Ezt érdemes tudni a mozaikcsaládok pótszabadságairól

A Munka Törvénykönyve nem ad egyértelmű választ a fenti kérdésre, azonban a jogszabály továbbutal a családok támogatásáról szóló törvényre, mely meghatározza, hogy milyen párkapcsolati viszonyban, mely gyermek után jár a pótszabadság – mondja dr. Sáfrány Írisz Zsófia, a Jog365 partnerügyvéde.

Pótszabadság csak olyan gyermek után jár, akit a munkavállaló saját háztartásában nevel.

A pótszabadságra való jogosultság alapja tehát nem az, hogy ki a gyermek (vér szerinti) szülője, hanem az, hogy ténylegesen ki neveli a gyermeket. Ez alapján ha a szülők elváltak és a gyermek felügyeletére kizárólag az egyik szülő jogosult, akkor a szülőpár másik fele nem jogosult a pótszabadságra, akkor sem, ha egyébként az előírtak szerint tartja a kapcsolatot a gyerekével.

Munkajogi szempontból fontos még kiemelni, hogy a törvény a pótszabadságok szempontjából nem a nagykorúságot veszi figyelembe, hanem a betöltött 16. életévet. Tehát a pótszabadságot a szülő abban az évben tudja utoljára igénybe venni, amikor a gyermeke betölti a 16 éves kort.

A pótszabadságok megállapításánál arra is figyelemmel kell lenni, hogy ki számít saját háztartásban nevelt gyermeknek. Egy gyermek akkor minősül saját háztartásban neveltnek, ha életvitelszerűen együtt él a gondozást végző személlyel, és rendszerint csak a napközbeni időszakban van távol tőle. A napközbeni időszakba beletartozik, ha a gyermek oktatási intézményben tanul vagy bölcsődébe jár. Azonban ha a szülő bentlakásos intézményben helyezi el gyermekét, akkor elveszíti a pótszabadságra való jogosultságát. Hasonlóképpen az a szülő sem jogosult pótszabadságra, aki huzamosabb ideig külföldön dolgozik. Természetesen egy párhetes külföldi kiküldetés még nem jelenti azt, hogy a szülő elveszítené a jogosultságát a pótszabadságra – emelte ki a Jog365 szakértője.

A közös otthonon kívül a jogszabály még feltételként határozza meg a gondviselő és a gyermek közötti szoros kapcsolatot, ami inkább csak a viszony szemléletesebb leírását szolgálja, mintsem objektív feltétel.

Ki jogosult pótszabadságra?

Pótszabadságra jogosultak a vér szerinti és az örökbefogadó szülők egyaránt. Ha a gyermek nevelését végző szülő válás után újraházasodik, az új házastárs is jogosult lesz a pótszabadságra, mivel a gyermek az ő háztartásában is nevelkedik.

Az örökbefogadási eljárás, amely gyakran évekig is eltarthat, különös jelentőséggel bír ebből a szempontból. Ennek alapján pótszabadság illeti meg azt a szülőt is, aki ugyan még nem örökbefogadó szülő, de a gyermek örökbefogadását célzó eljárást már megindította és a gyermeket saját háztartásában neveli. Ezen túlmenően pótszabadságra jogosult a gyermek gyámja, nevelőszülője és helyettes szülője is. A nevelőszülő alatt itt a törvény a hivatalos nevelőszülői hálózatban dolgozó személyeket érti, a köznyelvben ugyanis a nevelőszülő fogalmát szokták használni bármely olyan személyre, aki nem a saját, vér szerinti gyermekét neveli.

Fontos kitérni még arra, hogy sokan házasság nélkül, élettársi viszonyban tartanak fenn mozaikcsaládokat és nevelik egymás gyermekeit közös háztartásban. 

Mivel a törvény szerint az élettársi kapcsolat nem eredményez ugyanolyan jogosultságokat, mint a házasság, érdemes tudni, hogy pusztán az együttélés nem fogja feljogosítani a gondviselőket a pótszabadságok igénybevételéhez. Ehhez az élettársi kapcsolatot hivatalos formában nyilvántartásba kell vetetni.

Mennyi az annyi?

A munkavállalónak egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékkal élő.

A gyermekek után járó pótszabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időben kell kiadni.

Kép: Getty Images