Kormányrendeletet hoztak arról, hogy fokozott igénybevételre kell számítani a Magyar Honvédségnél a háború miatt

Az elhúzódó és akár eszkalációval is fenyegető háború miatt most Magyarország biztonsága és védelme az első. A háború indokolttá teszi, hogy a Magyar Honvédség fokozza a katonák felkészítésre és kiképzésére szánt időt. A kormány ezért rendeletben rögzíti, hogy a háborús veszélyhelyzet idején a Magyar Honvédség tagjainak akár fokozott igénybevételre, gyakorlatokra, kiképzésekre kell számítania, közölte a Honvédelmi Minisztérium kedden az MTI-vel.

A tárca közleményében azt írta: a Magyar Honvédség alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint humanitárius tevékenység végzése a nemzetközi jog szabályaival összhangban. A Magyar Honvédség tényleges szolgálatot teljesítő katonáitól tántoríthatatlan hűséget, hivatásukhoz méltó, példamutató magatartást, bátor helytállást, magas fokú készenlétet és fegyelmet követel.

A Magyar Honvédség állományának tagja – az állományilletékes parancsnok utasítása szerint – köteles szolgálatteljesítés céljából rendelkezésre állni, szolgálatot adni, valamint túlszolgálatot teljesíteni.

Az állomány tagjai számára szolgálati rend bevezetése rendelhető el az alapkiképzés, a katonai kiképzések, gyakorlatok, szakmai felkészítések és tanfolyamok, a tábori körülmények között végrehajtott kiképzés, a hazai vagy Magyarországon végrehajtott nemzetközi gyakorlat, törzsgyakorlás során. A parancs szóban, azonnal is elrendelhető.

A 240/2023. (VI. 20.) számú, a „Magyar Honvédség veszélyhelyzeti működési rendjéről” szóló kormányrendeletet a Magyar Közlönyben hirdették ki kedden, és szerdán életbe is lép.

Mint azt korábban az rtl.hu is megírta, Böröndi Gábor honvéd főparancsnokot feljelentették, mert egy állománygyűlés után az ő parancsára kellett megalázó feladatokat végezniük a honvédségi sofőröknek. A feljelentés szerint egy Szentendrén tartott gyűlésen az altábornagy azt kifogásolta, hogy a honvédségi sofőrök túl pletykásak, ezért meg kell büntetni őket. A gyűlés végeztével hatvan sofőrt ültettek autóbuszra, elvitték őket Táborfalvára, ahol hat napon keresztül megalázó feladatokat végeztettek velük.

A beszámoló szerint ezek a feladatok kimeríthették a kínzás fogalmát. A sofőröket nem hagyták aludni, éjszaka két-három óránként felkeltették őket, a hatnapos tábor után többen teljesen kimerültek, egészségügyi gondjaik lettek.

A Honvédelmi Minisztérium az üggyel kapcsolatban korábban azt közölte: „háborús veszélyhelyzet esetén a hadsereg minden tagja behívható, részükre gyakorlat elrendelhető. Egy gyakorlat lehet betervezett és váratlan, utóbbit semmi nem tiltja, a Szolgálati Szabályzat a szóbeli parancs intézményét is ismeri”.

Nyitókép: Marjai János / MTI