Az amerikai szélsőjobb kedvenc pedofíliaellenes filmjét reklámozza a kormányközeli alapítvány, ahol korábban Novák Katalin a női emancipáció ellen szólalt fel

Ha ajánlhatnánk filmet a Novák Katalin pedofilbotránya miatt lázban lévő olvasóközönségnek – vagy tüntetés utánra, vagy helyette –, akkor nehéz lenne nem A szabadság hangját mondanunk. A pedofília és a gyerekkereskedelem elleni harcról szóló amerikai-mexikói akcióthriller nemcsak tárgya miatt:

A film által bemutatott, némileg kétes hitelességű történések, valamint az alkotást övező figyelem azt is bemutatja, milyen veszélyekkel jár, ha nem kizárólag a gyermekek védelmében küzdünk a pedofília ellen, hanem beleszőjük a harcba saját átpolitizált érdekeineket és vágyainkat is.

A szabadság hangja az amerikai szövetségi ügynökből lett civil nyomozó, Tim Ballard történetét meséli el, aki aki a nemzetközi gyerekkereskedelem áldozatait mentette ki – főleg latin-amerikai pedofil bűnszervezetek karmaiból. Őt Jim Caviezel játssza, aki egy ponton arról beszélt: ez második legfontosabb szerepe azután, hogy eljátszotta Jézust Mel Gibson Passiójában.

Az alkotást az amerikai alt-right kapta fel, köztük is leginkább a QAnon-konteóban hívők: innentől már nagyjából borítékolni lehetett, hogy pár hónap múlva lecsap rá a hazai NER-közeli nyilvánosság. Nemrég pont az Axióma Intézet közölt áradozó írást a filmről: ez azért is érdekes, mert hozzájuk kötődik az államfőség előtt álló Novák egyik legemlékezetesebb botránya is.

„Ne higgye el, hogy (...) legalább akkora fizetéssel kellene rendelkeznünk, mint a másiknak” – mondta Novák az intézet által publikált 2020-as videóban, amelyben a nők szerepét fejtegette. Pető Andrea, az MTA társadalomtudós doktora úgy értelmezte ezen anyag üzenetét: „A videó célja a fiatal nők meggyőzése, hogy a legbiztosabb életstratégia az, ha csendben maradnak, jól mennek férjhez, és sok gyereket szülnek a kertes házban”.

A miniszterelnöki megbízottként dolgozó Giró-Szász Áron által alapított szervezet szerzője, Tóth Krisztián baptista lelkész („az Axioma munkatársaként célja a nagybetűs Igazság keresése és szolgálata”) írt A szabadság hangjáról. Ebben a filmet „hollywood-mentes alkotásként” jellemzi, amely szerinte „őszintén beszél(het) kényes kérdésekről”. Azt is megjegyzi, hogy a Mel Gibson producer által tető alá hozott alkotást már öt éve leforgatták, de csak most mutatják be:

A meglepő inkább az, hogy hol volt az elmúlt pár évben ez a film?! Nem foghatjuk a covidra vagy egyéb (pl. háborúk) tényezőkre ennek okait (ideológiai síkon keresve közelebb jutnánk az igazsághoz).

A stúdióknak nem kellett, felkarolta az internet

Az Axióma írása nem utal a filmet övező nyilvánosság ügyes-bajos dolgaira, csupán a fentebb idézett szakaszban sejteti, hogy a film bemutatása ideológiai okokból váratott magára. De mi is ez az egész kavarás, ami nehezítette A szabadság hangja bemutatását?

Eredetileg úgy volt, hogy a filmet már 2018-ban, vagy 2019-ben bemutathatja a 20th Century Fox latin-amerikai kontingense. Azonban a következő éveket az alkotás az úgynevezett „development hellben”, azaz „fejlesztési pokolban” töltötte. Így nevezik, amikor olyan szervezeti, bürokratikus vagy produkciós problémák jelentkeznek egy film, sorozat, vagy videojáték készítése során, ami miatt a közönséghez irreálisan hosszú idő alatt jut el.

