2025. április 17. 7:27
Már másfél éve, hogy a panasztörvényként emlegetett jogszabály hatályba lépett, de még mindig nem minden vállalkozás van tisztában, hogy jár-e, és amennyiben igen, milyen többletkötelezettséggel a számukra.
A panasztörvény az uniós whistleblowing irányelv átültetése a hazai jogrendszerbe.
A whistleblowing irányelv az Európai Unió jogszabályainak egyik fontos eleme, amelynek célja a whistleblowerek, vagyis azoknak az egyéneknek vagy munkavállalóknak a védelme, akik jogosan jelentenek be visszaéléseket, jogsértéseket vagy illegális tevékenységeket egy vállalatnál vagy szervezetnél.
A szabályozás elsődleges célja a bejelentők, vagyis a whistleblowerek védelme. Ezen személyeket jogi védelem illeti meg, ha jóhiszeműen és hitelesen jelentenek be jogsértéseket. A munkáltatók nem büntethetik, el nem távolíthatják őket, és nem korlátozhatják őket a jogok gyakorlásában. Kérdésként merül fel, hogy milyen visszaélések és jogsértések bejelentésére kell gondolni. Ebben a körben nagyon széles spektrumon mozog a bepanaszolható jelenségek köre, így előfordulhat jogszabálysértés, de akár egy belső előírás megsértése is.
A szabályozás nem csak a magánvállalatokra vonatkozik, hanem az állami szervekre és hatóságokra is. Minden olyan szervezetet érint, amelyeknél visszaélések vagy jogsértések fordulhatnak elő.
Jelenleg az 50 fő feletti foglalkoztatókon kívül vannak olyan speciális szabályozás alá eső ennél kisebb társaságok is, akiknek ez új intézménnyel teendőjük van. Ilyenek a pénzmosásellenes törvény hatálya alá tartozó könyvelők, pénzügyi szolgáltatók, könyvvizsgálók, adótanácsadók és ügyvédek is.
Azoknak a vállalkozásoknak is célszerű időről-időre felülvizsgálni a visszaélésbejelentési rendszert, akik ilyennel már rendelkeznek. Itt kiemelést érdemel, hogy nem megfelelő, ha nem biztosított a kivizsgáló függetlensége, vagy nagyobb vállalatoknál csak csoportszintű rendszer van.
