A Himnusz és a Szózat ismeretét is előírná a kormány a hosszabb ideig maradó vendégmunkásoknak

Magyar kulturális ismereti vizsgával kell igazolniuk a vendégmunkásoknak, hogy megfelelnek a társadalmi együttélési feltételeknek, ha hosszabb ideig szeretnének hazánkban maradni – a hvg.hu szerint ez olvasható ki a kormány honlapján megjelent rendelettervezetből, amely az idegenrendészeti törvény részletszabályairól szól.

A lap kifejti, hogy a vendégmunkás-tartózkodási engedély például alapesetben két évre szól, és egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható, a rendelettervezet szerint azonban a kulturális ismereti vizsga a hosszabbítás feltétele. Ugyanez vonatkozik a vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedélyre és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyre is.

Példaként említik, hogy ha egy Fülöp-szigeteki munkás elhelyezkedik Magyarországon egy akkugyárban munkaerő-kölcsönzőn keresztül, alapesetben két évig maradhat, és ha szeretne még egy évig itt dolgozni, vizsgát kell tennie az alábbi témákban:

• Magyarország helye a Kárpát-medencében, Európában és nemzetközi szervezetekben (ENSZ, Európa Tanács, NATO, Európai Unió),
• Magyarország nemzeti jelképei és ünnepei (címer, zászló, korona, Himnusz, Szózat, nemzeti ünnepek),
• Magyarország történetének fordulópontjai (honfoglalás, államalapítás, az Árpád-ház kihalása, török uralom, Habsburg fennhatóság, 1848–49. évi forradalom és szabadságharc, kiegyezés, első és második világháború, 1956. évi forradalom, 1990. évi rendszerváltoztatás),
• a képzőművészet, a zene és a tudomány kiemelkedő európai és magyar képviselői,
• az európai és a magyar irodalom meghatározó személyiségei,
• az Alaptörvény alapvető intézményei (Országgyűlés, köztársasági elnök, kormány),
• alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek (szabadságjogok, gazdasági, szociális és kulturális jogok, állampolgári kötelezettségek és az állampolgári jogok védelme),
• Európa és Magyarország a mindennapokban.

Mindez meglehetősen életszerűtlen: a jogszabályi környezet nem teszi lehetővé a vendégmunkásoknak, hogy egzisztenciát építsenek Magyarországon, és nehezen belátható, hogy annak, aki csak néhány évig maradhat és azt az időt is szinte csak munkával tölti, miért kellene ismernie a Himnuszt. Vagy ha mindenképpen ismernie kell, akkor miért csak az utolsó évben és miért nem a teljes itt tartózkodása alatt.

A hvg.hu szerint nem világos, hogy valóban komoly vizsgáról van-e szó, vagy inkább adminisztrációs nehezítésről, esetleg propagandacélok állnak a háttérben: az, hogy a kormány elmondhassa, hogy nem enged be akárkit és az akkugyárban is csak olyan vendégmunkás állhat a gép mellett, aki vizsgán bizonyította, hogy „tud késsel-villával enni”.

Ugyanakkor azoknak, akik valamilyen beruházás megvalósítása céljából kapnak tartózkodási engedélyt, vizsga nélkül is járhat hosszabbítás – ám a kormány azt is törvénybe írta, hogy a honos népességtől minél inkább elkülönítve kell őket elszállásolni, lehetőleg a beruházás területén.

A rendelettervezet tartalmaz egy listát azokról az országokról is, amelyek polgárai vizsga nélkül megkaphatják a hosszabbítást. A listán szerepelnek a Balkán országai, az Egyesült Királyság, San Marino, Monaco, Ukrajna, Oroszország, Örményország és Georgia (Grúzia) is. Nincsenek rajta azonban olyan országok, amelyektől az EU-n kívül a legtöbb működőtőke áramlik be, ilyen Kína, vagy Dél-Korea.

Korábban a Híradóban arról számoltunk be, hogy 27 év munkaviszony és 20 év érdekképviseleti munka után kirúgták a ContiTech gumigyár szegedi szakszervezeti vezetőjét, aki egyebek mellett a vendégmunkások foglalkoztatása miatt nyilvánosan bírálta a cég vezetését.

Nyitókép: A Himnusz eredeti kézirata – MTI/Koszticsák Szilárd