2026. június 1. 7:00
Fiatalokat megszégyenítő kondival bír Varga Miklós, közel a hetedik X-hez is rendszeresen jár sportolni. A foci a szenvedélye, korábban hivatásos labdarúgó szeretett volna lenni, ám a szíve végül közbeszólt. Azóta csupán hobbiként, de nagy elhivatottsággal rúgja a bőrt.
Varga Miklós idén lesz hetvenéves, ám ez kondiján és fizikumán egyáltalán nem látszik. A színművész ugyanis aktív életet folytat, és nagyon figyel arra, hogy a színpadon kívül is eleget mozogjon. Leginkább focizni szeret, ez a sport gyerekkora óta a szenvedélye.
Amióta az eszemet tudom, én futballozom. Annak idején focista akartam lenni, csak aztán nagyon ifjú koromban egy szívrendelleneség közbeszólt, és akkor leálltam. Egy évig nem szabadott se fociznom, sem testnevelés órára járnom, és én abba belebetegedtem
- vallott az rtl.hu-nak a színész, akinek szerencsére elmúltak szívproblémái.
A futballt pedig azóta is űzi, jó ideje tagja már a Színészválogatottnak, ahol kollégákkal nemcsak közösen edzenek, de olykor a pályán is megmérkőznek. Noha úgy tűnt, a művésznek egy időre ki kell állnia a csapatból térdproblémái miatt, végül éppen a foci gyógyította meg.
A térdemmel volt tavalyelőtt egy kis zűr, és meg akartak műteni. Fél évvel előtte ki voltam már írva műtétre. Aztán az orvosi konzultáció után eltelt 2-3 hét, én pedig lementem az edzésre és sántán elkezdtem mégis játszani. Befáslizva jártam le. Egyre bátrabban játszottam, tudtam terhelni, és fél év alatt szépen rendbe jött a térdem. A kiírt műtét előtt felhívtam az ortopéd dokit, és kérdeztem tőle, hogy miért is akar engem megműteni? Hiszen kutyabajom nincsen, a futball rendbehozta a térdsérülést.
Miklós pedig fiának, Szabinak is igyekszik átadni a labdarúgás iránti szenvedélyét.
Már többször lehoztam a Színészválogatott edzéseire, és nagyon jó bal lába van. Ám ő és a lányom is a Színművészeti Egyetemre járnak, és az idejük 0-tól 24 óráig oda köti őket.
- tette hozzá.