A BKK-járatoknak jóval kevésbé fájt a kánikula, mint a MÁV-nak

Jóval kevésbé viselte meg a kánikula idején a BKK járatait a hőség, mint a MÁV-ét – ez derült ki azokból az adatokból, amit az rtl.hu kért ki a Budapesti Közlekedési Központtól.

Budapesten naponta átlagosan több mint 32 ezer járat indul menetrend szerint. A BKK szerint hőség nélkül is előfordul, hogy néhány járat kimarad különböző okok miatt, például forgalmi dugók, balesetek, műszaki hibák vagy akár járművezetői hiány miatt. A kánikulát megelőzően a járatok 0,17 százaléka nem közlekedett, ez naponta mindössze 54-et jelent. A múlt hónapban kiadott hőségriadó első 10 napján (július 5-15) ez a szám több mint duplájára nőtt, a járatok 0,36 százaléka maradt ki műszaki ok miatt, ami 115-öt jelent.

A BKK szerint a fenti alacsony számok annak köszönhetők, hogy a téli hónapokhoz hasonlóan nyáron is igyekeznek a szolgáltatóikkal – a BKV Zrt.-vel és az ArrivaBus Kft.-vel – együttműködve megelőző karbantartási munkákkal és műszaki felkészüléssel elébe menni az időjárás okozta kihívásoknak. Ezek közé tartozik például a járművek légkondicionáló berendezéseinek felülvizsgálata.

A műszaki meghibásodások véletlenszerűen fordultak elő a fővárosi hálózat egészén és azoknak csak kisebb része kapcsolódott a klímaberendezésekhez – írták a válaszukban. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a rendkívüli hőség a járművek egyéb alkatrészeit, például a légsűrítőt vagy az elektromos berendezéseket is károsíthatja.

A társaság szerint a műszaki felkészülés mellett felülvizsgálták a szolgálati időszakot, hogy javítsák a járművezetők munkakörülményeit. „Ennek eredményeként úgynevezett »hőleváltó« rendszer lépett életbe; ez azt jelenti, hogy a járművezetők munkabeosztása többször megszakított, rövidebb időszakokból áll össze, lehetőséget adva a végállomásokon a pihenésre és a felfrissülésre” – írták.

Mint arról korábban beszámoltunk, a MÁV járatai nagyobb arányban nem közlekedtek. A vonatok 1,6 százaléka maradt el vagy pótolták busszal. Ez a 35 ezres járatszámukkal számolva 560 vonatot jelent, ebből 73 esetben lehetett buszozni helyette, 487 vonat pedig egyszerűen kimaradt.

Pótlásra legtöbbször a jármű szolgálatképtelensége miatt volt szükség, de felsővezetéki és biztosítóberendezési hiba is hátráltatta a vasúti közlekedést. Azt fontosnak találták akkor megjegyezni, hogy a huzamos idejű magas hőhatás nem kíméli a többnyire túlkoros vasúti járműveket és berendezéseket sem, amelyek ilyenkor könnyebben és gyakrabban meghibásodhatnak.

Míg a BKK-nál a késések nem játszanak nagyon szerepet – jön másik villamos, busz, troli nemsokára stb. – addig a vasúttársaságnál fajsúlyos kérdés, mivel nagyobb időközök vannak a menetrendben a vonatok között. A 35 ezer járat több mint 70 százaléka pontosan vagy 6 percnél kisebb késéssel közlekedett – közölte a MÁV kommunikációs igazgatósága az rtl.hu érdeklődésére még júliusban. Ugyanakkor a vonatok 30 százaléka késett, ez azt jelenti, hogy 10 500 esetben nem értek pontosan célba az utasok.

A nyáron pont a késések és a felforrósodott vonatok miatt napi szinten téma volt a MÁV. Pénteken talán pont emiatt is Lázár János építési és közlekedési miniszter ötpontos akciótervet hirdetett, ami alapján a „kormány megváltoztatja, megreformálja és átalakítja a magyar közlekedés rendszerét a szolgálatatások színvonalának növelése, az elégedettség erősödése érdekében”.

Nyitókép: MTVA/Bizományosi/Róka László