A tanárok értékelésébe az is beleszámít majd, hogy hány diák hiányzik az iskolából

A Belügyminisztérium szerdán küldte ki a pedagógusoknak azt a legújabb tervezetet, amelyben leírják, hogy pontosan hogyan folyik majd a tanárok teljesítményértékelése. Az eljárásnak igen nagy a tétje, 2024 szeptemberétől ugyanis várhatóan a fizetéseket is ennek alapján határozzák majd meg: 

lesz, aki többet keres majd ugyanabban a beosztásban, mint a kollégája.

A dokumentum az rtl.hu szerkesztőségébe is eljutott, ebben az áll, hogy az értékelési rendszer bevezetésével alapvetően „a minőségi munkavégzésre” akarják ösztönözni a tanárokat. A folyamat röviden összefoglalva úgy néz majd ki, hogy év elején meghatározzák a tanárok, valamint a vezetők céljait, ezeket rögzítik írásban is, majd év végén megnézik, hogy melyeket sikerült teljesíteni.

Az értékelési tervezetben több példát is említenek, hogyan nézhet ki egy lehetséges cél. 

• „A következő tanítási évben legalább X fő tanulóját indítsa el országos szervezésű tanulmányi versenyben, és legalább Y fő tanuló érje el a regionális fordulót. Fordítson legalább Z db tanórát a tanévben a versenyzők felkészítésére.”
• „A tanulók szövegértési eredményeinek javítása érdekében egy általa tanított csoportra dolgozzon ki fejlesztési tervet a bemeneti mérés eredményei alapján.”
• „Szervezzen a nevelési-tanítási év során legalább X db külső programot az osztályá-nak/csoportjának, amelyek között egyaránt legyen szellemi, testi fejlődést szolgáló program. A programokon az általa tanított tanulók közül átlagosan a tanulók legalább XX %-a vegyen részt.”
• „A csoportjában szervezzen a nevelési év folyamán legalább X db, a kulturális hagyo-mányokhoz kapcsolódó eseményt (betlehemezés, májusfaállítás, stb.) a tanulók aktív részvételével.”

Maga az értékelés pedig két részből áll majd:

• személyre szabott szakmai követelmények (éves fejlesztési célok vagy teljesítménycélok) meghatározása és értékelése,
• munkavégzés meghatározott (mennyiségi és minőségi szempontokra egyaránt kiterjedő) értékelési szempontjai alapján történő értékelés.

A pedagógusok legfeljebb 100 pontot érhetnek el: 3 teljesítménycél megvalósulása (3x10 pont) esetén összesen legfeljebb 30 pontot, valamint 10 értékelt kompetenciaterület esetén összesen legfeljebb 70 pontot.

Ennek alapján három kategória jönne létre:

• átlag feletti teljesítmény (legjobb 25 százalék),
• átlagos teljesítmény (középső 50 százalék),
• átlag alatti teljesítmény (alsó 25 százalék).

Ezután határozzák meg az úgynevezett „béreltérítést”, azaz kiszámolják, hogy kinek lesz kevesebb és kinek több a fizetése.

• átlag feletti teljesítményt nyújtók esetén többletjuttatást adnak,  
• átlagos teljesítményt nyújtók esetén egyedi indoklás alapján van lehetőség többletjuttatásra, ha egyébként az érintett pedagógus elérte a megszerezhető pontszám 70 százalékát;
• átlag alatti teljesítményt nyújtók esetén többletjuttatást nem adható, a fejlesztés eszközeit az értékelőnek az értékelttel közösen meg kell fogalmaznia és rögzítenie (pl. továbbképzésen való részvétel, óralátogatások).

A dokumentum készítői azt írták, az értékelésnek nem célja, hogy összehasonlítsa az intézményeket, az eredmények ugyanis nem is feltétlenül összevethetők. Éppen ezért a pedagógusok esetében alkalmazandó értékelési kategóriákat az intézményi mediánhoz igazítva határozzák meg és nem országosan. 

