Hiába rendelték el, hogy kevesebb hajó legyen a Dunán, semmi sem változik

A XIII. kerület közgyűlése módosította június végén az építési szabályzatot, ami alapján kevesebb lehet az úszóművek és hajók száma a Margit híd és az Árpád híd között.

A rendelet szerint a Carl Lutz rakparton 15 kikötőt engedélyez az önkormányzat, kikötőnként pedig két hajó köthet ki. Eddig ezt semmi nem szabályozta, jelenleg a gyakorlatban 25 kikötőre több mint 50 hajó jut. Az önkormányzat azt várja a döntéstől, hogy jóval kevesebb lesz a károsanyagot kibocsátó vízi jármű, illetve ahogy fogalmaztak, ezzel a Duna-partot valamennyire vissza tudják adni a lakosságnak. A rendelet augusztus 1-től lesz érvényben.

A rendelet után sem változik semmi

Ugyanakkor messze nem biztos, hogy ennek lesz bármilyen hatása – tudtuk meg Varga Zsolttól, a Magyar Hajózási Országos Szövetség (MAHOSZ) főtitkárától. Arra hívta fel a figyelmünket, hogy a kikötőkben álló hajók esetében a számukat nem egy önkormányzati rendelet határozza meg, hanem a budapesti közlekedési rend, ami három és nem kettő hajó kikötését engedélyezi egy úszóműhöz (ez a kikötő műszaki elnevezése). Ez egy kormányrendelet, amit nem írhat felül egy kerületi rendelet – mondta a főtitkár.

A helyzet azonban ennél is bonyolultabb. 

Az biztos, hogy augusztus 1-től nem lesz kevesebb kikötő és hajó a rakparton. 

A XIII. kerületi önkormányzat azt közölte a megkeresésünkre, hogy a rendeletnek visszaható hatálya nincs, így az úszóművek nem szüntethetők meg, vagyis akinek érvényes engedélye van, az maradhat augusztus 1-je után is. Később ez változhat, mert a jövő évre szóló engedélyek kiadása során az előírást figyelembe kell vennie az illetékes hatóságoknak.

Ilyen hatóságból három van:

• Az úszóművek parthasználatát Budapest Főváros Önkormányzata engedélyezi.
• Az úszóművek elhelyezéséhez a Duna medrét a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság adja bérbe mint vagyonkezelő.
• A 25 négyzetméternél nagyobb kikötők üzembe helyezését és üzemben tartását az Építési és Közlekedési Minisztérium Közlekedési Hatóság Hajózási Hatósági Főosztálya engedélyezi.

A Fővárosi Önkormányzat szerint a parthasználati hozzájárulás kiadásakor figyelembe veszik a parti területre vonatkozó építési szabályzatot, vagyis a Fővárosi Önkormányzat illetékességi körébe tartozó Duna-parti Építési Szabályzatot (DÉSZ). Kiemelték, hogy a hatályos DÉSZ nem tartalmaz számbeli korlátozást a Carl Lutz rakpart kikötőhelyeire. A vízfelületre a kerületi építési szabályzatban leírtak érvényesek, amely figyelembe veendő a mederhasználati hozzájárulás kiadásakor. „Álláspontunk szerint a már kiadott parthasználati engedélyeket a kerületi szabályozás módosítása nem érinti, tekintettel arra, hogy azok alapja a hozzájárulás megkérése és kiadása idejében hatályos DÉSZ” – írták. Ez röviden annyit tesz, hogy a Főváros szerint sem jelent azonnali megoldást a XIII. kerület rendelete, azonban úgy vélik, az új engedélyek kiadásában már figyelembe kell venni a kerületi rendeletet.

A civilek szerint a hajók, a hajósok szerint az autósok a hibásak

Az újlipótvárosi civilek évek óta azt hangoztatják, hogy a városrész Duna-parti része borzalmasan szmogos, és ezért az ott kikötő hajókat tették felelőssé, mivel szertintük túl sok van belőlük. Varga Zsolt szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy ez így lenne. Mint mondta, egy 2x2 sávos és egy 2x1 sávos út is található ott, az autók károsanyag-kibocsátása is növeli a légszennyezettséget. Emellett a Margit híd forgalma is hozzáadódhat ehhez, azt már mi tennénk hozzá, hogy az uralkodó szélirány nyugat-kelet irányú, így majdhogynem az összes így vagy úgy keletkező szmog a parton és a házak között köthet ki. 

