jött rá, hogy ezt ő sokkal jobban élvezi, mint a gyerekek. 

November 17-én jelenik meg a Budapest Nagyregény, amelyben a főváros 23 kerületét egy-egy fejezetben járják körül a szerzők, a hazai irodalom 23 ismert alakja. A második kerület Krusovszky Dénesé: a szerzővel egy Kádár-kori, pesthidegkúti mintaprojektről, a munkásőrökkel való riogatásról, az irodalompolitika legjobb és legrosszabb húzásáról, a kisvárosi lázadásról és a példányszám-paráról is beszélgettünk.