Kötelező lehet az államigazgatásban a téli és a nyári szünet

Általános gyakorlattá válhat, ami tavaly év végén és ez év elején egyszeri, az energiaválságból fakadó megoldásnak tűnhet: Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes és Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter törvényjavaslata bevezetné a téli és nyári igazgatási szünetet Magyarországon – vette észre a tervezetet a Telex. 

Az ötlet már korábban is felmerült, legutóbb például itt írtunk arról, hogy a szakszervezetek azért nem örülnek ennek a megoldásnak, mert így a dolgozók nem maguk dönthetnének a szabadságuk egy jelentős részéről. Ráadásul a kivehető szabadnapok számát az elmúlt években amúgy is csökkentették, miközben az alkalmazottak terhelése óriási. Egy tavalyi nem nyilvános kormányhatározat következtében pedig 700 fővel csökkentették is a létszámot. 

A beterjesztők szerint a javaslat célja az, hogy – a bírósági ítélkezési szünethez hasonlóan – az állami és az önkormányzati szerveket, hivatalokat érintő igazgatási szüneteket összehangolja, így biztosítsa az iskolai szünetek alatt az ott dolgozóknak a pihenés lehetőségét „oly módon, hogy az a lehető legrövidebb ideig késleltesse a folyamatban lévő ügyek elintézését”.

Gulyás Gergely és Semjén Zsolt javaslata szerint ha a dolgozónak már nem marad elég szabadnapja az államigazgatási szünetre, akkor a következő évi szabadságából kell levonni ezeket a napokat. 

A szünet elrendelése nem lesz kötelező, de ha a kormány él ezzel a lehetőséggel, akkor ezt az előző év december 15-ig ki kell hirdetnie. 

A törvény vonatkozna valamennyi, a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati igazgatási szervre, tehát a központi kormányzati igazgatási szervekre és azok területi, helyi szerveire, valamint a területi kormányzati igazgatási szervekre, tehát a minisztériumoktól kezdve a vármegyei kormányhivatalokon át a kormányablakokig mindenkire. A leállás emellett érintené az úgynevezett különleges jogállású szerveket is, így például a Köztársasági Elnöki Hivatalt, az Alkotmánybíróság Hivatalát, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt, a médiahatóságot, a versenyhivatalt, a közbeszerzési hatóságot, a választási irodát, az MTA titkárságát, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, az Országos Atomenergia Hivatalt vagy az Integritás Hatóságot.

Nyitókép: Illyés Tibor/MTI