2023. április 28. 16:35
Ferenc pápa az állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőivel találkozott.
Krisztusra gondolva, aki jelen van a konfliktusok, a szegénység és az éghajlatváltozás elől menekülő, kétségbeesett testvéreink sokaságában, kell a problémával foglalkoznunk kifogások és halogatás nélkül – jelentette ki Ferenc pápa pénteken a Karmelita kolostorban elmondott beszédében. Az MTI beszámolója szerint a befogadás „sok vitára okot" adó, „összetett" témájáról szólva a pápa kiemelte: a keresztények alapvető viszonyulása nem lehet más, mint amit Szent István hátrahagyott. „Krisztusra gondolva, aki jelen van a konfliktusok, a szegénység és az éghajlatváltozás elől menekülő, kétségbeesett testvéreink sokaságában, kell a problémával foglalkoznunk kifogások és halogatás nélkül.”
A pápa sorsfordító kihívásként jellemezte a kérdést az MTI tudósítása szerint, közölve, hogy azt nem lehet elutasítással megfékezni, csak elfogadni, és azzal közösen kell szembenéznünk, mert a hatásai előbb vagy utóbb mindenkit érinteni fognak.
Háborús infantilizmus
Ferenc pápa az „emberiség közös emlékezetét" képviselő Európa alapvető jelentőségű szerepét hangsúlyozta a jelenlegi háborús helyzetben, ahol a nemzetközi politika a problémák megoldása helyett inkább az indulatokat szítja, megfeledkezve a háború borzalmai után elért érettségről, visszafejlődve egyfajta „háborús infantilizmusba”.
A pápa jelezte, a kontinens hivatása, hogy egybegyűjtse az elszakadtakat, befogadja a népeket és senkit se tartson meg örökre ellenségének.
Elengedhetetlennek nevezte, hogy újra felfedezzük az „európai lelket": az alapító atyák lelkesedését és álmát, akik tudtak a saját korukon, a nemzeti határokon és a közvetlen szükségleteken túlra tekinteni és olyan diplomáciát kialakítani, amely képes volt egységet alkotni a szakadékok szélesítése helyett.
Szupranacionalizmus és populizmus
Ferenc pápa kitért arra is: a huszonhét nemzetet tömörítő Európában olyan harmóniára, olyan egészre van szükség, amely „nem nyomja agyon a részeket, és olyan részekre, amelyek jól illeszkednek az egészbe”. Ebben a tekintetben jelzésértékűnek nevezte a magyar Alaptörvény megfogalmazásait: „Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki", illetve: „Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez” – idézte.
Olyan Európára gondolok, amely nem válik a részeinek túszává és az önmagára hivatkozó populizmus áldozatává, de nem is válik cseppfolyós, sőt gáznemű dologgá, egyfajta absztrakt szupranacionalizmus képviselőjévé, amely nem vesz tudomást a népek életéről.
Nyitókép: AP Photo/Andrew Medichini, Pool