Hatalmas ázsiai imádkozósáskák telepedtek meg Magyarországon

Golyóstoll méretű ázsiai imádkozósáskákat találtak Magyarországon. Bár ezzel a hazai rovarállomány egy új példánnyal gazdagodott, egyelőre nem tudni, örülhetünk-e nekik – számol be a felfedezésről a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) blogján.

Mint írják, emberi közvetítéssel az utóbbi években több nagyméretű, trópusi-szubtrópusi tájakon őshonos fogólábú-faj indult meg Európa felé, egyikük pedig Magyarországot is elérte: az óriás ázsiai imádkozó sáska, (Hierodula tenuidentata) amely egy nagytestű, látványos, legtöbbször zöldes vagy néha barnás-sárgás színű ragadozó rovar.

Az esetek többségében a hosszabb élettartamú nőstény példányok láthatóak, amelyek ősszel peterakás miatt elhagyják a fák lombkoronáját. A fogólábúak (Mantodea) minden faja ragadozó, általában más ízeltlábúakkal táplálkoznak, de nem vetik meg a kannibalizmust sem. Magyarországon évente egy nemzedékük fejlődik, a hazánkban őshonos ájtatos manónál (Mantis religiosa) az ázsiai óriás erőteljesebb testfelépítésű, nyakpajzsa rövid és széles, első pár szárnyain pedig egy-egy feltűnő, fehér folt látható.

Szokatlan külleme miatt észlelői előszeretettel fotózzák.

Első ismert hazai példánya 2019-ben, a Csongrád-Csanád vármegyei Zákányszéken egy kertben bukkant fel, de a következő években Zákányszékről és más dél-alföldi településekről a faj petetokjai és lárvái is előkerültek, megtelepedését bizonyítva. 2020-ban Budapesten, Dél-Budán is észleltek egy kifejlett példányt, 2021 őszén pedig a Városligetben keltett feltűnést több nagyméretű nőstény.

Jelenlegi ismereteink alapján az óriás ázsiai imádkozó sáska stabilan megtelepedett Szegeden és a vele nyugati irányban határos kisebb településeken.

Az MTM megjegyzi, az első példányok Szeged környékére akár önerőből, Szerbia irányából is érkezhettek. A budapesti előfordulásai emberi közreműködéssel magyarázhatóak, az elmúlt évek enyhe telei bizonyosan segítették a melegkedvelő rovar új nemzedékeit Közép-Európában. De a kutatók hangsúlyozzák:

a védett hazai fajhoz hasonlóan az emberre nézve az új jövevény is teljesen ártalmatlan, sőt a lombkoronában megbúvó kártevők, köztük az inváziós poloskafakok pusztításával jelenléte a kertben elvileg akár hasznos is lehet.

Ám további kutatások szükségesek ahhoz, hogy az új faj hazai jelenlétét értékelni tudjuk. 2022 őszén Magyar Természettudományi Múzeum rovargyűjteményébe került egy élő és egy halott példány. Bár mostanáig itthon csak egyetlen fogólábú fajt ismertünk, például Romániában már négy faj él, a Balkánon pedig ennek legalább a kétszerese.

Nyitókép: Kiss Tamás / Magyar Természettudományi Múzeum Facebook