Ennek a jelenségnek akadnak olyan klasszikus példái, mint Terry Gilliam három évtizeden át köpült filmje, Az ember, aki megölte Don Quijotét, vagy a videojáték-iparban a Duke Nukem Forever, amit 14 éven keresztül tologattak. Vagy ott van az HBO Max-ra készült Batgirl esete is, amit egy stúdiós átrendezés miatt napoltak el véglegesen 2022-ben.

A szabadság hangja is nagyjából erre a sorsa jutott volna: miután a forgatás után nem sokkal a Disney felvásárolta a 20th Century Foxot, a filmet „a polcra rakta”, és nem tűzött ki neki bemutatót. A készítők azonban visszavásárolták a cégtől a bemutatási jogokat, és más forgalmazó után néztek. Ezt végül a rendhagyóan működő Angel Studios-ban találták meg: a közösségi finanszírozásból működő cég százezer kisbefektetője döntött úgy, hogy támogatják a projektet.

Emellett „pay it forward” kampányt is indítottak: ennek lényege, hogy a film végén egy üzenetet látnak a nézők, amely közli, hogy ha van kedvük, adományozhatnak a készítőknek. Az adományokból pedig olyanok nézhetik meg moziban ingyen a filmet, akiknek egyébként nem lenne módjuk erre.

A film gyorsan össze is gyűjtötte adományokból az ötmillió dolláros forgalmazási költséget, a kampány pedig szinte példátlan siker lett: a mindössze 14,5 millió dollárból készült film úgy szedett össze negyedmilliárd dolláros bevételt, hogy nagyjából egy időben került a mozikba a nyár két nagy dobásával, az Oppenheimerrel és a Barbie-val. (Igaz, a tudósítások szerint a papíron teltházas vetítések legalább egy része nagyrészt üres mozitermekben zajlott.)

Az alkotás a kritikusoknál nem túl lelkendező, de egyértelműen pozitívba hajló fogadtatásra talált: a Variety szerzője szerint „A szabadság hangja egy lebilincselő film, ami autentikusan mutatja be korunk egyik legfőbb bűnügyi horrorját”, a Detroit News szerint pedig egy „kompetens, ha nem is teljesen művészi” alkotásról van szó. A RogerEbert.com kritikusa viszont azt jegyezte meg: „a narratív álláspont nem túl merész. A gyermekek biztonsága nagyjából a legegyértelműbb téma, ami mögé bármelyik decens ember be tudna állni”.

Apró csúsztatások és fullos konteók

De hogyan lett egy sima, középkategóriás akció-thrillerből a 2023-as év legnagyobb kulturális eseménye az alt-right számára? A film forgalmazási kálváriáját és annak erőteljesen sulykolt, pedofilellenes üzenetét nem voltak restek továbbgondolni a különböző internetes fórumokon élő és alkotó politikacsinálók. Elméletük szerint a filmet azért nem mutatták be Hollywoodban, mert az „leleplezi” a gyerekkereskedőket és a pedofilokat. Ezt pedig nyilván azért nem szeretnék „ők” Hollywoodban, mert maguk is pedofilok és gyerekkereskedők. A 10/10-es logikát a muskosított Twitter egyik felhasználója így foglalta össze:

De az alt-right egyik legkedveltebb üzenőfalán, a 4chanen egy időben a legnépszerűbb poszt egy toborzó anyag volt, amely a filmre úgy hivatkozott, mint amitől „rohamot kapnak Hollywoodban”. Nem tudni pontosan, hogy az Axióma szerzője szerint ez-e az az „ideológiai sík”, amelyen keresztül megválaszolható a kérdés, hogy miért késett A szabadság hangja bemutatója – de tippelni legalábbis lehet rá.

De miért pörgött rá ennyire az internetes szélsőjobb a filmre, amiről még a rendező, Alejandro Monteverde is tisztázta, hogy semmi köze a QAnon mozgalomhoz? Egyrészt a „mélyállam” szakértőinek körében nagyot ment a benyomás, mely szerint A szabadság hangja egy olyan film, „amit nem akarnak, hogy láss”. 

Másrészt ha a rendező nem is, a főszereplő Jim Caviezel és a főszereplő Tim Ballard már sokkal szívesebben fogadták a mozgalom érdeklődését.

