Pressman guruló dollárokról beszélt a Magyarországon működő amerikai cégek képviselői előtt

„Guruló dollárokról” beszélt az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) vacsoráján, a Magyarországon működő amerikai cégek képviselői előtt David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok Magyarország egyik legjelentősebb gazdasági partnere, a harmadik legnagyobb befektető, a második legfontosabb kereskedelmi partner és a legnagyobb exportpiac az Európai Unión kívül.

Szerinte az amerikai gyógyszeripari és biotechnológiai befektetésekből a magyarok is profitálnak – például a Janssen itt fejlesztette ki a leukémiás betegek életét megváltoztató gyógyszeres terápiáját, a Semmelweis Egyetem pedig a Novartisszal együttműködésben nyújt szemészeti génterápiát magyar gyerekeknek, ami lelassítja a látásvesztést és egyes esetekben helyreállítja a látást.

Ugyancsak a Novartisnak köszönhetően 25 ezer szív- és érrendszeri betegségben szenvedő magyar részesülhet a következő években a mesterséges intelligenciára épülő kutatások eredményeiből, a Medtronic pedig cukorbetegséggel élő magyar gyerekek szülei számára nyújt támogatást. Emellett a Cisco Hálózati Akadémia képzései 90 ezer magyar fiatalt segítettek belépni az informatikai munkaerőpiacra, tíz hátrányos helyzetű diákokat oktató iskola pedig egyéves robotikai programban vesz részt a National Instrumentsnek köszönhetően – sorolta Pressman.

A nagykövet szerint az amerikai-magyar partnerségnek és olyan cégeknek köszönhetően, mint az Abbvie, az Amgen, a Bristol Meyers Squibb, a Lilly és mások, Magyarország Közép- és Kelet-Európa vezető gyógyszer- és biotechnológiai exportőrévé vált, a magyar szoftverfejlesztőknek pedig olyan amerikai cégek biztosítanak egyedülálló lehetőségeket, mint a Microsoft, az Oracle, az IBM, a Cisco, a Dell vagy a Kyndryl.

Pressman azt mondta: 

az amerikai cégek által Magyarországra „gurított” dollárok magyarokat alkalmaznak és gyógyítanak, és amikor Orbán Viktor Magyarország ellenfelének nevezi az Egyesült Államokat, vagy azt állítja, hogy az Egyesült Államok meg akarja buktatni a kormányát, azt ezeknek a cégeknek a vezetésében is hallják.

Amikor váratlan adókat vetnek ki, vagy Lázár János egyes szektorokban nemkívánatosnak nyilvánít külföldi cégeket, kivonulásra és érdekeltségeik eladására biztatva őket, annak valós hatása van a külföldi befektetésekre – jelentette ki a nagykövet. Azt is mondta, el lehet képzelni, milyen kérdéseket tesznek fel Hollywoodban a magyarországi szórakoztatóipari érdekeltségekről, amikor befóliázzák a könyveket, könyvesboltokat büntetnek meg, vagy kirúgják egy jelentős kulturális intézmény vezetőjét fényképek kiállítása miatt.

Nekem nem kell elképzelnem ezeket a kérdéseket, én hallom ezeket

– mondta Pressman. Legújabb példaként pedig a „szuverenitásvédelmi hatóság” létrehozását említette, ami korlátlan és ellenőrizhetetlen nyomozati jogkörrel rendelkezik, idézéseket adhat ki, iratokat kérhet be. A nagykövet arra figyelmeztette a Magyarországon működő amerikai cégek képviselőit, hogy a hatóság őket és a dolgozóikat is elérheti, ha úgy ítélik meg, hogy „érdekérvényesítő tevékenységben” vagy „demokratikus vitában” vesznek részt, ehhez képest pedig az orosz „külföldi ügynök törvény” szelídnek és enyhének tűnik.

Pressman szerint az amerikai vállalatok nem azért vannak jelen Magyarországon, hogy eladják érdekeltségeiket és távozzanak, hanem elköteleződtek a magyarországi jelenlét mellett. A nagykövet arra is figyelmeztetett, hogy a NATO demokráciák közös értékekre épülő politikai-katonai szövetsége, és a szövetségesek ezen értékek miatt kötelezték el magukat egymás védelmére, ám úgy tűnik, hogy Magyarország a NATO-tagságra inkább szerződésként tekint, mint szövetségként.

Elköteleztük magunkat amellett, hogy hajlandók vagyunk amerikai vért ontani Magyarország védelméért, nemcsak azért, hogy teljesítsük szerződéses kötelességünket, hanem azért is, mert értékközösséget alkotunk

– mondta Pressman. Szerinte azután, hogy Magyarország kilépett a varsói szerződésből és elutasította a kommunizmust, egy másik értékközösséghez csatlakozott, az EU-hoz és a NATO-hoz, amelynek közvetlen eredményeként prosperál. Ezzel szemben Ukrajna nem talált rá arra az új otthonra, mint Magyarország: 1991-ben még akkora GDP-je volt, mint Lengyelországnak, de tavaly, a teljeskörű orosz támadás idején már csak negyedakkora.

Pressman szerint 

az Egyesült Államok Magyarországban egy olyan szövetségest lát, amely a NATO tagjaira támaszkodik ugyan, de nem esik nehezére figyelmen kívül hagyni ugyanezen szövetségeseinek és a szövetségnek az érdekeit, még az európai háború idején sem.

Ez nyilvánvaló, amikor Orbán Putyinnal barátkozik, és kormánya azzal fenyegetőzik, hogy feltartóztatja az Ukrajnának nélkülözhetetlen segélyeket, támadja a független médiát és a civil szervezeteket, bírókat rágalmaz, és azzal az Oroszországgal erősíti kapcsolatait, amitől szövetségesei elszigetelődnek.

A nagykövet ugyanakkor optimistának vallja magát: elmondása szerint optimizmusát az erősíti, amikor magyar fiatalokkal és fiatal szakemberekkel találkozik, akikben reményt lát a jövőre nézve és erős akaratot a Nyugathoz tartozásra. Szerinte Amerikának és az amerikai cégeknek is mindent meg kell tenniük, hogy Magyarországnak és az amerikai-magyar kapcsolatnak fényes jövője legyen, és arra kérte a cégvezetőket, hogy folytassák az amerikai érdekek és értékek képviseletét.

Néhány napja David Pressman a Zsidó és Izraeli Filmfesztiválon arról beszélt, hogy „nem kell sárga csillagot tűzni” a kormány legújabb sorosozós plakátjaira ahhoz, hogy nyilvánvaló legyen a jelentésük.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd