„Az alkotmánybíróság elvesztette alkotmánybíróság jellegét” – parázs hangulatú ülésen döntöttek az újraszámlálásról

„Ez az alkotmánybíróság elvesztette alkotmánybíróság jellegét, ezt sajtónyilvánosan is elmondhatom” – hangzott el az NVB mai ülése előtt az MSZP-s Litresits András szájából, amíg a Zoom-értekezletre bejelentkezettek kollégáikat várták. Az ülést a Kúria döntéséről tartották, amiről mi is beszámoltunk: az összes érvényes szavazatot újra kell számolni hat napon belül a budapesti főpolgármester-választáson. Erre az Ab döntése kötelezte őket, akik Vitézy Dávid alkotmányjogi panaszának adtak helyt.

Az egyetlen napirendi pont a jegyzőkönyvi döntés meghozása az érvényes szavazatok újraszámolási módjáról volt a főpolgármester-választáson, ezt egyhangúlag fogadta el a 14 megjelent tag.

Az újraszámlálást július 9-11-ig fogják elvégezni, hangzott el az ülésen, ahol először az újraszámlálás technikai részleteket ismertették. Az újraszámlálást nemzetközi megfigyelők, a sajtó képviselői, valamint Karácsony és Vitézy delegált megfigyelői is végignézhetik. Az NVB a Kúriát is értesíti az újraszámlálás pontos időpontjairól és helyszínéről, és számukra is lehetővé teszi a megfigyelést.

Litresits András azt mondta: „Szerintem ez egy nettó tövényellenes végzés, amit a Kúria hozott azzal, hogy visszadobta ránk az újraszámlálást. Erre egész egyszerűen nincs eljárásjogi lehetősége. Én elolvastam a teljes végzést, mert vasárnap este mi mást csináljon az ember? Nem is írtak benne semmilyen paragrafust, hogy mi alapján kéne ezt megtennünk. Egy jogi káoszt teremtett ezzel a Kúria, persze nem elfelejtvén, hogy az Ab alakította ki ezt a helyzetet”. Arra is rámutatott, hogy Vitézy eredetileg csak az érvénytelen szavazatok újraszámolását kérte.

Mi gyakorlatilag a Kúria helyett olyan szavazatok újraszámolását végezzük, amire nem is volt kérelem

– tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az újraszámlálással új eljárást fognak generálni, ami ellen ismét lehet fellebbezni, így „remélem, hogy az Ab, a Kúria és Vitézy Dávid hármasa legalább a 2026-os választásokig el tudja dönteni, ki legyen Budapest főpolgármestere”.

Ezután a párbeszédes Fazekas Tamás szólalt fel, aki politikai döntésnek nevezte az Ab döntését, és egyetértett társával arról, hogy a Kúriának nincs eljárásjogi lehetősége a meghozott döntésére. A DK-s Avarkeszi Dezső szintén hasonló véleményt hangoztatott. 

A KDNP-s Lovas András azt mondta: „egy kicsit meglepődöm azon, amit a kollégák mondanak, mert nem értem azt, hogy vitatják azt, hogy egy jelölt él a választási jogból adódó jogorvoslati kérelmével”. Azzal ő is egyetértett, hogy a Kúria KVK-tanácsa nem teljesen rendben lévő döntést hozott, de azt mondta, hogy azt így is végre kell hajtani. Gönczi Gergely a Momentum részéről az ellenzéki társaihoz csatlakozott. Azt mondta:

A Kúria hozott egy jogellenes döntést, ami jogorvoslattal nem támadható, így kötelező. Tehát nekünk nincs más lehetőségünk, mint végrehajtani ezt a törvénysértő döntést.

Azt többen is megígérték, hogy az Ab döntésének törvényességétől függetlenül az NVB feladata az, hogy az újraszámlálás alatt ne történjenek jogsértések, az a lehető legtisztábban, legátláthatóbban menjen.

Az újraszámlálás ezúttal nem az Alkotmány utcában lesz, hiszen 800 ezer voksot technikailag lehetetlen lenne itt megoldani a dolgot. Viszont a vitás szavazatok ide futnak be a kerületekből, ezekről az NVB pénteki ülésén döntenek. Az ülés végén az újraszámlálásról szóló döntést a 14 tagból 13 megszavazta, csak Fazekas mondott nemet.

Nyitókép: Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke (szemben, b, takarva), mellette Wiedemann János, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) főosztályvezetője (b2) és Sasvári Róbert, az NVB elnöke (b5) a főpolgármester-választás érvénytelen szavazatainak ellenőrzése után az NVB ülésén 2024. június 14-én. Az ülésen kiderült, hogy Karácsony Gergely nyerte meg a választást 41 szavazattal. Fotó: MTI / Lakatos Péter