Orbán Viktor elégtételt érzett, amikor a svéd miniszterelnöknek mosolyognia kellett mellette

Nem volt semmi köze a svéd NATO-csatlakozás elfogadásához a Svédországgal kötött megállapodásnak a Gripen-vadászgépek vásárlásáról, ahogyan a Saab magyarországi kutatóközpontjának létrehozása is független ettől. Ezt írta a New York Times diplomatákra és elemzőkre hivatkozva egy kedden megjelent cikkében, amiben arra keresték a választ, hogy Orbán Viktor miért késleltette látszólag teljesen érthetetlenül a svéd csatlakozás ratifikálását, amit a magyarok többsége is támogatott.

Az Országgyűlés február 26-án, hétfőn adta áldását a svéd NATO-csatlakozásra, miután Orbán Viktor a parlamentben elmondott napirend előtti felszólalásában erre kérte a képviselőket.

Ezzel Magyarország lett a NATO utolsó tagállama, amelyik elfogadta a svédek jelentkezését a védelmi szövetségbe, annak ellenére, hogy Orbán Viktor korábban azt ígérte, hogy a parlament még Törökország előtt dönteni fog. Ankara januárban fogadta el a svéd csatlakozást.

A svéd csatlakozás elfogadását több mint egy éven át halogató Törökország döntése meglepetésként érte az Orbán-kormány – mondta el a New York Times-nak Mráz Ágoston Sámuel. A kormányközeli Nézőpont Intézet igazgatója hozzátette, ez kényelmetlen helyzetbe hozta Orbán Viktort, aki így nem tudta megtartani ígéretét, hogy még a törökök előtt igent mond a csatlakozásra Magyarország.

Orbán folytatódó halogatása még inkább meglepte a NATO-tagállamokat, sőt, még a Fidesz tagjait is, hiszen mindenki tudta, hogy a végén úgyis igent mond rá. Ungár Péter a Times-nak elmondta, hogy a szavazás előtt a Fidesz egyik képviselője – akit nem akart megnevezni – azzal a kérdéssel ment oda hozzá, hogy „mi a fene történik Svédországgal”.

A Times megemlítette, hogy voltak, akik Orbán egójával magyarázták a halogatást: a kormányfő így akarta elérni, hogy ő legyen a figyelem középpontjában. Vadabb elméletek titkos megállapodást említettek Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán között, írta a Times, hozzátéve, hogy erre nincsen semmilyen bizonyíték.

A svéd kormányfő mosolya kellett Orbánnak

Svédország csatalakozását végül azután fogadta el a parlament, hogy Magyarországra látogatott Ulf Kristersson svéd kormányfő, hogy találkozzon Orbán Viktorral, aki ezt követően bejelentette, hogy megállapodások születtek a két ország közötti katonai együttműködés erősítéséről. 

Mráz Ágoston Sámuel a Timesnak elmondta, erre azért volt szükség, hogy a vidéki szavazóknak meg tudják magyarázni, miért mondott hirtelen igent Orbán a csatlakozásra.

A Times cikke szerint azonban a svéd vadászgépek vásárlásáról és a Saab kutatóközpontjáról már hónapok óta tartottak a tárgyalások, és azoknak semmi köze nem volt a NATO-bővítéshez egészen addig, amíg Orbánnak szüksége nem lett egy indokra, amivel megmagyarázhatta a halogatását.

Emellett egy személyes oka is volt a svéd miniszterelnök látogatásának – közölte Mráz Ágoston Sámuel. A politológus a lapnak elmondta, hogy Orbánt elégtétellel töltötte el, hogy Kristerssonnak ott kellet állnia a magyar kormányfő mellett és mosolyognia a kameráknak:

Nem nagy rajongója Orbánnak, de ahhoz, hogy felvegyék a NATO-ba, mosolyognia kellett.

Nyitókép:A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt a Karmelita kolostornál 2024. február 23-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán