Orbán Viktor gratulált az azeri elnöknek Hegyi-Karabah elfoglalásához

Asztanában tárgyal a Türk Államok Szervezetének 10. csúcstalálkozóján Orbán Viktor miniszterelnök, akit útjára mások mellett elkísért Varga Mihály pénzügyminiszter, Szijjártó Péter külügyminiszter, valamint Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is. 

A magyar kormányfő a tanácskozáson sok sikert kívánt Ilham Alijev azeri elnöknek „a térség stabilizálása érdekében végzett munkájához”, és „sok sikert kívánt neki a karabahi újjáépítéshez”. Majd hozzátette: 

Gratulálunk, mélyen tisztelt elnök úr!

Az azeri erők szeptember végén foglalták el Hegyi-Karabahot, aminek következtében a 120 ezres örmény lakosság elhagyta a területet. 

Az azeri miniszterelnök két hete katonai egyenruhában látogatott Hegyi-Karabah fővárosába, Sztepanakertbe. A várost már hivatalosan Hankendinek nevezik, felvonták az azeri lobogót, amit Ilham Aliyev azeri elnök áhítattal meg is csókolt. A felvonás előtt Aliyev megtaposta a karabahi örmények zászlaját.

Magyarország – különösen az azeri gáztermelés fellendülése óta – jó kapcsolatokat ápol Bakuval, a Hegyi-Karabah ellen indított támadás után például a magyar kormány akadályozta meg az agressziót elítélő uniós nyilatkozatot, valamint az Azerbajdzsán elleni szankciók bevezetését is. 

Orbán Viktor a Türk Államok Szervezetének tanácskozásán kifejezte a „magyar emberek tiszteletét” Recep Tayyip Erdogan török államfőnek és Törökországnak a köztársaság megalapításának 100. évfordulója alkalmából. Úgy fogalmazott, hogy 

mi, magyarok, tudjuk, hogy milyen fantasztikus teljesítmény volt ez 100 évvel ezelőtt Törökország részéről, amire – sajnálatos módon – 100 évvel ezelőtt mi, magyarok, nem voltunk képesek.

Köszönetet mondott Erdogannak azért is, amiért erőfeszítéseket tett „az európai béke helyreállítása érdekében”.

Orbán Viktor beszédében megköszönte Kaszim-Zsomart Tokajev kazah államfőnek a meghívást, megjegyezve, hogy 

nagy örömmel jött a csúcstalálkozóra.

Orbán Viktor a találkozón elmondott beszédében úgy fogalmazott: Európa a globális biztonság, a hidegháború vége óta most van a legrosszabb állapotban. 

„Az európai dilemma úgy hangzik, hogy mi Európa érdeke, a világgazdaság blokkosítása vagy a globális összeköttetések, a konnektivitás fejlesztése” – fogalmazott. Orbán Viktor szerint az utóbbi irányzat – ahová Magyarország is tartozik – erősíteni szeretné az együttműködést, és az egymásrautaltságban fejlődési és a versenyképességi növekedési lehetőséget lát.

Hozzátette, hogy úgy ismeri a türk tanácsot, mint a „konnektivitás bajnokát”, és az a meggyőződése, hogy az az irány, amit az elmúlt években követtek, jó irány. A miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország készen áll a Türk Befektetési Alap munkájában való részvételre, s fenntartja a korábbi vállalását a 100 millió eurós hozzájárulásra.

Nyitókép: Fischer Zoltán/MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda