„Olcsó volt Kisteleken az emberélet, mint a rongy” – sorra tette el láb alól a férjeket a méregkeverő bába

Miután 1911 júliusában letartóztatták Gerzsány Mária kisteleki bábaasszonyt, a sajtótudósítások állították: nyílt titok volt a Szeged melletti településen, hogy hozzá kell fordulni, ha valaki a terhessé vált férjétől vagy épp nem kívánt terhességétől akar megszabadulni.

A Világ 1911. július 26-án írta meg, hogy Gerzsány Mária a felesége megbízásából mérgezte meg Lévai József gazdálkodót, két nappal később pedig már „az új Jáger Mariként” írtak a bábaasszonyról, arra a híres hódmezővásárhelyi méregkeverőre utalva, aki a XIX. század végén mérget árult azoknak, akik el akartak tenni valakit láb alól.

A tudósítás szerint Gerzsány Mária 25 évvel korábban telepedett át Kiskunmajsáról Kistelekre. Akkoriban már a harmadik férjével élt, aki egy napon váratlanul elhunyt. A bábaasszony újra férjhez ment, nagyjából tíz évig élt új választottjával, de hirtelen ő is meghalt. 

Úgy tudni, Gerzsány Mária összes férje biztosítva volt – ami nem volt túl gyakori akkoriban –, és az asszony mindegyikük után felvette a biztosítási díjat. Később Török Antalhoz ment hozzá – ő megérte a felesége letartóztatását.

A kuruzslónőként tevékenykedő asszony híre elért a helyi jegyzőhöz, Delibók Antalhoz is, aki megpróbált utánajárni Gerzsány Mária viselt dolgainak, többször fel is jelentette, de az asszonyt minden alkalommal felmentették. 1910-ben azonban új csendőrőrmestert helyeztek Kistelekre Németh Mózes személyében, aki saját szakállára kezdett nyomozásba.

A Világ című lap szerint éjjelente látogatták a bábaasszonyt azok, akik férjüktől akartak megszabadulni, vagy „szégyenüket akarták eltüntetni” – így hivatkoztak akkor az abortuszra. Gerzsány Mária állítólag tíz év alatt 50-60 magzatot ásott el a helyi temetőben, és legalább harminc olyan haláleset fordult elő a faluban, amiben a „kisteleki boszorkány” mérgei játszották a főszerepet.

A fordulópont: Lévai József megölése

A Délmagyarország július 27-én azt írta, hogy Gerzsány Máriával szemben leánykereskedelem vádja is felmerült. De csak Lévai József halála ügyében sikerült letartóztatni: tanúk igazolták, hogy a gazdálkodó halála előtt a felesége sűrűn találkozott a bábaasszonnyal, és többször említette is másoknak, hogy tőle visz orvosságot a férjének. A tanúk vallomása alapján Lévainét is letartóztatták.

Felletár Emil országos vegyész szakértő az elhunyt Lévai József beleiben nagy mennyiségű rézgálicoldatot talált. Gerzsány Mária lakásán ugyancsak találtak rézgálicot, amiről az asszony azt állította: szőlőpermetezésre szerezte be. Ennek viszont ellentmond, hogy nem volt szőlője.

Kisteleken nagy az izgalom. Azt suttogják, hogy ha Gerzsány Mária vallani kezd, sokakat magával ránt

– írta a Friss Ujság július 28-án. Egy nappal később a Délmagyarország tudósításában már valósággal démonizálták a bábaasszonyt.

A törvény a kiskörmében van ennek a savószemű boszorkánynak, ravasz, sima és alázatos, ha kell, de erős, sőt erélyes, ahol szükségesnek látja. A nép babonás félelemmel néz rá, földöntúli hatalmat tulajdonít neki, maga a község elöljárósága és a csendőrség is azt tartja, hogy eszesebb száz fiskálisnál, olyan nő, akit nem lehet megfogni

– írták róla.

A Szegedi Napló munkatársa azt igyekezett feltárni, miért állhatott a család érdekében megszabadulni Lévai József megyei útkaparótól, aki után vagyon sem maradt. A lap augusztus 2-i számában azt írta: a férfi vejének, Pigniczki Józsefnek volt egy gőzmalma, ami leégett.

A gőzmalmok általában szeretnek egyes vidékeken leégni, különösen, ha biztosítva vannak

– sejtelmeskedett a szerző, hozzátéve, hogy Pigniczkié biztosítva volt. Lévai József rendszeresen veszekedett családtagjaival, lánya azonban mindig a férje, Pigniczki József mellé állt. Egy alkalommal a vita hevében Lévai azt találta mondani, hogy bemegy a törvényszékre, és elmondja, hogyan is égett le a malom. Ezek után a családtagok már csak arra vártak, mikor fog Lévai gyengélkedni, hogy Gerzsány Máriával „kezeltethessék”. A csendőrök Lévai József özvegyét, lányát és vejét is letartóztatták.

Exhumálások

Megállapították azt is, hogy Gerzsány Mária korábbi férjei, Fülöp Mátyás és Laczkó Ferenc ugyanolyan tüneteket követően haltak meg, mint Lévai József. A csendőrőrmester kérte a két volt férj holttestének exhumálását, amire július végén Gerzsány Mária jelenlétében került sor a kisteleki temetőben.

