„A családban azt hallottam, hogy mi soha senkinek nem ártottunk” – zsidó vezetők előtt beszélt apja múltjáról Sulyok Tamás

„A múltat, a személyes múltamat is vállalva hajtok fejet a holokauszt valamennyi áldozata előtt” – mondta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján az Országgyűlésben Sulyok Tamás köztársasági elnök.

Az állami megemlékezésen a köztársasági elnök beszédében felidézte apja nemzetiszocialista múltját. Elmondta, hogy „megrendítette, amiket az apjáról hallott a nyilvánosságban az elmúlt hetekben”.

Az esemény április 16-án zajlott, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján, 1944-ben ezen a napon kezdődött meg a zsidóság gettósítása Kárpátalján, Kassán és Szabolcsban. A vidéki zsidóság többségét Auschwitz-Birkenauba deportálták, az ottani magyar zsidók közül 550-600 ezren haltak meg.

Az elmúlt hetekben derült fény rá, hogy a köztársasági elnök apja a nemzetiszocialista párt megyei vezetője volt, toborzó cikkben ünnepelte a német megszállást és zsidóktól elvett ingatlant igényelt. Bár az államfő korábban apját hazafiasnak, filoszemita személynek tartotta, most más hangot ütött meg, írja a 444.

Sulyok a beszédében hangsúlyozta a nemzet önbecsülését és az öntisztulás lehetőségének fontosságát. A társadalmi emlékezés mellett a köztársasági elnök személyes számvetésnek is helyet adott a múlttal kapcsolatban. Kiemelte, hogy a múlt szembesítése fontos, és hogy az egyénnek és a nemzetnek is szemben kell néznie történelmével.

Hiszem, hogy szitokszavak, egymás Janus-arcú méricskélése helyett jóra, egymás elfogadására születtünk

– fogalmazott Sulyok, majd röviden apja történetére is kitért.„Nem tudtam faggatni, így maradtak az ő elejtett szavai és hallgatásai. Ma sem tudom már kérdezni”– mondta a negyven éve halott apjáról, azt hangsúlyozva, hogy apja nemzedékében többnyire hallgatni igyekeztek a múltról.

„Tizenkét évvel a holokauszt után születtem, a családban azt hallottam, hogy mi soha senkinek nem ártottunk, nem voltak ellenségeink”– emlékezett vissza. Sulyok Tamás azt mondta, csak abból tud kiindulni, amilyenek apját megismerte, ez alapján pedig úgy képzeli, hogy „1945-ben szembesülhetett azzal a rémséggel, amit a holokauszt jelentett, és egy világ dőlhetett össze benne”. 

Nyitókép: MTI / Illyés Tibor