Navracsics: a főváros az egyetlen igazán erős motorja a magyar gazdaságnak

Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) alakulását tekintve még mindig nagy a különbség a főváros és az ország többi térsége között, ezért más profilú területfejlesztési politikára van szükség a nagyvárosi, illetve a vidéki térségekben – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pénteken Budapesten, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidék Konferencia 2022 című rendezvényén.

Újszerű megközelítéséről szóló előadásában kifejtette azt is: meg kell fontolni, hogy Budapest hogyan tud segíteni a többi régión, mert 

a főváros az egyetlen igazán erős motorja a magyar gazdaságnak.

A miniszter úgy fogalmazott, Budapest és a vidéki régiók más ligában fociznak, de ez nem jelenti azt, hogy a fővárosnak könnyebb lenne, mert olyan vetélytársai vannak, mint például Prága, Bécs, Pozsony vagy Varsó.

Navracsics Tibor fontosnak nevezte azoknak a térségi központoknak a kiépítését, amelyek Budapest mellett, a fővárost tehermentesítve az egész ország gazdaság- és területfejlesztése szempontjából pozitív szerepet tölthetnek be.

Előadásában bemutatta, hogy a fővárosi agglomerációtól távolabb kirajzolódnak további városgyűrűk. Az egyik a „csapágyvárosok” gyűrűje, ezek a fővárostól 50-60 kilométerre elhelyezkedő települések, ahonnan a jelenlegi közlekedési infrastruktúra is lehetővé teszi a mindennapos bejárást a fővárosba. Navracsics Tibor példaként említette Székesfehérvárt, Tatabányát, Kecskemétet és Hatvant.

A miniszter úgy vélte, kialakulóban van egy újabb városgyűrű, ez a fővárostól 100-120 kilométerre lévő városokból áll, ide tartozik például Veszprém vagy Eger.

A legtávolabbi, külső városgyűrűt alkotó települések szerinte térségi gazdasági központtá fejleszthetők és a határon túli területeken is fontos szerepet érhetnek el, mint például Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc vagy Győr.

A miniszter hangsúlyozta: a hálózatok kialakulásában elsődleges szerepe van a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének. Felidézte, hogy 2010-ben országos átlagban még 37 perc alatt lehetett elérni egy autópálya-csomópontot, ez 2019-re 28 percre csökkent. A gyorsabb, biztonságosabb elérhetőség a nemzetgazdaság szempontjából is kiemelkedő – fogalmazott. 

Nagy Márton inkább a vidéket támogatná

A vidék felemelkedését úgy kell szolgálni a jövőben, hogy a pénzügyi források kihelyezésénél előnyben kell részesíteni a Budapesten és a vonzáskörzetén kívüli régiókat – mondta a konferencián Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

Felidézte, hogy az elmúlt nyolc évben az összes pénzügyi forrás 40 százaléka a fővárosba irányult, annak vonzáskörzetével együtt pedig ez az arány 50 százalék.

Erőteljes a fővárosközpontúság, túlzó, hogy mekkora az egyenlőtlenség a főváros és a vidék között, kevés az olyan program, amely a területfejlesztést, a szegényebb régiók fejlesztését szolgálná – mondta.

Nyitókép: Koszticsák Szilárd/MTI