Magyarországon is működhetnek illegális kínai rendőrőrsök

Öt kontinens 21 országában tart fenn a kínai rezsim „rendőrőrsöket”, amelyeket arra használhat fel, hogy nyomást gyakoroljon a külföldön élő ellenzékiekre – ezt állítja a Safeguard Defenders spanyolországi nonprofit szervezet szeptemberi jelentésében. A dokumentum szerint Budapesten a Csingtien megyei (Csöcsiang tartomány) és a Fucsou városi (Fucsien tartomány) hatóságok is működtetnek irodákat, de jelen vannak Prágában, Bécsben, Pozsonyban vagy Belgrádban éppúgy, mint Londonban, Madridban, Rómában vagy Frankfurtban.

A holland RTL Nieuws megszólaltatott egy kínai férfit, aki áprilisban menedékjogot kapott Hollandiában. Vang Csingjü elmondta, hogy telefonhívásokat kapott valakitől, aki azt állította, hogy a rotterdami kínai „rendőrőrsről” keresi, és arra próbálta rábírni, hogy térjen haza Kínába: „rendezze a problémáit” és „gondoljon a szüleire”. Fenyegető üzeneteket, hívásokat kapott, zaklatták az utcán vagy a kávézóban. Bombafenyegetéseket is elkövettek a nevében, a holland hatóságok ki is mentek hozzá, de megállapították az ártatlanságát. A férfi azt mondta: azt hitte, Hollandiában biztonságban van, de mindenhová követik.

A holland külügyminisztérium közölte: kivizsgálják azokat az értesüléseket, melyek szerint Kína „rendőrőrsöket” működtet az országban. Egyben jelezték: a kínai kormány soha nem tájékoztatta Hollandiát arról, hogy ilyen létesítmények vannak a területén.

„Jogi eszközökkel”

A Safeguard Defenders szerint a fucsieni hatóságok 2018-ban indítottak műveletet a külföldről telekommunikációs eszközökkel elkövetett csalásokra hivatkozva, melyben a meggyanúsított személyek hozzátartozóit bűnrészesként kezelték, megvonva tőlük az egészségügyi ellátást, vagy gyerekeiktől az oktatást anélkül, hogy az ügyükben a bűnösségüket megállapító ítélet született volna. A fellépés részeként állítottak fel a kínai rendőri szervek külföldi irodákat.

A kínai külügyminisztérium az elmúlt napokban azt állította, hogy ezek az irodák szolgáltatóközpontok azoknak a kínai állampolgároknak, akik a járvány miatt nem tudnak hazatérni: itt intézhetik például az útleveleik vagy jogosítványaik meghosszabbítását. Csakhogy ezek olyan feladatok, amelyeket rendszerint nagykövetségek vagy konzulátusok végeznek a bécsi egyezményben lefektetett szabályok alapján, ráadásul a spanyol El Correónak egy kínai külügyi tisztviselő elárulta, hogy valóban zajlanak olyan műveletek, amelyeknek az a céljuk, hogy bűncselekmények gyanúsítottjait rábírják a hazatérésre, bár szerinte csak „jogi eszközökkel”. Azzal érvelt, hogy a kétoldalú egyezmények alapján zajló kiadatások nehézkesek, az európai országok vonakodnak Kínának kiadni embereket, és nem lát problémát abban, hogy nyomást gyakoroljanak „bűnelkövetőkre”, hogy álljanak az igazságszolgáltatás elé.

A Safeguard Defenders jelentésében idézi a kínai közbiztonsági minisztérium augusztusi tájékoztatását is, amely szerint tavaly áprilistól idén júliusig 230 ezer telekommunikációs csalással meggyanúsított személyt vettek rá arra, hogy térjenek haza külföldről és „vallják be bűneiket”. A jogvédő szervezet minden ilyen, a kínai szervek által külföldön végrehajtott tevékenység törvényességét megkérdőjelezi: ezek a műveletek az államok közötti rendőrségi és igazságügyi együttműködések keretein kívül zajlanak, sértik a nemzetközi jogot és az államok szuverenitását azzal, hogy az adott ország rendfenntartó szervei helyett, illetve velük párhuzamosan illegálisan végeznek rendőri tevékenységet.

Írország már utasította Kínát, hogy zárja be azt a rendőrőrsöt, ami Dublin belvárosában egy irodaházban található, ahol más kínai szervezetek is működnek. Az ír külügyminisztérium szerint semmilyen kínai hatóság nem kért engedélyt ilyen iroda felállítására.

Elnézést a zavarásért! – NAV?

Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője a magyar belügyminisztériumhoz fordult arról érdeklődve, hogy mit tudnak a hazánkban zajló kínai rendőri tevékenységről, de a tárca mindössze annyit válaszolt, hogy nincs erről tudomásuk. A politikus két hete egy videót is közzétett, amelyben ellátogatott egy józsefvárosi épülethez, amelyre a csingtieni rendőrség tábláit helyezték ki. Az épületben viszont azt mondták nekik, hogy ott semmilyen kínai rendőrőrs nem működik, és a megadott telefonszámot felhívva is azt közölték, hogy nincsenek Magyarországon kínai rendőrök. A kőbányai címen pedig tábla nem, de térfigyelő kamerák voltak, a csengetésre viszont senki nem válaszolt.

Érdekes, hogy ezután néhány nappal a józsefvárosi épületről lekerültek a csingtieni rendőrség táblái. Tompos Márton a külügyminisztériumot is megkereste arról érdeklődve, hogy van-e tudomásuk kínai rendőri jelenlétről Budapesten, és ha igen, akkor mi ennek az alapja, de a képviselő közérdekű adatigénylését a Szijjártó Péter vezette tárca arra hivatkozva utasította el, hogy „az adatigénylésben feltett kérdésekkel kapcsolatban közérdekű adatot vagy közérdekből nyilvános adatot nem kezel”.

A képviselő kínai portálokon cikkeket is talált olyan esetekről, amikor a csingtieni rendőrség budapesti „kihelyezett tagozata” itt élő kínaiaknak segített, egyiküknek például abban, hogy előkerüljön a hárommillió forintja, amit egy üzletben felejtett.

Otthon érzik magukat

Nemrég az Egyesült Királyságban is történt olyan aggasztó eset, ami azt mutatja, hogy kínai tisztviselők feljogosítva érzik magukat arra, hogy más államok területén intézkedjenek: két hete a hongkongi demokráciáért tüntettek Manchesterben a kínai konzulátus előtt, amikor a konzulátusról kijövő emberek erőszakkal elvették a tüntetők transzparenseit és berángattak a diplomáciai képviselet területére egy férfit, akit ott összevertek. A brit külügyminisztérium ezt követően bekérette a kínai nagykövetet.

Németországban a hírszerző szervek vezetői intettek óvatosságra Kínával szemben azzal kapcsolatban, hogy a kínai Cosco szállítmányozó vállalat be akarja vásárolni magát a hamburgi kikötőbe. Olaf Scholz német kancellár támogatná a kínai tulajdonszerzést, viszont az ellenzéken kívül a szociáldemokraták koalíciós partnerei is ellenzik azt, a „kémfőnökök” pedig arra figyelmeztettek, hogy Kína a német infrastruktúrában szerzett részesedését politikai nyomásgyakorlásra használhatja fel, de akár szabotázsra vagy a közvélemény befolyásolására is lehetősége nyílik.

Nyitókép: A Golgota u. 6. szám alatti épület Budapesten a Google utcaképén idén áprilisban, a kék táblák feliratai szerint itt található a csingtieni rendőrség „szolgáltató központja”.