Gajdics Ottó nekiment K. Endrének: Tűnjön el!

„Ha ártatlanul ítélnek el egy embert, mindent megtesz annak érdekében, hogy tisztázza magát. Akár még kisebb súlyú törvénytelenségektől sem riad vissza, hogy bizonyítsa, azt a bűnt, amivel vádolják, nem követte el. Egyet viszont biztosan nem tesz senki szorult helyzetében sem, nem követi el azt, amiről épp el akarja hitetni, hogy soha nem csinálna olyat” – így kezdődik Gajdics Ottó kormánypárti megmondóember a Magyar Nemzetben megjelent írása.

Gajdics Ottó a Házon kívül leleplező riportját említi. A Novák Katalintól kegyelmet kapott K. Endrét azért ítélték el, mert a bicskei gyerekotthon pedofil igazgatójának bűntársaként gyerekeket próbált rávenni arra, hogy vonják vissza feljelentéseiket. A Házon kívül mutatta be, hogy nemrégiben találkozott az egyik áldozattal, és megpróbálta rávenni, hogy mondja kamerába, a volt igazgatóhelyettes nem követte el azt, amiért elítélték:

Amikor ennyire érthetetlenül viselkedik valaki, fölmerül a kérdés, jött vagy küldték? Mindenesetre egyre inkább az az érzésem, nem közénk való

– írja Gajdics Ottó, de arra nem tér ki, hogy mégis kik küldhették szerinte.

Gajdics szerint „be kell látnia minden jóérzésű embernek, hogy sem a pedofil igazgató áldozatai, de a magyar társadalom egésze sem nyer semmit azzal, ha K. Endre ámokfutása az ártatlanságának bizonyítására mindennap témát szolgáltat a dollármédia mocsokban dagonyázó propagandistáinak.”

Ezért a leghatározottabban fejezzük ki azon akaratunkat, hogy a volt bicskei igazgatóhelyettes tűnjön el a magyar közéletből! Ilyen áron senkit nem érdekel, ártatlan vagy sem. Kegyelmet kapott, éljen vele!

– írta, majd hozzátette: K. Endrének a botrány első napjaiban volt egy jó ötlete, nem kellett volna attól eltérnie. 

Menjen haza Erdélybe, menjen föl a hegyre egy esztenába, segítsen a juhászoknak, esténként pedig mélyedjen el saját gondolataiban, és keresse a választ, hogyan is jutott el idáig. Ha pár év múlva lesz valami hihető magyarázata, szívesen látjuk újra.

Nyitókép: Balaton József / MTI