A helyiek 70 százaléka nem magyar állampolgár ebben a faluban – akár külföldi polgármestert is választhatnak

Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk – olvasható a G7 cikkében. A Győr-Moson-Sopron vármegyei Rajka lakosságának például már 70 százaléka külföldi állampolgár, többnyire szlovákok. A lap szerint

így előfordulhat, hogy a június 9-ei önkormányzati választáson szlovák polgármestere lesz a falunak.

Az uniós szabályok szerint ugyanis a települési és az európai választásokon ott szavazhatnak az uniós állampolgárok, ahol a lakhelyük van, még ha ez másik ország is. Rajka esetében persze még semmi sincs kőbe vésve. Mint arra a portál is felhívja a figyelmet, az önkormányzatnál egyelőre nem tudnak információt adni arról, hogy kik indulnak idén a polgármesteri székért. 

Rajkára egyébként évekig átjárt a pozsonyi közösségi közlekedési szolgáltató 801-es busza, ám a magyar oldalon senki sem akart beszállni a szolgáltatás finanszírozásába, ezért végül leállt. A Ma7 szlovákiai magyar portál szerint lehet szlovák polgármesterjelölt, aki megoldhatná a helyieknek fontos ügy rendezését. 

A népszámlálási adatok szerint a válaszoló rajkai lakosok 63 százaléka szlovák nemzetiségűnek vallja magát, a magyarok aránya 37 százalék. 

Mint írják, Rajka esete kivételesnek számít, de azért nem teljesen egyedi: Dunakiliti és Bezenye negyede is külföldi állampolgár már, Hegyeshalom és Dunasziget tizede, de már a jóval nagyobb Mosonmagyaróváron is a lakosság 4,5 százaléka nem magyar állampolgár. Mindez nem csak Pozsony mellett figyelhető meg: ma már Tornyosnémeti, Hidasnémeti, Kéked, Abaújvár negyede külföldi, főleg szlovák állampolgár. 

A G7 összesítése szerint a Dél-Dunántúlon, Marcali környékén a legtöbb településen 10-20 százaléknyi külföldi él – ide viszont nem dolgozni vagy tanulni jönnek, hanem jobbára nyugdíjasok, főként németek és hollandok. Azt írják, Somogy megye mellett még Baranyában és Tolnába is jelentős a falvakba települő külföldiek száma. A főváros természetesen kiemelkedik ebben a tekintetben: 

Budapest hat százaléka külföldi állampolgár, ami az országos átlag 2,6-szorosa. 

A legtöbb külföldi Terézvárosban (25 százalék), Belváros-Lipótvárosban (24 százalék) és Erzsébetvárosban (17 százalék) lakik. A fővárosban a 20-39 év közötti korosztály tizede külföldi állampolgár, ami a lap szerint arra is utal, hogy ma már nehéz lenne nélkülük működtetni az ország GDP-jének 40 százalékát adó budapesti gazdaságot.

Nyitókép: Az M15-ös autóút kétszer kétsávos autópályává bővített, az M1-es autópálya és Rajka országhatár között szakasza az átadás napján Rajka közelében 2019. december 18-án. Fotó: Krizsán Csaba / MTI