Évente 17 milliárd forintnyi víz folyik el a semmibe

A 2017 és 2023 szeptembere közötti időszakra vonatkozó Állami Számvevőszék jelentése alapján Magyarországon az éves hálózati vízveszteség elérte a 25 százalékot, ami évente 17 milliárd forintnyi kiesést jelent. A veszteség mértéke bődületes, az évente elveszett víz több mint kétharmadát, konkrétan a Balaton-medence közel 9 százalékát és a Velencei-tó több mint háromszorosát tudná kitölteni, írja a Magyar Hang.

Az elemzés rávilágított a szektorban tapasztalható vezetési és kormányzati zavarokra, a koordinálatlanságra, valamint az infrastrukturális és pénzügyi hiányosságokra.

A jelentés kiemeli, hogy a hazai ivóvízhálózat hossza közel 95 ezer kilométer, ebből 70 ezer kilométer gerinchálózat és 25 ezer kilométer bekötővezeték. A működő gerincvezetékek mintegy 40 százaléka azbeszt-cementből készült, melyeket a 70-es és 80-as években telepítettek, így már cserére szorulnak.

Az elmaradt hálózat-inventarizálás és az egyes víziközmű-értékek egységes értékelésének hiánya megnehezítette a hálózatok állapotának felmérését és a közműszolgáltató infrastruktúrájának korszerűsítéséhez szükséges pénzeszközök pontos meghatározását. A számvevőszék szerint a társaságok fejlesztési tervei szerint 2023 és 2037 között a víziközmű-hálózatok rekonstrukciójára 3775 milliárd forintot kellene fordítani.

A problémák enyhítése érdekében létrejött az ágazatért felelős államtitkárság, ami 2025-től eltörli a vízhálózatra kivetett közműadót, ami évente 14 milliárd forintot jelent. 2023-tól kezdve az állam egységesíti a nem lakossági felhasználók víz- és csatornadíjait.

Az ágazati becslések szerint több ezer milliárd forintos beruházásra lenne szükség az infrastruktúra felújításához, miközben a szektorban dolgozók bére már 2022-ben 15 százalékkal elmaradt a nemzetgazdasági átlagtól, és a dolgozók átlagéletkora magas, körülbelül 50 év, miközben az utánpótlás hiányzik, szinte nincsen.

Nyitókép (illusztráció): Getty Images