Pegasus-ügy: durva visszaélések történtek Magyarországon a megfigyelések elrendelésénél

Minden jel arra utal, hogy Magyarországon durván visszaéltek a kémprogramokkal, és azzal a céllal kémkedtek emberek után, hogy még nagyobb politikai és pénzügyi ellenőrzést szerezzenek a nyilvánosság és a médiapiac felett – idézte a Népszava azt a jelentéstervezetet, amelyet hétfőn készül elfogadni az Európai Parlament a Pegasus és más kémszoftverek európai használatának kivizsgálásával foglalkozó különbizottsága (PEGA).

A lap birtokába került, összesen több mint 200 oldalnyi dokumentumban bírálják a megfigyelő programokat törvénytelenül bevető tagállamokat és a jogsértéseket tétlenül szemlélő európai intézményeket.

A jelentéstervezet magyarországi fejleményeket taglaló fejezetében azt írják: 

a kémszoftver magyarországi bevetése a média- és szólásszabadság megsemmisítésére irányuló, kiszámított kormányzati kampány része.

A kormány a kémprogramot arra használta, hogy a független újságírók, a média, a politikai ellenfelek és a civil társadalmi szervezetek elleni zaklatás, zsarolás, fenyegetés és nyomásgyakorlás rendszerét könnyedén és a jogorvoslattól való félelem nélkül bevezethesse. 

A szavazás előtt álló jelentéstervezet szerint a lehallgatást engedélyező magyar törvény az egyik leggyengébb Európában. Sokkal inkább az ellenőrzés és a hatalomgyakorlás eszköze a kabinet számára, semmint a polgárok jogait és magánéletét védelmező pajzs.

A megfigyeléseket lehetővé tévő rendszer durván sért európai bírósági ítéletekbe foglalt normákat és követelményeket – idézte a Népszava a jelentést.

A PEGA bizottság elfogadás előtt álló ajánlásaiban felszólítja Magyarországot: sürgősen állítsa vissza a megfigyelések intézményes és jogi biztosítékait, s hozzon létre független felügyeleti rendszert a kérelmek elbírálására és utólagos ellenőrzésére. 

Nyitókép: Balogh Zoltán/MTI