Orbán Viktor: Petőfi szembefordul a világ hatalmasaival, akik be akarják olvasztani a magyarokat egy európai szuperállamba

Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőházánál tartott ünnepi beszédet március 15-én Orbán Viktor.

Beszéde elején Petőfi Sándor rövid élettörténetét elevenítette fel: a miniszterelnök szerint ha egy idegen rátekintene a 200 éve született költő életútjára, nem hinné el, amit lát.

A fővárostól több napi járóföldre eső kisvárosban született, gyerekkorában betegeskedett, majd vándorszínészként dolgozott, öt év alatt ezer verset írt, kirobbantott egy forradalmat, amit elhozta a hazájának a szabadságot, beteljesedett a vágya: nem ágyban párnák közt, hanem a szabadságért harcolva esett el.

Minden magyarban van egy kis Petőfi és Petőfiben ott van minden magyar

– hangoztatta a miniszterelnök, aki Kölcsey Ferencről és a Himnuszról is beszélt. Ennek kapcsán kiemelte, hogy a Himnusz a szabadságharc után kijelölte a magyar nemzet következő 25 évének a programját.

 Bár tudnám, hova, de hova, de hova, de hova megyek

– idézte Szörényi Leventét Orbán Viktor, majd hozzátette: a 19. század Magyarországa is erre a kérdésre kereste a választ. A miniszterelnök szerint Petőfi erre a kérdésre adott választ a „Talpra magyar, rabok legyünk vagy szabadok” sorokkal.

Annak, aki nem magyar, nehéz megértenie, akár nevetségesnek is találhatja, hogy mi 175 éve március 15-én újra és újra elmeséljük e nap történetét, nem értik, miért nem ununk rá.

– mondja Orbán Viktor, aki meg is válaszolja a kérdést: szerinte ez az ünnep egy születésnap, amikor összegyűlik a család és az édesapák, édesanyák elmesélik, hogyan születtek a gyerekek.

Mi ezen a napon a szabadság születésének történetét meséljük el.

– mondja Orbán Viktor.

Orbán méltatta a Petrovics család tagjait, Petőfi édesapját, édesanyját és testvérét, akik kapcsán elmondta, hogy István, a legfiatalabbik Petőfi századosi rangig jutott a szabadságharc alatt, a megtorlás idején azonban lefokozták, majd 3 év sáncmunkára ítélték. Megtörni nem tudták, emelt fővel viselte.

Az édesanyja, Hrúz Mária kapcsán Orbán annyit emelt ki, hogy a legszeretőbb anyaként hivatkoznak rá, aki egy szlovák asszonyként a kiskőrösi házban vajúdva hozta világra a legnagyobb magyar költőt.

Orbán aztán elmondta, hogy a magyar a szabadság legsikerültebb nyelve, Petőfi nyelvét ugyanis mindenhol értik: több mint 200 nép nyelvére fordították le a műveit. A beszéde végén aktuális témákat érintett: szerinte a magyar szabadság hatalmas menete, bár tett néha vargabetűket, olykor zsákutcába is tévedt, de még ma is tart, Petőfi pedig ebben a menetben is itt van velünk.

Mindig akkor látjuk, mikor elbizonytalandunk, látjuk, ahogy fellázad, mikor idegenek akarják megmondani a magyaroknak, hogy hogyan éljenek. Szembefordul a világ hatalmasaival, akik be akarják olvasztani a magyarokat egy európai szuperállamba, odakanyarítja a 12 pont elé, hogy »legyen béke«, elindul helyettünk újra meghalni a magyar szabadságért

– mondta a miniszterelnök, aki szerint a magyarok nem fogják hagyni, hogy kicsavarják a szabdság zászlaját a kezükből.

Nem fog sikerülni, mert minden magyarban van egy kis Petőfi.

– zárta ünnepi beszédét Orbán Viktor.

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán