A Norvég Alap pénzeit is korrupciós intézkedésekért cserébe kaphatná meg Magyarország

Az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó országok november 23-ai brüsszeli ülésükön ismételten nem tudtak közös nyilatkozatot elfogadni Magyarország miatt. A magyar kormány már harmadjára élt a vétó jogával. A Népszava brüsszeli forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a háttérben a magyar-norvég kétoldalú vita áll.

Az EGT-be tartozó Izland, Liechtenstein és Norvégia két pénzügyi alapon keresztül támogatja az EU felzárkózásra szoruló országait annak fejében, hogy hozzáférnek a közösség egységes piacaihoz.

Az említett pénzügyi alapból kap támogatásokat Magyarország is, méghozzá nem is keveset. A magyar kormány a 2020-ban lezárult hétéves költségvetési időszakban a két alapbó 77 milliárd forintot (akkori árfolyamon 214,7 millió eurót) hívott volna le, de a norvég-magyar konfliktus miatt nulla forint érkezett Magyarországra. A konfliktus oka az, hogy a magyar kormány 2014-ben az ellenőrzése alá akarta vonni a Norvég Alap civil szervezetekre jutó forrásainak (hozzávetőlegesen 4 milliárd forint) elosztását.

Az Ökotárstól a Széchenyi Programiroda Kft-re bízták az összeg elosztását, a norvégok válaszul felfüggesztették a támogatást, mondván, Magyarország egyeztetés nélkül megváltoztatta az elosztási rendszert. Norvégia és Magyarország nem talált olyan alapkezelőt, amely mindkettőjüknek megfelelt volna, így a magyar kormány úgy döntött, hogy inkább nem kéri az összesen 77 milliárd forintos norvég támogatást.

Ennek köszönhető, hogy a magyar fél blokkolja az EGT zárónyilatkozatot, erre a formáció 30 éves történetében még nem volt példa.

Az új, 2021-2027 közötti pénzügyi hozzájárulásról szóló tervek kapcsán egy brüsszeli forrás a lapnak elmondta, hogy gondolkodnak azon, hogy a pénzek odaítélését uniós mintára a rendszerszintű korrupció megfékezését szolgáló intézkedésekhez kössék. Az EGT-tagok ezzel kapcsolatban még nem hoztak döntést, de a lehetőséget vizsgálják.

Nyitókép: Koszticsák Szilárd / MTI