A magyar könnyű, a matek gatya: ilyennek látták a felvételit a gyerekek, a szülők és a tanárok

55 ezer nyolcadikos diák írta meg szombat délelőtt a központi felvételi vizsgát. Mellettük még 17 ezer középiskolába készülő negyedikes, illetve hatodikos gyerek is kitöltötte a 10-10 feladatból álló magyar és matematika feladatsort, amire 45-45 percük volt. Rajtuk kívül a szülők és a tanárok is elmondták véleményüket a feladatsorok nehézségéről, tudósít cikkeiben az Eduline.

A hatosztályos gimnáziumba készülő 11-12 éves hatodik osztályosok mintegy tízezren, a nyolcosztályos gimnáziumba bejutni próbáló 9-10 éves negyedik osztályosok pedig hétezren vizsgáztak szombaton. 

Az írásbeli vizsgákkal még nem ért véget a felvételi eljárás. Hogy milyen fontos tennivalók és határidők vannak, ebben a korábbi cikkünkben gyűjtöttük össze.

Mit mondanak a diákok?

Az idei nyolcadikos matematika és magyar feladatsorokat – megoldással együtt – már meg lehet tekinteni.

Itt pedig a hatodikos matematika írásbeli feladatokat találja javítókulccsal együtt. A magyar feladatsort itt, a megoldásokat itt lehet megnézni.

Az általános vélekedés szerint az idei matematika feladatsor jóval nehezebb volt, mint a magyar.

Egy nyolcadikos diák a lapnak úgy fogalmazott: „A magyar könnyű volt, de a matek az nagyon gatya... Mindenkitől azt hallottam, hogy örül, ha 10 pontos lesz.” Egy másik diák szerint a mértékegységes, kombinatorikás és diagramos feladatok nehezebbek voltak, mint a megszokott években, és meglepetésként érte az is, hogy a geometriatudást igénylő „hasábos feladatban” nem a test térfogatát, hanem annak kerületét kellett kiszámítani.

Van olyan diák is, aki úgy gondolja: a matekfeladatok nem nehezebbek, hanem „inkább másabbak, újabbak” voltak, mint a korábbi években. 

Ő a magyarban is fedezett fel újdonságokat: például abban, hogy az egyik feladatban mesterséges intelligencia által generált szavak tűntek fel.

Volt olyan diák, aki szerint a matematika leginkább egy „szerényebb” matekverseny feladatsorához hasonlított. Ő úgy érzi, hogy mindegyik feladattal tudott mit kezdeni, ám nem bánta volna, ha a végén még kapott volna egy extra 15 percet, hogy jobban átgondolja a válaszokat.

Mit mond a szülő?

A fent idézett diák magyartanár édesanyja azt mondta: a feladatlap összeállítása nem volt épp szerencsés, a bonyolultabb, gondolkodósabb feladatokat ugyanis „nagyjából középen helyezték el” ahelyett, hogy logikusan a végére kerültek volna.

Ő arról beszélt: valóban szokatlan a mesterséges intelligenciás feladat szerepeltetése a magyar feladatsorban, a helyesírást ellenőrző feladatban pedig kellemetlen, hogy a a négyféleképp leírt szó közül a helyes megoldást X-eléssel kell jelölni. 

Szerinte ez a módszer leginkább a tengerentúlon jellemző, hazánkban nem igazán szokták meg a diákok.

Mit mondanak a tanárok?

A lapnak a Magyartanárok Egyesületének tagja, Schiller Mariann is elmondta a véleményét a feladatsorról. Szerinte nem feltétlenül egy ilyen feladatsor méri a legjobban a 9-12 éves gyerekek továbbtanulási képességeit, ugyanakkor „őrült meglepetések” egyikben sem érték a szombaton írásbeliző negyedik és hatodik osztályos gyerekeket.

Szerinte a gyerekek összességében azt kapták, amire készültek, ez pedig bizakodásra ad okot. Megjegyezte: míg a magyartanítást teljes mértékben átalakította a kormány, viszont ez a feladatlap „maradt olyan, amilyen”.

A hatodikosok feladatlapjáról pedig azt jegyezte meg:

Azt, hogy miért kell hatodik osztály közepén egy jelet, ragot és képzőt megkülönböztetni egymástól, nem tudom. 

Szerinte viszont ebben sem érhették túl nagy meglepetések a gyerekeket.

Kritikaként még annyit mondott el: „Ezeknek a feladatlapoknak úgy kellene szórni, hogy az valamit a gyerekről mondjon. És ez nem a helyesírásban, meg a képző és a rag elkülönítésében mutatkozik meg, hanem abban, hogy hogyan tud egy szöveggel bánni.”

Nyitókép: Balázs Attila / MTI