A pedagógust és az intézményvezető-helyettest az intézményvezető, az intézményvezetőt a fenntartó értékeli (utóbbi szintén 100 pontot érhet el).

Maga az értékelés egyebek mellett a következő szempontok alapján történne:

• a tanulói kompetenciamérési eredmények alakulása, 
• a pedagógus által tanított tanulók érdemjegyeinek alakulása az előző évhez és az intézményi átlaghoz viszonyítva (a tanulók szociális és családi hátterének, esetleges fejlesztési sajátosságainak figyelembevételével),
• a pedagógus által tanított tanulók év végi elégtelen osztályzatainak száma az előző évhez, illetve az azonos évfolyamra járó osztályokhoz képest,
• az érettségi eredmények, illetve a továbbtanulási eredményesség alakulása az intézmény egészéhez viszonyítva,
• az értékelt személy feladatkörében elvárt speciális kimeneti mu-tatók megfelelősége (pl. osztályfőnök esetében a beilleszkedés problémái miatt távozó tanulók aránya az iskola egészéhez viszonyítva, munkaközösség vezető esetében a munkaközösség összetételének állandósága).
• megtartott tanítási órák száma, illetve a tanórai felkészüléssel töltött idő figyelembevétele a tanórai adminisztrációban (pl. óravázlat, saját összeállítású digitális tananyagtartalmak, dolgozatok javítása) rögzítettek alapján,
• túlórák, helyettesítések száma,
• összességében nevelési-oktatási feladatokkal eltöltött idő intézményi programokon,
• nevelési-tanítási időn kívül vállalt feladatok (pl. osztályfőnöki munka, gyermekvédelmi felelős, diákönkormányzat, közösségi munka irányítása, támogatása, rendezvények és programok szervezése),
• mesterpedagógusok, kutatótanárok esetében az általuk végzett intézményi fejlesztő feladatok vagy tudományos munka,
• intézményen kívüli iskolai, intézményi programok szervezése (pl. táborok), azokon való aktív részvétel,
• nem kötelező programokon való aktív részvétel aránya,
• tanulói, szülői visszajelzések a programokról,
• vezető által adott feladatok végrehajtásának minősége,
• korszerű tudományos ismeretek és gyakorlati tapasztalatok beépítése az egyéni, vagy csoportos tevékenységbe, korszerű módszertani megoldások, eljárások alkalmazása a pedagógiai (fejlesztő) tevékenység során,
• élményalapú, interaktív ismeretátadási, tanulási megoldások alkalmazása,
• digitális pedagógiai megoldások, digitális eszközök, a tanulók tanítását szolgáló eredményes tanórai alkalmazása,
• a helyi szabályzatnak megfelelő, elegendő számú szóbeli és írásbeli értékelés, osztályzat,
• pontos munkakezdés és befejezés, tanítási órák, foglalkozások pontos megkezdése és befejezése,
• szakmai eseményeken, belső megbeszéléseken, rendezvényeken való elvárt részvétel teljesítése,
• kommunikációs stílus, viselkedés,
• BTMN, SNI tanulókkal való külön foglalkozás,
• gyengén teljesítő, lemaradó tanulók számára szervezett korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások száma,
• részvétel a kiemelten tehetséges tanulók azonosításában, támogatásában, versenyeztetésében,
• tanulói hiányzások, késések mennyiségének alakulása,
• kommunikáció rendszeressége a szülőkkel (pl. nyílt napok, szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatások),
• fejlesztő-támogató, problémamegoldó kommunikáció a szülőkkel,
• kulturált, a közszolgálati feladatellátásnak megfelelő viselkedés a szülőkkel
• munka és teljesítmény motiváltság, elkötelezettség az intézmény céljai érdekében,
• az intézmény jó hírének erősítése a személyes, írásos, online kommunikációban, viselkedésben,
• szakmai együttműködései, problémafelvetései, javaslatai, kezdeményező szerepvállalása.

Nyitókép: Illusztráció – Komka Péter/MTI