A sajgó sérülésért is fájdalmas büntetés járt a bántalmazó karateedzőnél – négy volt tanítványa vallott A. Tibor módszereiről
2024. július 23. 6:56
Az egész országot sokkolta a felvétel, amin A. Tibor felrúgott egy 7 éves kisfiút, azóta pedig egyre több állítólagos áldozata szólal fel. Ezúttal az rtl.hu-nak négy volt tanítványa nyilatkozott arról, miket éltek át gyerekként a karateedzéseken: egyikük például arról számolt be, hogy amikor megsérült, és erről szólt az edzőnek, A. Tibor direkt a sérült testtájára csapott. Mások sokszor sírva, félve mentek az edzésekre, egy tanítvány pedig felidézte, hogy egy véletlen rúgásért úgy gyomorszájon rúgta az edző, hogy elrepült, és a földön maradt.
Az rtl.hu kérdéseire írásban válaszoló négy, ma már felnőtt tanítvány – férfiak és nők vegyesen – gyerekként jártak az A. Tibor nevével fémjelzett jászberényi harcművész-egyesületbe. Többségük 4-4 és fél évet töltött el ott, de volt olyan is, aki több mint 10 éven át tanult az edzőtől. Mindannyian kiemelték, hogy a közösség és maga a mozgás jó hatással volt rájuk, de az edző által okozott lelki és fizikai sérülések még most is kísértik őket. A régi edzőtársaikkal többen a mai napig tartják a kapcsolatot, és olyan is van, akinek a karate most is az élete része.
Ugyanakkor mint mondták, ma mindannyian borzongva gondolnak vissza arra az időszakra, amit A. Tibor keze alatt töltöttek. Az edző ugyanis rendszeresen folyamodott agresszióhoz az edzéseken. „Rengetegszer kaptunk büntetést azért, ha valamit elrontottunk, nem úgy állt a hajunk, nem volt tiszta a ruhánk, stb.
Sokszor sírva és félve mentem edzésre, de otthon nem mertem róla beszélni. Nem mertem elmondani a szüleimnek, hogy a sok jó eredményem ellenére sorozatosan bántanak verbálisan és fizikálisan is
– fogalmazta meg élményeit az egyik volt tanítvány. Egy másik volt küzdősportoló arról számolt be, hogy A. Tiborral átélt élményei bizalmatlanná tették későbbi edzői irányába, és végül a sporttal is felhagyott. Úgy fogalmazott: „A karate mint sport és mozgás jó hatással volt a mozgáskoordinációmra és az erőnlétemre,
ugyanakkor későbbi edzőimmel szemben bizonytalan és távolságtartó voltam, nem tudtam egészséges viszonyt kialakítani. Ezért az egyesületi és csapatsportokkal végleg felhagytam 14 évesen.
A Híradó tudósítása a Novák Katalin akkori államtitkár által kitüntetett A. Tibor kalandparki viselkedéséről:
Ismerős módszerek a szolnoki videón
A július 16-án előkerült, Szolnoki Kalandparkban készült sokkoló videóval kapcsolatban mind úgy fogalmaztak, hogy először elképesztő fájdalmat és elképedést éreztek, amikor meglátták, hogy egy kisgyereket ilyen brutális módon képes bárki is bántalmazni.
„Amikor először láttam a felvételt, nem lehetett tudni, hogy ki van rajta, de a mozgásból és a módszerből éreztem, hogy ismerem az illetőt, mert láttam már ilyet” – árulta el az egyik megszólaló. A többiek arról számoltak be, hogy a videó nyilvánosságra kerülése megkönnyebbülést is hozott számukra. „Végre fény derül az igazságra, hogy mi folyik az edzőteremben, és milyen ember A. Tibor.”
Egy másik tanítvány szerint pedig a videón látható mozdulatot az edzéseken is sokszor látta, és azt állította, A. Tibor „begyakorolt” mozdulatokkal büntette a fiatal fiút.
Fájó sérülésért még több fájdalom járt
Az edzéseken A. Tibor a beszámolók szerint rendszeresen alkalmazott testi fenyítést. Több volt tanítvány, akivel az rtl.hu beszélt, megerősítette, hogy a „Comb vagy gyomor?” kérdés valóban gyakran hangzott el a teremben, és az edző a választól függetlenül sújtott le. Erről elsőként a Fókusznak beszélt A. Tibor egyik volt tanítványa, Hagyó Márton:
Az rtl.hu-nak nyilatkozó tanítványok közül ketten újabb példákat is hoztak arra, milyen büntetésben részesültek. „Nem ez a legsúlyosabb eset, de számomra mindenképpen meghatározó volt – idézte fel egyikük. – Edzés közben maga alá fordult a lábujjam, szörnyen fájt ott edzésen is, és utána hetekig. Amikor az eset történt, odamentem a szenszeihez, hogy szóljak, mennyire fáj, és megkérdezzem, szerinte mit csináljak vele.
