Megszavazták az egészségügy átalakításáról szóló törvénymódosítást, az egész ellátórendszer működése megváltozik

Az Országgyűlés 136 igen, 56 nem és 1 tartózkodó szavazattal elfogadta egészségügyi tárgyú törvények módosítását.  amellyel gyakorlatilag az egész ellátórendszer működése megváltozik. Az egészségügy reformja többek között teljesen átalakítja az alapellátást és a járóbetegellátást is, de nagy változások jönnek a kórházaknál is. Az új törvény értelmében ha szükség van rá, akkor a tartós ápolási feladatok, az épületek és az ott dolgozók is átkerülnek a szociális ellátórendszerbe.

Megváltozik az alapellátás, az ügyeleti rendszer, de megvalósul a szakrendelők és a városi kórházak szakmai integrációja is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megyei kórházak irányítása alá kerülnek. Az új törvény szerint amennyiben egy praxisba hat hónapon át nem találnak orvost, akkor az Országos Kórházfőigazgatóság alá tartozó praxiskezelő háziorvost jelölhet ki, hogy lássa el az adott körzet lakosait.

Az új praxiskörzetek megrajzolása a jövőben nem önkormányzat, hanem a praxiskezelő feladata lesz.

Az ügyeleti rendszert 2023. július 1-től már nem az önkormányzatok szervezik meg a háziorvosi rendelési időn kívüli felnőtt és gyermekorvosi ügyeleti ellátást, hanem az Országos Mentőszolgálat. Budapestet nem érinti ez a változtatás, a fővárosban marad a kerületi önkormányzatok által megszervezett ügyeleti rendszer. Fontos részlet még, hogy a védőnői ellátást sem az önkormányzatok szervezik a továbbiakban, hanem az állam. A kórházi, azaz fekvőbeteg-szakellátás esetében a törvény meghatározza a városi kórházak és a vármegyei kórházak szakmai összetételét és feladatait.

Városi kórház az a gyógyintézet, amely 0-24 órában betegfogadásra alkalmas és legalább kettő, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást. Vármegyei kórház az a gyógyintézet, amely 0-24 órában biztosít sürgősségi ellátást és legalább öt, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást.

– olvasható a törvénymódosításban.

A megyei centrumokban fogják végezni azokat az ellátásokat, amelyekhez a legtöbb szakemberre van szükség, emiatt a komplexebb kezelésekre a betegeknek többet kell majd utazniuk, a városi kórházak ugyanis leginkább az egynapos sebészetre és szakellátásra korlátozódnak majd. Ezért értelemszerűen a centrumkórházakba költöznének azok a szakmák, amelyekhez a legtöbb szakemberre van szükség.

Hogy melyik kórháznak mi lesz a feladata, azt személyesen Pintér Sándor fogja eldönteni.

A legnagyobb vihart az a módosítási javaslat kavarta, amely értelmében 2023. július 1-jétől 20 százalékkal csökkentheti az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvos és szakdolgozók alapilletményét, ha a minősítés során a teljesítménye nem éri el a kívánt követelményeket. Viszont arra is lesz majd lehetőség, hogy a szakdolgozó alapilletményét a jelenlegi 20 százalék helyett 40 százalékkal emeljék a minősítés eredményétől függően. Az értékelés szempontrendszerét nem tartalmazza a törvénymódosítás.

A módosítás értelmében szakápolás a szociális ellátórendszer feladata lesz, ami azért lehet problémás, mert az állam helyett a hozzátartozókra hárítaná a feladatot a szociális törvény módosítása értelmében. Sok egészségügyi dolgozónak az sem előnyös, hogy bármikor átvezényelhetik őket egy másik intézménybe, ha erre szükség van. A törvénykezés így próbálja kezelni az egyre súlyosabb munkaerőhiányt.

Az ingázás akár napi 3 órát, a 10 éven aluli gyereket nevelőknél 2 óra is jelenthet az egészségügyi dolgozóknak.

Fontos változásokon megy keresztül a járóbeteg-ellátás is. Az új törvény szerint a szakrendelők kikerülnének az önkormányzatok alól, az irányítást pedig az állam venné át. Kivétel lehet a főváros, a budapesti városvezetés ugyanis egyhangúlag arról döntött, hogy nem támogatja, hogy az ellátás az államhoz kerüljön.

Nyitókép: Varga György / MTI