A bicskei gyermekotthon volt igazgatója úgy gondolhatta, jót tesz a kamaszoknak a pornó

K. Endrének fontos szerepe lehetett abban, hogy a bicskei gyerekotthonban lefolytatott első eljárásból nem lett semmi – mondta Bárnai Árpád, az intézmény egykori nevelője a 444.hu-nak.

Az interjúból egyebek mellett kiderült:

• A bicskei gyerekotthonban nagyon sok különböző problémával küzdő gyerek élt összezárva. 
• A kifogástalan látszatot minden eszközzel fenn kellett tartani a külvilágnak. Volt egy súlyosan traumatizált, tízéves fiú, aki spontán zavarba ejtő szexuális viselkedéseket mutatott. Mikor jött a vendégség, el kellett különíteni, mert mit gondolnak majd rólunk az emberek. Csak hát volt itt egy ellentmondás, hogy ő itt él. Nyilván foglalkozni kell a problémáival, de neki ez volna az otthona. Neki kéne segíteni, erre eldugjuk, mert mit gondol majd róla Éva néni, aki valaki Bicskén. A kifelé mutatott látszat fontosabb volt a gyerekek fejlődésénél vagy komfortérzeténél.
• Az volt a koncepció, hogy a gyerekeket le kell fárasztani sporttal, aktivitással, külsős programokkal. Csakhogy a fárasztás nem segít egyedül boldogulni, nem segíti a képességek fejlesztését. A megközelítés durvább verziója volt, hogy az igazgató azt képviselte: nem árt, sőt, jót tesz a kamaszoknak, ha pornót néznek a kábeltévén. 
• Az igazgatóról: Nem látszott, hogy pontosan miként is épül fel az élete. Nem tudtunk arról, hogy volna családja például, vagy baráti társasága. Mások se látták, hogy rendszeresen eljárna máshova, bár a gyerekeknek állítólag beszélt arról, hogy van valami barátnője.
• Az első esetről úgy szerzett tudomást, hogy vége lett az egyik foglalkozásnak, kifelé jövet visszafordult felé egy srác, hogy mondana vagy kérdezne valamit. „Látszott rajta, hogy nagyon tudtomra akar hozni valami nyomasztó dolgot, csak nem találja a szavakat. Aztán ez a fiú megállt előttem, és azt mondta, hogy az igazgató belenyúlt a gatyámba”. A fiú 12 éves volt.
• Amikor beszélt erről másoknak, a legtöbben nem igazán vették komolyan. Az általános hozzáállás az volt, hogy mondanak „ezek” – mármint a gyerekek – mindent. Nem lehet nekik hinni. Drogosok. Haragszanak az igazgatóra. „Inkább hagyjuk ezt”. Volt, aki a gyermekotthont féltette az esetleges botránytól; hogy elveszítjük az állásunkat, családunk van, megyünk az utcára. Az igazgató helyettesei, akik felé jelentési kötelezettségünk volt, hasonlóan reagáltak a felvetésre.
• 2011 tavaszán beszélt egy másik fiúval, aki elmesélte, hogy ült a lakásotthonukban, lakótársai és a nevelője társaságában, és vacsora közben egyszer csak kibukott belőle, hogy a „János bá pedofil”. Ő így tudta megfogalmazni, mi történt vele.
• Egy másik srác, már 16-17 éves kamaszként, azzal próbálta csökkenteni a fájdalmát, hogy ivott, mindenféle szereket szedett, aztán részegen kiabálni kezdett az igazgató irodája előtt, hogy „bazmeg János, hülye pedofil vagy, miket művelsz”.
• Az első áldozatot (aki először kezdett beszélni) akkor kezdte el megkörnyékezni, miután meghalt az anyja. 
• K. Endre azt mondta neki: „de mi lesz, ha kijut ez az ügy innen?” Később az egyik áldozatnak vett sílécet, azzal adta oda neki az ajándékot, hogy „mi igaz abból, hogy János bácsi molesztál?”.

A Házon kívül riporterei sem hitték volna, hogy 8 év után újabb hullámokat vet, és végül a köztársasági elnök székébe kerül 2016-os oknyomozó riportjuk a bicskei gyermekotthonban történt zaklatásokról. Moskovics Judit annak idején hónapokig dolgozott az ügyön, most pedig mindent elmesélt arról, hogyan készült a riport, illetve hogy szakmailag és emberileg hogyan tudta feldolgozni a történteket.

Nyitókép: RTL