A rapper a Reggeliben beszélt arról, hogy épp hullámvölgyben van a párkapcsolata, de nem szakítottak szerelmével, Judyval. Curtis azt mondta, rendkívül dühíti a róla megjelent sok álhír. Több csalódás is érte, ezeket írta ki legújabb, Kegyelem című dalában, amelynek klipjébe most bele is pillanthattunk. Az új szám egy popballada, Curtis nem rappel, hanem énekel benne.

Ugyan a fiatalabb generáció kapcsán gyakran kerül elő, hogy lemondhatunk róluk, mert fel sem néznek a telefonból, az 55 felettiek harmada is közel napi négy órát tölt okoskészülékével, sokan pedig ennél is többet. Forgács Mariann közösségimédia-szakértő szerint a mostani idősebb korosztály bár nem mobillal a kézben született, nagy hatással van rájuk, mivel találkoznak a neten. Mennyire vannak kitéve a közösségi média veszélyeinek, megvezetik-e őket a hamis hírek, ők is összehasonlítják-e az életüket másokéval, és mit tehetünk az egyre gyakoribb internetes csalások ellen? A Reggeli stúdiójában erről beszélgettünk.

A moszkvai propagandagépezet már a hollywoodi sztárokat sem kíméli és őket felhasználva próbálják meg lejáratni Ukrajnát. Ha azt látja egy videóban, hogy Zsákos Frodó Zelenszkij drogfüggősége miatt aggódik, vagy Beyonce az Északi Áramlat felrobbantásán lamentál, akkor kezdhet gyanakodni. Egyre durvább az orosz dezinformációs gépezet, a legújabb kampányuk azonban úgy tűnik, belföldre szólt. 

Ez már csak azért is gond, mert az EU arra számít, hogy a Kreml és szövetségesei aktívabbak lesznek az európai választások előtt.

A Népszava és a HVG egy-egy cikke verte ki a biztosítékot az Ukrajnát lerohanó agresszoroknál.

Többek között erről is kérdeztük Szicherle Patrikot, a Political Capital elemzőjét.

Hogy hogyan szűrjük ki a hamis híreket, kiderül a riportból.

Az álhírek terjedése ellen küzdő, több mint nyolcvan szervezetet tömörítő hálózat szerint a Google videómegosztója a dezinformáció és a félretájékoztatás melegágya.

Shane Tusup idén Szabó Zsófival kezdte meg a felkészülést a 2025-ös Olimpiára, egy bizonyos I. Bence ellen pedig nyomozás indult. 

Ráskó Eszter és Fluor Tomi, ha csak néhány percre is, de Erős Antónia és Szellő István bőrébe bújhatott

Nem a hétfői globális leállás a Facebook-birodalom legnagyobb problémája. A legutóbbi bombát a cég egy korábbi alkalmazottja dobta le. Frances Haugen 2019-ben csatlakozott a Facebook csapatához, elmondása szerint kifejezetten azzal a céllal, hogy az álhírek terjedése ellen harcoljon. Idén hagyta ott a céget, mert rájött arra, hogy Zuckerbergék ezek ellen nem is igazán akarnak fellépni. De nemcsak az álhírek, hanem a gyűlöletbeszéd és a fiatalokra káros tartalmak megjelenítése is állandó veszélyt jelentenek. Az Instagram ugyancsak fals képet mutat az embereknek, ez pedig komoly lelki traumákat okozhat. Ebben az esetben is felmerül a profitéhség dilemmája.

Az utóbbi év talán legzavarosabb időszakát éljük, ha koronavírusról van szó. Az álhírek gyorsabban terjednek, mint a valóság és rengeteg kérdés merül fel az emberekben. Dr. Galgóczi Ágnessel, a Nemzeti Népegészségügyi Központ osztályvezetőjével igyekeztünk kicsit átláthatóbbá tenni a dolgokat.

Új műfajt teremtett a koronavírus- a lezárt, vagy karantén alá helyezett területeken egyre többen indítanak videóblogot, hogy beszámoljanak tapasztalataikról és megmutassák a világnak, milyen az élet fertőzött régióban.

A koronavírus terjedésével egyre több gyanús összeesküvés-elmélet, rémisztő jóslat is terjed. Az álhírek kivédéséről Forgács Mariann social media szakértővel beszélgettünk.

Hazug pletykát terjesztenek a nyáron tűzesetben meghalt kislány édesanyjáról és egy tűzoltóról. Egy bulvárlap szerint ugyanis a tragédia után összejött a balesetben segítő tűzoltóval. Az anyuka szerint ebből egy szó sem igaz és minden csupán alaptalan kitaláció.

A fiatal énekesnőről egyre több olyan álhír jelent meg az utóbbi időben, amit családja nem hagyhatott figyelmen kívül.

Honnan tudhatjuk, hogy mi a fake news, azaz álhír? Miért jelennek meg ezek, és miért hiszik el az emberek? De hogyan lehet ez ellen védekezni?

Van egy régi jereváni rádiós vicc - még a szovjet időkből-, aminek a poénja az, hogy nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. A poén még mindig áll sok-sok médiában megjelenő hírrel kapcsolatban. A médiumok egyfelől tévedhetnek, másfelől viszont szándékosan is interpretálhatják hazug módon a történéseket. Mondjuk azért, mert ki akarják szolgálni a kormányzati propagandát, és mindegy, hogy amit közölnek, az igaz-e. Ma Magyarországon a sok-sok hasonló esetből kirajzolódhat egy kép: hogy nem maga az újságírás, az ellenőrzött tények közlése a fontos, hanem az üzenet eljuttatása.