Svájci újságíró: kegyencgazdaság és szegénység van Magyarországon

Nagy tapsot kapott tavaly novemberben, a texasi Dallasban, az amerikai konzervatívok legfontosabb konferenciáján Orbán Viktor miniszterelnök, akinek politikájára sokan követendő példaként tekintenek a tengerentúlon is. A Neue Zürcher Zeitung (NZZ) kelet-európai gazdasági tudósítója, Daniel Imwinkelried szerint azonban inkább meg kellene nézniük a gazdasági adatokat, mert Magyarország ezen a téren egyáltalán nem áll olyan jól.

Ezt is ajánljuk:
Orbán huszonegy fős delegációval utazott Trumphoz, a magyarok állták a számlát

Az NZZ csütörtökön publikált, Hogyan teszi tönkre Orbán Viktor Magyarország gazdaságát? című podcastjában Imwinkelried arról beszélt, hogy a magyar gazdaság válságban van, ennek pedig belső okai vannak, a helyzet Orbán gazdaságpolitikájának következménye. Szerinte az infláció a legjobb indikátor, márpedig ez Magyarországon a legmagasabb Európában, éves szinten 26 százalék. Ráadásul ezt a lakosság is nagyon megszenvedi, hiszen Magyarország alapvetően egy szegény ország.

Imwinkelried arról beszélt, hogy Orbán az árak befagyasztásával próbálta elérni az infláció letörését, de valójában pont az ellenkezőjét érte el. Példaként a benzinárakat említette: 2021 végén bevezették az árplafont az üzemanyagokra, aminek jelentős fogyasztásnövekedés, benzinturizmus lett a következménye, miközben leállt az import, mert nem érte meg. A benzinhiány miatt Orbán visszakozni kényszerült, de ettől hirtelen megnőtt az üzemanyagok ára, tovább gyorsítva az inflációt.

A benzinhez hasonló módon árplafont vezettek be néhány élelmiszerre, mint például a burgonya vagy a tojás, de ez is ugyanazt a hatást érte el. Akkor miért csinálta ezt? – kérdezte a riporter, mire Imwinkelried emlékeztette, hogy Magyarországon választások voltak tavaly áprilisban, vagyis az ársapkák nagyon drága „választási ajándékok” voltak. Politikailag működött is, a Fidesz megnyerte a választást, gazdaságilag viszont nem, az infláció még magasabb lett, mint korábban.

Orbán gazdaságpolitikájának másik eleme, hogy hadat visel a külföldi cégek ellen. Imwinkelried példaként a cementgyártók különadóját említette, amely csak külföldi cégeket, két német és egy svájci vállalkozást érint. Emellett számos más szektorban is bevezettek különadókat, amelyek célja a külföldi vállalkozások kiszorítása, hogy adják el a magyarországi érdekeltségeiket.

Ez a politika károkat okoz ugyan az országnak, de vannak olyan Orbánhoz közel álló üzletemberek, akik sokat profitálnak ebből – mondta Imwinkelried, aki szerint Magyarországon nepotizmus vagy „kegyencgazdaság” működik. Úgy írnak ki közbeszerzéseket, hogy csak egy cég feleljen meg, ezeket leginkább Orbán barátai és kegyencei nyerik el. Példaként Mészáros Lőrincet, Orbán fiatalkori barátját említette.

A podcastban szóba került, hogy az Európai Unió jelentős összegeket tart vissza a Magyarországnak járó támogatásokból, éppen a közbeszerzésekkel kapcsolatos, illetve jogállami aggodalmak miatt. Ezekre válaszul a kormány felállított egy új hatóságot (Integritás Hatóság), de Imwinkelried szerint nagy kérdés, hogy ez valóban független-e, vagy a háttérből ezt is Orbán irányítja, mint sok minden mást Magyarországon. A hatóságról többet is megtudhat az RTL Híradó riportjából:

Nyitókép: Marc Atkins / Getty Images