Nem nyilvános határozattal fedi el a kormány a miniszterek bizonyos céges vagyonait

Még kevésbé lesz átlátható a miniszterek vagyoni helyzete annak a nem nyilvános kormányhatározatnak a következtében, amely bizalmi vagyonkezelőkbe tetetné a tárcavezetők meghatározott méretű céges érdekeltségeit – tudta meg az rtl.hu.

Információink szerint ugyanis egy 2022-ben hozott határozat kimondja: a kormány célja, hogy a miniszterek megbízatásuk idejére vagyonrendelőként bizalmi vagyonkezelőknek adják át

• a mikrovállalkozásnál nagyobb, de még kis- és középvállalkozásnak számító cégekben meglévő részesedésüket. (Azok a cégek tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek 10 főnél több, de 250 embernél kevesebb embert foglalkoztatnak, az árbevételük pedig 2 és 50 millió euró közötti.)
• Ugyanígy bizalmi vagyonkezelőkbe kell adni a nyilvános részvénytársaságokban (nyrt.-kben) meglévő tulajdont is, de csak akkor, ha a részesedés meghaladja a 25 százalékot, vagy ha személyesen a miniszternek meghatározó befolyása van a vállalatban. (A családtagok befolyása ebben az esetben nem számít.)  
• A szabályozás vonatkozik a hazai és a külföldi székhelyű cégekre is.

Azt nem tudni, hogy a határozat miért nem érinti a zrt.-ket, valamint hogy még mindig érvényben van-e, ezekre vonatkozó kérdéseinkre ugyanis nem érkezett válasz.

Mi is az a bizalmi vagyonkezelő?

Azoknak lehet előnyös a bizalmi vagyonkezelés, akik jelentősebb magán- vagy családi vagyonnal rendelkeznek. (Egyes számítások szerint legalább 100-150 millió forint felett éri meg.) A rendszer lényege leegyszerűsítve, hogy a vagyon tulajdonosa (vagyonrendelő) átruházza a tulajdont (céges részesedést, ingatlant, aranyat stb., de például állampapírt nem) a bizalmi vagyonkezelőre, ezzel párhuzamosan pedig megnevez egy vagy több kedvezményezettet. Innentől kezdve nem élhet a tulajdonosi jogaival, ami veszélyesnek tűnhet, de valójában a vagyonkezelő csak nagyon szigorú szabályok szerint, a kedvezményezettek érdekében hozhat döntéseket. Ez több szempontból is előnyös lehet:

• a vagyonról akkor is gondoskodnak, ha az eredeti tulajdonos már döntésképtelen vagy meghalt. Egyes cégeknél jelentős kiesést okozhat az elhúzódó átállás, generációváltáskor is gyakran alkalmazzák.

• Az öröklés alternatívájaként is használható: az is meghatározható például, hogy a kiszemelt utód (aki nem feltétlenül a törvényes örökös) csak bizonyos kor felett kapja meg a vagyont, és addig csak rendszeres jövedelmet kap. Ezt a döntést nem lehet megtámadni a hagyatéki eljárás során, hiszen nem végrendelet, tehát biztosan ahhoz kerül majd a vagyon, akinek az eredeti tulajdonos szánta.

• Kedvező adózási szabályai miatt jelentős előny érhető el (bár ezek az előnyök tavaly jelentősen szűkültek).

• Fogyatékossággal élő családtagról is lehet így gondoskodni a szülők halála után.

• Jótékonykodás a vagyon eredeti tulajdonosának halála után.

• Kockázatos üzlet előtt átadott vagyon esetében hiába dől be az üzlet, a vagyon megmarad, erre ugyanis nem lehet követeléseket érvényesíteni.

• Teljes diszkréció, a vagyon pontos jellemzői és az eredeti tulajdonos is ismeretlen maradhat, így ha valaki el akarja rejteni a vagyonát, ez megfelelő eszköz lehet. Akár bővülhet is a vagyon inkognítóban.

