Orbán Viktor: Három kérdésben kibékíthetetlen a viszony Brüsszellel

Gondoljunk vissza arra, hogy egy évvel ezelőtt még mindannyian abban reménykedtünk, hogy ez a fegyveres konfliktus nem terebélyesedik igazi háborúvá, vagy ha mégis akkor földrajzilag korlátozott lesz – mondta Orbán Viktor kormányfő a Kossuth Rádióban.

A háború sokkal durvább és kegyetlenebb lett, mint amire mindenki számított 

– tette hozzá. 

A miniszterelnök szerint két részre szakadt a világ: sok ország (elsősorban az ázsiaiak, a türkök és az afrikaiak) elutasítják a háborút, de a Nyugat háborús lázban ég. Úgy vélte, gyakran motivációs beszédekként értékelhetők a nyugati vezetők nyilatkozatai, ráadásul egyre halálosabb fegyvereket szállítanak Ukrajnának. 

Soha ilyen közel nem voltunk ahhoz, hogy egy lokális háború világháborúvá fajulhasson

– fogalmazott.

A nyugati oldal sem csak hit alapon alakítja ki az álláspontját – mondta Orbán Viktor, aki szerint az érdek is gyakran megjelenik, sőt, az üzleti spekuláció is hangsúlyos a döntéshozatalban. „Ha szeretnének is angyalok lenni, ez ritkán valósul meg” – jegyezte meg, de konkrét államokat nem említett, mert „van Magyarországnak enélkül is elég problémája”. 

A miniszterelnök azt mondta, hogy Magyarország veszített háborúkat és veszített területeket, szóval tudjuk, mi történik ha egy ország nem elég erős. Szerinte emiatt

• megfelelő erővel kell rendelkezni a békéhez.
• Rendelkeznünk kell azzal a képességgel, hogy tudjuk mit kell tenni, ha baj van. Az országvédelmi tervvel alakítanák ki az ilyen jellegű ismereteket, legalább minden nagykorúnak tisztában kellene lennie azzal, hogy vészhelyzetben mi a teendő.
• Kellenek azok az emberek, amelyek szükség esetén megvédik a hazát, ez a Magyar Honvédség. Tényleges ütőerővel, modern technikával kell rendelkezni. 

A háború utáni állapotokról szólva azt mondta, hogy ennek a témának a megvizsgálásánál előbb a háború kimeneteléről kellene nyilatkozni. Ez viszont szerinte spekuláció lenne, és nem lenne helyes ha a felelős országvezetők erről nyilatkoznának, ez legyen a kutatók dolga. 

Nagy lehetőség nyílt azok előtt, akik szeretnék a hagyományos európai viszonyokat, a francia-német tengelyt megváltoztatni, mondta az Egyesült Államokra utalva. Szerinte ugyanis a háború miatt az amerikaiak közvetlenül részt vesznek az európai élet kialakításában, mert ők vezetik az Ukrajnát támogató koalíciót, rajtuk áll, hogy sikeres-e a védekezés. Úgy vélte, meg kell várni, hogy mi lesz a 2024-es amerikai elnökválasztás eredménye, ez ugyanis – a republikánus Donald Trump megválasztása esetén – akár a háború kimenetelét is befolyásolhatja.

Az inflációval kapcsolatban megismételte, hogy év végére már 10 százalék alatti lesz a pénzromlás, de azt még nem tudta megmondani, hogy milyen lesz a csökkenés üteme. Az ehhez szükséges döntéseket a kormány meghozta – fogalmazott, azt is megjegyezve, hogy szerinte ezt még a baloldal is elismeri. 

A gyermekvédelmi törvény szigorításáról szólva azt mondta, hogy Brüsszel és Budapest között okozhat ez újabb konfliktusokat. Három kérdésben kibékíthetetlenek az álláspontok:

• menekültkérdés. „Pénzbüntetésre ítélik Magyarországot, amiért megvédi a határait”, Magyarország viszont a magyaroké, nem akarjuk a népesség összetételét megváltoztatni.
• Háborúpártiak vannak Brüsszelben, „de mi békepártiak vagyunk”.
• Gender-ügy. „Brüsszelben azt követelik, hogy a gyermeknevelés kérdésében szüntessük meg a szülők elsőbbségét”. Szerinte, ha az oktatásban átengedik ezt másoknak, egyszer csak azt vesszük észre, hogy a pedofil-bűncselekmények megnőnek Magyarországon.

Nyitókép: Fischer Zoltán/MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda