Nem nyilvános határozat: több mint 700 álláshelyet vett el a kormány a közigazgatási szervektől

Az Oktatási Hivataltól 528, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól 77, míg a kormányhivataloktól összesen 76, legalább fél éve betöltetlen álláshelyet vont el a kormány – derült ki az egyik 2022-es, úgynevezett 4000-es kormányhatározatból. (Az elnevezés onnan származik, hogy a határozatok száma négyjegyű, és négyessel kezdődik.)

Ezek a kormányhatározatok általában személyügyi kérdésekkel foglalkoznak, ezekben rögzítik például a közigazgatásban dolgozók létszámával vagy juttatásaival kapcsolatos döntéseket. Tartalmukat nem hozzák nyilvánosságra, így a határozatok szövegét csak közérdekű adatigénylés után, iratbetekintéssel lehet megismerni.

Pedig ezek a döntések igen sok embert érintenek: nagyjából 30 ezren dolgoznak a központi közigazgatásban (minisztériumokban, országos hivatalokban, szervezetekben), és körülbelül 31 ezren a területi közigazgatásban (például a kormányhivatalokban, tankerületekben).

Az utóbbi csoportban évek óta különösen nagy problémát okoz a munkaerőhiány, a statisztikákat ugyanakkor kozmetikázta az a gyakorlat, amely szerint ha egy állami irányítás alá tartozó szervezetnél vagy hivatalnál fél éve nem tudtak betölteni egy álláshelyet, akkor azt egész egyszerűen elvonta a kormány. 

Ahelyett tehát, hogy a megüresedett állásokat betöltötték volna, inkább megszüntették a betöltetlen pozíciókat.

A törvény szerint az álláshely ilyenkor az úgynevezett központosított álláshely-állományba kerül, azaz a szervezet nem is tud újabb embereket felvenni. Ahhoz, hogy újra bővüljön a létszám, külön engedély kell a kormánytól, mint ahogyan ahhoz is, hogy a központosított álláshely-állomány terhére vegyenek fel valakit. 

Tavaly az így felszámolt álláshelyek száma – az rtl.hu által megismert határozat alapján – legalább 739 volt.

A kormány egyébként teljesen tudatosan törekszik arra, hogy csökkenjen a közigazgatásban dolgozók száma, ezt a döntést pedig leginkább spórolással, a minél kisebb állam elvével indokolják.

„A munka azonban ettől még nem lesz kevesebb” – mondta Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke. Szerinte például a tavalyi elvonásban leginkább érintett Oktatási Hivatalban jelentős terheléssel kell megküzdeniük a dolgozóknak, még úgy is, hogy a munkák egy részét kiszervezték onnan. 

Az Oktatási Hivatal a több száz fős csökkenésről, valamint a dolgozók terheléséról szóló érdeklődésünkre azt közölte, hogy a szervezetnél az elmúlt időszakban több európai uniós projektet is lezártak. 

A projektfeladatok, valamint a projektek megvalósításához szükséges létszám folyamatosan csökkent, ezért váltak tartósan betöltetlenné az érintett álláshelyek 

– írták. Válaszuk alapján tehát már nem is volt szükségük annyi dolgozóra. 

Kevés pénzért sok munka

A szakszervezetek tájékoztatása szerint ugyanakkor gyakran szó sincs arról, hogy ne lenne szükség a plusz munkaerőre, a nem megfelelő körülmények miatt viszont alig jelentkeznek a közigazgatási munkák egy részére. Emiatt akár fél évig is hirdethetnek egy állást, majd miután nem sikerül betölteni, elvonják azt.