A kormány a miniszterekre vonatkozó szabályozást is az úgynevezett 4000-es határozatként fogadta el, ami annyit jelent, hogy a döntés ugyan nem titkos, de nem is nyilvános. Ehhez hasonló módon határoztak a kormányzati szerveknél dolgozók plusz juttatásáról, a home office-ról, a kirúgott katonák elhelyezkedésének megnehezítéséről, de még az állami leépítésekről is. Az úgynevezett 4000-es kormányhatározatokban rögzítik ugyanis a kormány irányítása alá tartozó dolgozók munkaügyi kérdéseivel kapcsolatos döntéseket.

„A határozat szövege úgy kezdődik, hogy »a kormány célként határozza meg«, ami feltehetően azt a jogi problémát próbálja kezelni (amellett, hogy ez egy bevett formula a határozatoknál), miszerint aggályos lehet, ha a miniszterek magántulajdonára nézve állapítanak meg kötelezettségeket” – mondta az rtl.hu-nak Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója. „Arra vonatkozóan nincs rendelkezés, hogy mi történik akkor, ha valaki nem tesz eleget ennek a célnak, de elvben munkajogi szempontból felelősségre vonható (például leváltható) az, aki nem engedelmeskedik” – tette hozzá.

A kormány titkolózása azonban nem csak a határozat elfogadásánál mutatkozik meg: 

a minisztériumok ugyanis nem voltak hajlandók elárulni, még közérdekű adatigénylésünkre sem, hogy a tárcák vezetői pontosan milyen céges érdekeltséget adtak a határozat következtében bizalmi vagyonkezelésbe. 

Szinte minden minisztériumtól azonos válasz érkezett: álláspontjuk szerint ez a kérdés nem tartozik a közérdekű adatok körébe.  

A politikusi vagyonnyilatkozatokban ugyan van olyan rész, ahol a bizalmi vagyonkezelőkkel kapcsolatos érdekeltségeket is érintik, de ennél a fejezetnél nem kell megjelölni, hogy az átadott tulajdon milyen jellegű (cégrészesedés, ingatlan stb.), valamint hogy pontosan mekkora értékű. Csak annyit kell beikszelni egy táblázatban, hogy az adott vagyonból mekkora bevétele keletkezik a politikusnak.

Ennek megfelelően a bevallásból az sem derül ki, hogy melyik cégben meglévő részesedést adta át a miniszter. Erre csak abból lehet következtetni, hogy amikor valaki megvásárol egy vállalatot vagy annak egy részét, akkor a nyilvános cégjegyzékben megjelenik a neve a tulajdonosok között. Amikor pedig átadja a vagyonkezelőnek, akkor kikerül a tulajdonosok közül, és a vagyonkezelő neve tűnik fel.  

További problémát okoz, hogy a vagyonnyilatkozatok csak a december 31-i állapotot tükrözik. Azaz ha egy miniszter év közben vásárol egy céget, és azt bizalmi vagyonkezelésbe adja, akkor a bevallásából csak annyi derül majd ki, hogy egy vagyonkezelőnek átadott valamilyen vagyonelemet. Nem lehet tudni majd, hogy pontosan mi az, és milyen értékű. 

Az is lehet, hogy a cég mellett egy sokkal nagyobb vagyonelemet (például ingatlanokat) is átad a vagyonkezelőnek, de miután csak a vállalati érdekeltségre lehet majd következtetni a cégadatbázisból, a többi rész teljesen rejtve maradhat.

„A szabályozásnak azonban létezhet egy jószándékú olvasata is: a vagyonrendelő (jelen esetben a miniszter) ugyanis nem utasíthatja a bizalmi vagyonkezelőt, tehát a határozattal azt is eléri a kormány, hogy a tárca vezetője nem üzletelhet a bizalmi vagyonkezelésbe adott cégével vagy céges részesedésével, amíg a bizalmi vagyonkezelés (a miniszteri pozíció) fennáll” – mondta Ligeti Miklós. 