Caviezel például lelkesen fogadja el különböző, QAnonhoz kapcsolódó szervezetek, illetve „alternatív” szélsőjobbos talkshow-k meghívásait, ahol egyik kedvenc témája úgynevezett „adrenochroming”: tehát abban hisz, hogy a gyerekkereskedők előszeretettel csapolják le a gyerekek vérét, hogy fiatalító elixírt készítsenek belőle. (Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a fickó, aki olyan őszintén és átélhetően játszotta a Jézust, a valóságban őszintén hisz az ilyen elméletekben.)

Nem egy makulátlan szuperhős

A film főhőse, Tim Ballard viselt dolgai pedig ha lehet, még ennél is hajmeresztőbbek. Mielőtt tavaly szeptemberben az általa alapított és vezetett szervezet elhagyására készült szexuális zaklatási vádak miatt, módszereit és történetei igazságtartalmát többen is megkérdőjelezték. Egyrészt visszatetszést keltett az is, hogy több gyermekmentő akcióját élőben közvetítette az interneten, ami akár biztonsági kockázatokat is rejthetett. Emellett a videókban bemutatott gyerekek személyiségi jogainak megsértésére is alkalmasak lehettek.

Egy Jordan Petersonnak (akit 2022-ben Novák Katalin is kitüntetett) adott interjúban bizonyíték nélkül beszélt arról: Nyugat-Afrikában egy „bébigyárban” adnak el fiatalokat szervdonornak, vagy sátánista rituálékhoz áldozat gyanánt. 

Egy ponton pedig azt mondta a QAnonról: „Ezek között az elméletek között van olyan, ami segített az embereknek kinyitni a szemüket. Szóval most az a munkánk, hogy elárasszuk a teret valódi információkkal, valamint megosztható tényekkel”. Mellettük még olyan politikusok is reklámozták a filmet, akikre valóban figyelnek a QAnon tagjai: Donald Trump a golfklubjában vetítette le az alkotást, Ted Cruz és Tim Scott republikánus szenátorok pedig nyilvánosan méltatták azt.

Ballard szervezetét, az Operation Underground Railroadot több olyan gyermekvédelmi szakértő és szervezet is kritizálta, akiknek a témában szakképzettségük van, és nem rendvédelmi háttérrel vágtak bele egy tényszerűen félkatonai szervezettel a munkába. Kiderült, hogy Ballard szervezete nem adja meg azt a gondoskodást és segítséget a kimentett gyerekek egy részének, amelyet hirdetnek, valamint hanyagul végzi a nyomozói munkát.

Azt sem lehet igazolni például, hogy minden kimentett gyerek valóban gyerek volt, és valóban szüksége volt kimenekítésre, vagy saját elhatározásából dolgozott szexmunkásként. Ebben az esetben pedig a „kimenekítésük” simán emberrablásnak bizonyulna.

Az amerikai hatóságok is figyelmeztetést adtak ki, hogy rossz ötlet együtt dolgozni a szervezettel. Anne Gallagher, az emberkereskedelem szakértője pedig azt mondta róluk: „riasztóan nincsenek tisztában azzal, hogyan lehet lebontani a nemzetközi emberkereskedő hálózatokat”, a munkájukat pedig „arrogánsnak, etikátlannak és illegálisnak” nevezte. A szervezetet 2022-ben konkrét, könnyen leleplezhető hazugságon is kapták: azt állították, hogy partnerkapcsolatba léptek egy légitársasággal, ám az hamarosan közölte, hogy gyakorlatilag fogalmuk sincs Ballardról és társairól.

Összességében az Operation Underground Railroad nulla gyereket mentett ki úgy, hogy bizonyítani tudta az akció hitelességét, arra viszont vannak bizonyítékok, hogy többször is félrevezették adományozóikat.

A pedofília és a gyerekkereskedelem egyértelműen óriási bűnök és bűncselekmények: ha csak erről szólna A szabadság hangja, azzal nem lenne semmi baj. Ám az már aggodalomra ad okot, hogy egy ilyen furcsa hátterű, furcsa konteósokhoz kötődő film kutyasípját már gyakorlatilag az egész világon hallani: Magyarországon is, ahol az ADS Service forgalmazza, és ahol a tengerentúlhoz hasonlóan akár ingyen el is lehet jutni rá.

Nyitókép: ADS Service / Angel Studios