A Délmagyarország július 30-i tudósítása szerint ezrével várták a kisteleki főutcán a Szegedről érkező orvos szakértőket és az ügyészség embereit, a temetőben tömegek voltak kíváncsiak a sírbontásra, és persze mind látni akarták a „boszorkányt”. Az orvosok mintát vettek a kiásott holttestekből, azokat ólommal lezárt üvegben küldték Budapestre az országos vegyész szakértőnek. Még az is felmerült, hogy ha kiderül, hogy mérgezés történt, akkor az egész kisteleki temetőt fel kell ásni.

Augusztus 9-én írta meg a Délmagyarország, hogy a kisteleki csendőrség névtelen feljelentést kapott, miszerint a három és fél évvel korábban, 32 éves korában elhunyt jómódú gazdálkodó, Sisák György halálában is benne volt Gerzsány Mária keze. Sisák rossz viszonyban volt feleségével, aki férje halála előtt gyakran érintkezett a bábaasszonnyal. Tanúk szerint Gerzsány Mária még üzent is Sisáknénak a férje halála után, hogy adja meg a tartozását. Sisáknét a csendőrség letartóztatta.

A vizsgálóbíró két újabb sír exhumálását rendelte el: Sisák Györgyé mellett özvegy Farkas Károlynéét, akivel kapcsolatban felmerült, hogy az örökösei Gerzsány Mária segítségével tették el láb alól.

A kisteleki nép nagyon vallásos, és istentelen cselekedetnek tartják a sírok felbontását. Izgatottan tárgyalják, hogy talán az egész temetőt ekszhumálják

– írta augusztus 19-én a Délmagyarország. A tudósítás szerint attól még jobban tartottak, hogy a széles körű nyomozás következtében sok száz emberre rávetülhet a gyanú.

Tőrbe csalták a méregkeverőt

Az országos vegyész végül Laczkó Ferenc, Lévai József és Sisák György esetében állapította meg a mérgezést. A Délmagyarország 1912. január 5-i számában közölte a vádiratot, amiből kiderül, hogy Németh Mózes csendőrőrmester hogyan fogta meg Gerzsány Máriát.

Eszerint 1911 júniusában a kisteleki Pálinkás Jánosné bizalmasan közölte az őrmesterrel, hogy amikor Gerzsány Máriának arra panaszkodott, hogy sokat szenved a férje miatt, a bábaasszony azt ajánlotta neki, hogy 60 koronáért ad olyan szert, amitől a férje meghal. Németh Mózes azt javasolta Pálinkásnénak, hogy színleg menjen bele a dologba.

Gerzsány Mária folyadékkal teli kis üvegeket adott Pálinkásnénak, aki jelölt pénzzel fizetett, a vegyész szakértő pedig az üvegekben egy ember megölésére elegendő arzént talált. A házkutatás alkalmával a bábaasszonynál a jelölt pénz is előkerült.

Vádbeszédében az ügyész kijelentette: Kisteleken a családi perpatvarokat arzénméreggel intézték el. Úgy fogalmazott:

Olcsó volt Kisteleken az emberélet, mint a rongy.

A bábaasszony védője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: az, hogy Laczkó Ferenc, Lévai József és Sisák György szervezetében arzént találtak, még nem bizonyítja, hogy Gerzsány Mária adta be nekik a mérget.

A bíróság azonban Gerzsány Máriát életfogytiglani, özvegy Sisák Györgynét pedig 15 évnyi fegyházra ítélte 1912 márciusában.

Júniusban Az Ujság megírta, hogy Gerzsány Mária férje, Török Antal cipész elköltözik Kistelekről, mert ujjal mutogatnak rá az emberek. Pigniczki József ellen megszüntették az eljárást, ugyanakkor másik per indult ellene, mert egy lapnak megírta, hogy Németh Mózes terrorizálja azokat, akik a vádlottak javára tanúskodtak Gerzsány Mária ügyében.

Mióta abból a csúnya pörből kikerültem, a csendőrőrmester folyton üldöz, képes letartóztatni és 48 órán át fogva tartani az embert. A Gerzsány-ügyből kifolyólag teszi ezt ok nélkül. Azokat a tanukat, akik nem az ő szája-íze szerint vallottak, leköpdösi és este ne adj isten, hogy találkozzék vele az ember. Azzal fenyegetőzik, hogy megfizet nekik, amiért vallottak

– állította Pigniczki, aki ellen Németh rágalmazás miatt indított pert. A tanúvallomásokból azonban kiderült, hogy igazat mondott, Németh „valósággal basáskodott” Kisteleken, így Pigniczkit felmentették.

Az életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt Gerzsány Máriát a Tanácsköztársaság idején szabadon engedték, ő pedig visszatért Kistelekre és folytatta tevékenységét. Ám ő maga jelentette a csendőrségen, hogy két asszony, Bárkányi Antalné és nővére, Farkas Ferencné méregért fordult hozzá. A két asszony a hatóságok előtt azt állította, maguknak kérték a mérget, mert öngyilkosok akartak lenni, és mivel nem látták igazoltnak a gyilkossági szándékot, felmentették őket. Gerzsány Máriát viszont 1920 márciusában az ügyészség visszaküldte a börtönbe, hogy folytassa életfogytiglani büntetésének letöltését.

Hozzászólna? 

Nyitókép (illusztráció): Fortepan