Hozzátette: Ha minden miniszteri vagyon esetében azt szorgalmazná a kormány, hogy kerüljön bizalmi vagyonkezelőhöz, akkor a képlet egyszerűbb lenne, mert azt gondolhatnánk, hogy el akarják távolítani a vagyont a kormánytagtól. Érdekes módon viszont csak a látható vagyonelemeket rendelnék bizalmi kezelésbe, így tehát sokkal gyanúsabb a szabályozás.  

A határozat szövege ugyan nem említi a miniszterelnököt, de kérdéseinkkel megkerestük Orbán Viktor sajtófőnökét is, hogy megtudjuk, mi indokolja a szabályozást. Havasi Bertalan csak annyit közölt: „A kormányhatározat arra vonatkozik, akinek van cégtulajdona. 

De amint Orbán Viktor miniszterelnök vagyonnyilatkozatából is kiderül, neki nincs cégtulajdona, így a határozat kapcsán nincs teendője.

Miután a miniszterek nem voltak hajlandók elárulni, nekik „volt-e teendőjük”, megnéztük a legutóbbi vagyonnyilatkozatukat. Ennek alapján megállapítható, hogy négy miniszternek van céges érdekeltsége, ezek többsége azonban vagy zrt., vagy mikrovállalkozás, amelyekre nem vonatkozik a szabályozás. 

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternek azonban van olyan érdekeltsége, amelyet bizalmi vagyonkezelésbe adott át az SBA Invest Kft-nek, és ott egyszerre jelenik meg vagyonrendelőként és kedvezményezettként. Erről az érdekeltségről azonban a vagyonnyilatkozatból nem derül ki további információ.

Korábbról viszont a Népszava cikkéből tudni lehet, hogy a miniszter 2022 végén kiszállt cégéből, a VBPS Kft.-ből, és a tulajdonát az eladás előtt létrehozott SBA Invest Kft. vette át. Szalay-Bobrovniczky Kristóf cégügyeiről és vagyoni helyzetéről nemrég a 24.hu is írt. 

A másik érintett Lantos Csaba energiaügyi miniszter, akinek a legfőbb cége, a Lantos Zrt. (ami egyébként egy bizalmi vagyonkezelő cég) ugyan zártkörű részvénytársaságként működik, de a HVG cikke szerint tavaly tavasszal mégis a TRST2022 Kft. bizalmi vagyonkezelőhöz került. Legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint a miniszter is megjelent vagyonrendelőként Lantos Zrt.-nél.

Lantos Csabán és a honvédelmi miniszteren kívül egyelőre nincs nyoma annak, hogy más tárcavezetőnek is bizalmi vagyonkezelőknek átadott értéke volna – legalábbis a vagyonnyilatkozatok alapján.

A kormányhatározat szövege

1) A kormány célként határozza meg, hogy az a miniszter, aki a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3 paragrafusának (3) bekezdése szerinti mikrovállalkozás méretét meghaladó – hazai vagy külföldi székhelyű – vállalkozásban meglévő részesedéssel (továbbiakban részesedés) rendelkezik, e részesedését vagyonrendelőként a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény szerinti bizalmi vagyonkezelésbe adja, legalább a miniszteri megbízás időtartamára.

2) Az 1. pont szerint célt a nyilvánosan működő részvénytársaság formában működő vállalkozásban meglévő részesedés esetében abban az esetben tartja érvényesítendőnek, ha a miniszter legalább a szavazatok több mint 25 százalékával, vagy meghatározó befolyást biztosító részesedéssel rendelkezik, ideértve a közvetlen és közvetett befolyásszerzést is azzal, hogy a befolyásszerzés mértékének a megállapításánál a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:2 paragrafuának (5) bekezdése szerinti egybeszámítási szabályt nem lehet figyelembe venni.

Nyitókép: Fischer Zoltán/MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda