Balog Zoltán: A kegyelmi ügy kérdéseit le kell zárni, akkor is, ha nem mindenre tudunk kielégítő választ adni

Balog Zoltán a dunamelléki lelkipásztorok és főgondnokok szombati konferenciáján bejelentette, hogy nem akar újra zsinati elnök lenni, a püspökséget azonban megtartaná, mert az egy lelki vezetői pozíció, írta meg a 444.hu a parokia.hu-n megjelent beszámoló alapján.

Balog Zoltán február 16-án mondott le a református egyház zsinatában betöltött elnöki pozíciójáról, miután kiderült, hogy ő lobbizott K. Endre kegyelméért Novák Katalin volt köztársasági elnöknél. K. Endre a bicskei gyerekotthon pedofil igazgatójának bűntársaként gyerekeket próbált rávenni arra, hogy vonják vissza feljelentéseiket. K. Endrét nemrégiben a Házon kívül buktatta le, rejtett kamerás felvételeket mutattak be arról, hogy találkozik az egyik áldozattal, és megpróbálja rávenni, hogy mondja kamerába, a volt igazgatóhelyettes nem követte el azt, amiért elítélték:

A szombati eseményen Balog Zoltán a kegyelmi ügyről azt mondta, kegyelmet kért egy általa ártatlannak vélt embernek. Hogy a jogerős bírósági ítélet ellenére miért gondolta ártatlannak a bicskei gyermekotthon volt igazgató-helyettesét, nem tudni, Ahogyan azt sem, hogy valóban találkozott-e K. Endrével, míg az házi őrizetben volt.

Most Balog azt mondta, önvizsgálatot és bűnbánatot kell tartania, hogy hogyan lehet és kell közéleti kapcsolatrendszerét érvényesíteni. „Hol marad meg ebben az evangéliumi tisztaság és mérce, és hol lépi ezt túl? Amikor ez mérlegre kerül, számos olyan helyzet jut eszembe, amikor a cél, amiért a közéleti befolyásomat érvényesíteni akartam, helyes volt – ahogy megtettem, az a lelkület nem volt helyes. Amikor úgy gondolom, hogy az én saját súlyom, értékem, teljesítményem a döntő, akkor abból gőg lesz, nem hálaadás az Istentől kapott áldásokért.”

A beszámoló szerint Balog felszólalása után az egyik lelkipásztor arra hívta fel a figyelmet, hogy kegyelmet csak bűnös ember kaphat, az ártatlannak igazság jár. Egy másik lelkipásztor arról beszélt, hogy a kegyelmi ügy nem teológiai kérdés, hanem politikai tévedés volt, ezért nem lehet egyházfegyelmi kérdésként kezelni. Balog később azt mondta, hogy az ártatlanság az ő szubjektív megítélése volt, az elnöki kegyelem nem ezen az alapon született. Majd végül így szólt:

A kegyelmi ügy kapcsán felmerült kérdéseket le kell zárni, akkor is, ha nem mindenre tudunk mindenkinek kielégítő választ adni. A missziói hitelesség és képesség kérdését pedig meg kell nyitni, és nyitva kell tartani.

Nyitókép: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI