Ezért lehet káros a rendszeresen és indokolatlanul szedett fájdalomcsillapító

A Semmelweis Egyetem figyelmeztetése szerint rendszeres vagy nagy mennyiségben történő szedés esetén a leggyakrabban alkalmazott nem-szteroid gyulladáscsökkentők, mint például az ibuprofen vagy az acetilszalicilsav, súlyosbíthatják bizonyos betegségek tüneteit. Ezek a gyógyszerek befolyásolhatják a bélrendszerben élő mikroorganizmusok összetételét, ami negatív hatással lehet az alapbetegségekre, akár bélgyulladást vagy bélfekélyt is okozhatnak.

A Semmelweis Egyetem kutatócsoportja egy többéves projekt keretében vizsgálja, hogy miért és hogyan okozhatják ezek a nem-szteroid alapú fájdalomcsillapítók (az NSAID-ok), az ún. bél mikrobióta egyensúlyának felbomlását. Dr. Zádori Zoltán, a kutatócsoport vezetője szerint ezek a gyógyszerek világszerte a leggyakrabban használtak, naponta több mint 30 millió ember szedi őket.

Ismert tény, hogy a gerincet vagy végtagokat érintő krónikus ízületi gyulladásos betegségek, illetve a reumás ízületi gyulladás esetében a betegeknél jellemző a bél mikrobióta egyensúlyának felborulása és több olyan baktérium elszaporodása, amelyet összefüggésbe hoznak ezen betegségek kialakulásával, illetve tüneteik súlyosbodásával

– mondja dr. Zádori Zoltán, aki hozzátette, hogy a szakirodalom áttekintésével arra jutottak, hogy ezek a bakteriális eltérések nagyon hasonlók az NSAID-ok által okozottakhoz.

Mindezek alapján felmerül, hogy a gyógyszer-okozta diszbiózis hozzájárulhat ezeknek a betegségeknek a súlyosbodásához, és hosszútávon korlátozhatja a nem-szteroid gyulladáscsökkentők terápiás hatását

– teszi hozzá dr. Zádori.

A docens szerint, mivel az NSAID-ok által generált és az alapbetegséghez kapcsolódó folyamatok oda-vissza hatnak egymásra, nehéz elválasztani egymástól az ok-okozati tényezőket.

„Jelenleg több mechanizmust is feltételezünk a nem-szteroid gyulladáscsökkentők által okozott diszbiózis hátterében, így a vegyületek által okozott bélnyálkahártya-gyulladást, a bél pH-értékében, motoros aktivitásában vagy epesav összetételében beálló változásokat, de az sem kizárt, hogy az NSAID-ok közvetlen antibakteriális tulajdonságai bontják meg a béflóra egyensúlyát. Ezek a folyamatok azonban szorosan összefüggenek egymással, sokszor kétirányúak, és nagyon nehéz meghatározni, melyik volt először. Például a csökkent epeműködés a bélbaktériumok túlszaporodásához vezethet, ugyanakkor a diszbiózis is megváltoztatja az egyes epesavak mennyiségét” – magyarázza a projektvezető kutató.

Az NSAID-ok által okozott bélkárosodás leggyakrabban a vékonybélben jelentkezik, és gyakran enyhe gyulladást eredményez. Tünetei közé tartozik a hasi fájdalom, hasmenés és ritkábban vérszegénység. Súlyosabb esetekben akár bélperforációhoz is vezethet. A bél mikrobióta fontos szerepet játszik a szervezet működésének szabályozásában, beleértve az immunrendszer működését és az energiaegyensúly fenntartását is. Ennek egyensúlyának megbomlása számos betegség kialakulásához hozzájárulhat, ezért fontos az egészséges életmód fenntartása, beleértve a helyes étrendet és a testmozgást is.

Dr. Zádori Zoltán szerint az NSAID-ok hatása a bélflórára egyénenként változó, és számos tényezőtől függ, például az adagolástól és az egyéni érzékenységtől. A Gasztrointesztinális Munkacsoport vizsgálja az NSAID-ok káros hatásainak kivédését vagy ellensúlyozását, például cannabinoidokkal. A mikrobiom fontosságára az elmúlt évek tanulmányai hívták fel a figyelmet, és a bélrendszerben több mint 100 milliárd mikroorganizmus él, amelyek együttesen alkotják a bélrendszeri mikrobiótát.

Nyitókép (illusztráció): Pexels