„A magyar szélsőjobb példaként szolgál a világ szélsőségeseinek” – a kutató szerint ezért szerveznek ilyen sok eseményt Magyarországra a neonácik

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy ismét olyan szélsőjobboldali találkozónak ad otthont Budapest, amelyre a világ számos részéről várják a résztvevőket. Ez már a sokadik alkalom az elmúlt időszakban, hogy hazánk hasonló eseménynek ad otthont. Októberben neonáci nagygyűlés volt Sopronban, februárban pedig, az úgynevezett „becsület napján” több összetűzés is volt a szélsőjobboldaliak és az ellentüntetők között. Erről írt összefoglalónkat itt tudja elolvasni.

A hazánkba szervezett neonáci találkozók rendszerességének miértjéről az rtl.hu most Balša Lubardát, a Montenegrói Damar Intézet vezető kutatóját kérdezte. A szakértő, aki mélységében kutatja az európai szélsőjobbot, és korábban könyvet is írt a témában, azt mondta:

A magyarországi szélsőjobb ideológiailag sok irányzatot magában foglal, történelmileg beágyazott, és relatíve sikeresen vált az itteni mainstream részévé. Éppen ezért kiterjedt kapcsolatrendszerrel is jelentkezik.

Hozzátette, hogy „Budapestre ráadásul könnyű eljutni, és az ittenieknek megvan a tapasztalatuk – és úgy tűnik, a lehetőségeik – ahhoz, hogy olyan eseményeket szervezzenek, mint például a Magyar Sziget”. Szerinte a szélsőjobboldali szcénában a nemzetközi szervezkedést elsősorban a Légió Hungária, másodsorban a Betyársereg végzi, amely szervezetek óriási kontaktrendszerrel rendelkeznek.

„A magyar nacionalisták emellett biztosra mennek, hogy részt vegyenek mindenféle szélsőjobboldali rendezvényen világszerte, mint például a függetlenségi meneten Lengyelországban, vagy eseményeken Olaszországban és Spanyolországban” – tette hozzá. Szerinte

jogos a felvetés, hogy a magyar szélsőjobb példaként szolgál a szélsőséges szervezeteknek világszerte, a hatásuk csak a hasonló német, vagy az amerikai csoportokéival vetekszik.

Magyarországon a szélsőjobb sokféle társaságot tömörít, mondta: idetartoznak a „nemzeti konzervatívok”, akik korábban nem voltak szélsőségesek, de mivel egyre inkább a mainstream része a szélsőjobboldaliság, rákerültek a spektrumra. Ott vannak még az „identitáriusok”, például az Identitás Generáció, a mezőgazdaságra fókuszáló szélsőségesek (a volt MIÉP-esek), illetve a „modernizált szélsőjobb”, azaz a Mi Hazánk. Szerinte a Légió Hungária a „kevésbé modern neonácikhoz” tartozik, akik a német modellt követik. Rajtuk kívül vannak még:

• Történelmi revizionisták (Hatvannégy Vármegye).
• „Magyar nácik” (a korábbi Pax Hungarica)
• Önkényes igazságosztók (Magyar Önvédelmi Mozgalom)
• Skinheadek.

A felsorolás végére érve Lubarda még annyit jegyzett meg: „de valakiket biztos kihagytam”. Véleményét így foglalja össze: „szóval ha nacionalista vagy, akár tradicionalista, akár futurista, akár többistenhívő, akár egyistenhívő, akár katolikus, akár protestáns, akár biológiai, akár kulturális rasszizmust gyakorolsz, Magyarországon sikeresen találsz olyan csoportot, ahová illik a világnézeted. Ez pedig nagyban megkönnyíti a nemzetközi együttműködéseket”.

Korábban arról is beszámoltunk: a februári „kitörés napi” túra szervezője az államtól 70 millió forint adófizetői pénzt kapott. A neonácik toborzási módszereiről és online terjeszkedéséről itt írtunk hosszabban.

Cikkünk megjelenése után a Légió Hungária levelet juttatott el szerkesztőségünkbe, amelyben azt írták: „Magyarországon nem szerveznek kiugróan magas számú hasonló kategóriájú eseményt, mint a legtöbb közép- és kelet-európai országban. Továbbá nekünk nincs arról tudomásunk, hogy az ilyen események szervezői közül bárki neonáciként hivatkozna önmagára”.

Azt is hozzátették: „Lubarda véleményét idézve a Légió Hungáriát "kevésbé modern neonáci" szervezetként szerepeltetik cikkükben, mely egyáltalán nem fedi a valóságot. Általánosságban kijelenthetjük, hogy az úriembernek felületes ismeretei vannak a magyar jobboldalról, melyek hemzsegnek a tárgyi tévedésektől. Olyan rendezvényekre és szervezetekre hivatkozik a közeg bemutatása során, melyek évek óta nem léteznek. A csoportok besorolása pedig arra enged következtetni, hogy Lubarda nem vizsgálta sem ideológiai alapjaikat, sem tevékenységüket”.

„Mások nevében nem nyilatkozhatunk, de a Légió Hungária vonatkozásában hangsúlyozzuk, hogy önmagunkra militáns konzervatív szervezetként hivatkozunk. Bármilyen ettől eltérő világnézeti besorolás nem fedi a valóságot”.

Nyitókép: MTI / Kovács Tamás