Boros Péterné szerint általában a következő problémákkal szembesülnek a dolgozók:

• elvették a szabadnapok egy részét, így a kormánytisztviselőknek kevesebb pihenés jár. Előfordulhat, hogy valakinek a munka törvénykönyve és az életkora alapján több szabadnap járna, de ezt nem kapja meg, mert rá más törvények vonatkoznak. Ez különösen az idősebb, nyugdíj előtt álló alkalmazottaknak okoz gondot, nekik ugyanis több pihenésre lenne szükségük. (Egyes információk szerint ráadásul ismét felmerült az az ötlet, hogy bevezetik az igazgatási szünetet, ez az évi 5-10 nap a szabadságból jönne le.)
• Az ebédidőt a munkaidőn kívül határozták meg, tehát 8 és fél órát kell a munkahelyen eltölteni, így a szakszervezet számításai szerint (a szabadságokkal kapcsolatos változásokkal együtt) évente egy hónappal többet kell dolgozniuk a munkavállalóknak.
• A munkaerőhiány miatt óriási a terhelés, egy munkavállalónak több embernek is elegendő munkát kell elvégezni.
• Rendkívül alacsony a fizetés, a szakszervezet adatai szerint a területi közigazgatáshoz tartozó helyeken gyakran csak nettó 250 ezer forintot visznek haza az alkalmazottak.
• Tavaly és idén egyáltalán nem volt béremelés, így a reálkereset legalább 17 százalékkal csökkent. A minimálbér viszont emelkedett, így az alacsonyabban képzettek fizetése lassan utoléri a diplomások bérét.

Új pozícióval nem járhat magasabb bér

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő tette közzé azt a főispánoknak szóló levelet, amelyben a Miniszterelnökség ad utasítást a dolgozók munkahelyváltásával kapcsolatban. E szerint ha egy kormánytisztviselő átkerül az egyik állami szervezettől a másikhoz, akkor a fizetése legfeljebb akkora lehet, mint az előző állásában (kivéve ha vezető pozícióba kerül). Azt is előírták, hogy az új helyen egy évig nem kaphat béremelést. A rendszert kicselezni sem lehet, mert ha egy kormánytisztviselő felmond, vagy közös megegyezéssel távozik, akkor egy évig szintén csak akkora bérért lehet újra kormánytisztviselő, mint amennyit az előző helyén kapott. 

„A döntéssel feltehetően azt akadályozták meg, hogy a valamivel jobban fizető helyekre próbáljanak bejutni az alkalmazottak. A kormányhivatalok esetében például jelentősek a különbségek: Budapesten vagy a nyugati megyékben a munkaerőpiaci körülmények kikényszerítik a magasabb bért, de más megyékben kisebb fizetés jár. Bizonyos helyeken tehát azonos munkáért kevesebb bér jár” – fogalmazott az MKKSZ elnöke.  

Az rtl.hu megkérdezte a Miniszterelnökséget is levélről, de a tárcától nem érkezett válasz.

Boros Péterné szerint a problémák erkölcsi aggályokkal is kiegészülnek. „Miközben nekünk folyamatosan arról beszélnek, hogy nincs pénz fizetésemelésre, a felső vezetők, azaz a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok több százezer forintos béremelést kaptak” – jegyezte meg.  

A kormány várhatóan áprilisban-májusban hívja össze az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsot (OKÉT), ahol az MKKSZ egyebek mellett 25 százalékos fizetésemelést, a szabadságok visszaállítását, valamint a diplomás minimálbér bevezetését akarja elérni a teljes közszolgálatnak. A korábbi nyilatkozatok alapján egyébként a kormány is elismeri, hogy indokolt lenne a béremelés.

„A képzett dolgozók alig keresnek többet a minimálbérnél, pedig a kormánynak kifejezetten célja volt, hogy minél nagyobb legyen a közigazgatásban a diplomások aránya” – mondta Boros Péterné. A diplomás minimálbér 30 százalékkal lenne magasabb, mint a garantált bérminimum, azonban ennek bevezetése egyelőre nem szerepel a kormány napirendjén. 

A közigazgatás egy részében tehát jelenleg azért folyik a küzdelem, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők legalább bruttó 390 ezer forintot keressenek.    

Nyitókép: Szigetváry Zsolt/MTI