A szakember szerint az álló hajók nem járatják a motorokat, amikor a rakpart felújítása megtörtént, éppen a MAHOSZ volt az, amelyik kérte, hogy a kikötőben tartózkodó hajók áramellátása ne generátorokról történjen, hanem a partról. 

„Mindössze akkor bocsátanak ki füstöt, amikor elindulnak, vagy megérkeznek a kikötőbe” – tette hozzá hajózási szövetség főtitkára, az újlipótvárosiak szerint ugyanakkor amikor a koronavírus-járvány alatt eltűntek a turistahajók a Dunáról, megszűnt az állandó bűz is a környéken.

Varga ugyanakkor azt mondja, a Duna-part funkciója régóta nem változott: mintegy 150 éves a magyar hajózás, és a mai Carl Lutz rakpart helyén régen teherhajók és teherkikötők voltak, utána jelentek meg a háztömbök.

Ha valaki autópálya mellé költözik, ott autókkal kell számolni, ha valaki a Duna mellé, akkor bizony hajókkal

– fogalmazott.

Varga azt is elmondta, hogy többször tárgyaltak a XIII. kerülettel, hogy együtt oldják meg a problémákat. A hajók tulajdonosainak, illetve üzemeltetőinek például gondot jelent, hogy csak egy évre adják a kikötők területhasználati engedélyét, ami miatt nem tudnak hosszabb távra tervezni. Felajánlották azt is, hogy ha több évre adnák ki az engedélyeket, akkor teljes egészében átvállalnák a rakpart takarítását is – mondta. Egyelőre nem volt előrelépés.

A fővárosnak egyébként komoly bevétele van a hajókból, amelyeknek az üzemeltetői fizetnek a kikötők használatáért. Varga szerint ez a díj hajónként havonta milliós nagyságrendű is lehet besorolástól függően.

Bulinegyed a rakparton

Az újlipótvárosi civilek másik súlyos problémája a bulinegyedesedés, ami azon hajóknak tudható be, amelyeken „all you can drink akció” van. Ez azt jelenti, hogy adott pénz befizetéséért cserébe a sétahajózáskor korlátlan pezsgőfogyasztás jár. Itt a problémák a kikötés után jelentkeznek, mivel sokan tökrészegen szállnak le a hajókról, majd WC-ként használják a környéket, különösen a Szent István parkot. A főtitkár azt mondta, hogy ez egy komoly probléma, amivel kezdeni kell valamit.

Az egyik ilyen cég már bejelentette korábban, hogy megszüntetik két késői járatukat, melyeket eddig 22 és 23 órától indítottak, így az utolsó járat 22 óráig befut majd, vagyis éjjel ők már nem visznek turistákat a környékre. Emellett a vendégeik figyelmét több alkalommal is felhívják a mérsékelt alkoholfogyasztásra audio- és vizuális eszközök bevonásával is, a terméküket lecserélik egy alacsonyabb alkoholtartalommal rendelkező variációra.

Ajánlat: Televizelt bokrokkal és orrfacsaró bűzzel alakul Budapest második bulinegyede

Varga szerint azonban két társaság foglalkozik ilyen járatok indításával, ráadásul kereslet függvényében indítanak hajókat, ahogy a többi rendezvényhajós is, akik megrendelésre dolgoznak. Úgy véli, mindkét cégnek lépnie kellene, hogy érdemben javuljon a helyzet. A főtitkár úgy véli, ezek a hajós cégek is látják a negatív hatásokat, és az ő érdekük is, hogy ez változzon.

Nyitókép: A Dömös névre keresztelt, Moszkva típusú motoros személyhajó halad el a Margit híd közelében a Duna folyón. Háttérben hajók a Carl Lutz rakpart kikötőiben. Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László.