Megkérdezte, »melyik fáj?«. Mutattam, hogy a bal lábamon a lábujjak, erre olyan erővel csapott rá, hogy már nemcsak a lábujjak, de az egész lábfejem sajgott. Bicegve csináltam végig az edzést, könnyek között, mert nem akartam súlyosabb büntetést kapni.
Egy másik tanítvány pedig egy olyan edzésről mesélt, ahol új tagokkal kellett küzdeniük: „Összekerültem egy újonccal, és tekintettel arra, hogy tapasztalatlan volt, játékosan küzdöttem. Véletlenül a fiú az egyik rúgásomba belefordult, és orron találtam. Az edző a rá nem jellemző módon odament hozzá, és pátyolgatni kezdte. Én sűrűn elnézést kértem a fiútól, mert nem akartam bántani. A. Tibor rám se nézett, csak egy jokogerivel (oldalirányú rúgással) elrúgott.
Gyomorszájon talált, és elég messzire repültem (gyerekszemmel legalábbis mindenképp). A földön fekve alig bírtam lélegezni, mert beszorult a levegő a mellkasomba. Ekkor fölém állt, és elkezdett üvölteni. Nem maradtak meg a szavai, de nem mertem felnézni rá, de még sírni sem.
Az edzés folytatódott, mintha semmi sem történt volna. A társaim jöttek oda hozzám később, ők segítettek fel. Nem értettem, miért érdemeltem ezt, de elfogadtam mint büntetést.”
Több tanítvány is megfogalmazta, hogy az ilyenfajta fenyítés és büntetési módszerek az edző rendszeres eszköztárához tartoztak. „Ez volt a módszere a testi-lelki edzéshez kortól és nemtől függetlenül” – mondta egyikük.
A vasárnapi Híradó számolt be arról, hogy az edző egyik volt barátnője monoklis fotóval bizonyította: igazat mondott, amikor azt állította, hogy a férfi testileg-lelkileg bántalmazta, amikor együtt voltak.
Az rtl.hu-nak most nyilatkozó tanítványok egyike úgy fogalmazott: „Erődemonstráció, megfélemlítés. És mindezt úgy, hogy a tanonc érezte magát hibásnak. Sosem gondoltam, hogy nem normális, ami történik körülöttünk a dódzsóban, azt gondoltam, ez az út ahhoz, hogy erős és kemény karatés legyek.” Amikor megtudták, hogy volt edzőjük szerepelt a kalandpark által közzétett videón, az emlékek az edzőteremben átélt büntetésekről újra a felszínre kerültek. Egyikük azt írta:
Régen, 15 éve is hasonló fegyelmezési módszereket alkalmazott, ki tudja, hány gyereknek kellett azóta ugyanezt átélnie.
„Soha nem fogja megbánni”
Az edző bocsánatkéréséről mindannyian azt írták, hogy nem tartják őszintének, és úgy gondolják, egyedül azért fogalmazta meg A. Tibor, mert a felvétel nyilvánosságra került. Ugyanis tőlük sohasem kért bocsánatot az elszenvedett lelki és fizikai sérülésekért.
Soha nem fogja megbánni, amiket tett. Csak azt bánja, hogy most nem tagadhatja le a tettét. Próbálja magát védeni, mert a több évtizedes kegyetlenkedése végre nyilvánosság elé került
– írta egyik interjúalanyunk, aki reméli, hogy ezután A. Tibor „több gyerek életébe nem tud már belerondítani”.
„Mi nem tudtunk tenni ez ellen semmit a múltban, nem volt okostelefon, és nem készültek ilyen felvételek. Nagy kő esett le a szívemről, amikor megszabadultam a dódzsótól. Évekig azt gondoltam, a társaim magatartásával volt a baj, és azért szorongtam ott. Később, amikor velük újra összesodort az élet, már körvonalazódott bennem, hogy egyedül A. Tibor volt az, aki miatt ilyen negatív érzések maradtak számomra a karatéból” – fogalmazta meg az egyik a tanítvány.
A. Tibor: A harcművészeti szellemiségnek megfelelően tanítok
A. Tibor mostani megkeresésünkre nem reagált, így nem válaszolt volt tanítványai állításaira, azonban szombaton nyilatkozott az RTL Híradónak, ahol minden ellene felhozott vádat tagadott.
Azt állítja, hogy nem bántotta a tanítványait, hanem
a harcművészeti szellemiségnek megfelelő módon, sportszakmailag és pedagógiailag helyes módon tanítom őket. Ebben természetes módon nem lehet elkerülni különféle ütések, rúgások becsapódását az edzőteremben.
Nyitókép: RTL Híradó