A magyar internetezők negyede szerint Magyarország valamilyen mértékben jogot formálhat ukrán területekre

A Free Press Eastern Europe nevű, prágai székhelyű szervezet felkérésére a Kantar nemzetközi kutatócég hat közép-európai országban (Bulgária, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Magyarország) vizsgálta az ukrajnai háborúval kapcsolatos véleményeket.

Eszerint a magyar internetfelhasználók körülbelül egynegyede valamilyen mértékben egyetért azzal az állítással, hogy Magyarország jogot formálhat bizonyos nyugat-ukrajnai ukrán területekre. A kutatásból az is kiderül, hogy Magyarországon hatott az orosz és a kormánypárti propaganda, így jóval alacsonyabb az ukrán álláspontot támogatók aránya, mint az orosz állásponttal valamilyen mértékben egyetértőké.

Az eredmények azt mutatják, hogy lényegében nincsen olyan állítás, amellyel egyértelműen egyetértenének, vagy amelyet elutasítanának a magyar megkérdezettek. A kutatás összegzése szerint ez jól jelzi azt a küzdelmet, amely a nyilvánosságban uralkodó narratíváért zajlik, és azt is, hogy ennek eredményeként milyen mértékben vált polarizálttá a magyar társadalom.  Nagyon magas (20-31 százalék közötti) az egyes kérdések esetében azok aránya is, akik nem tudtak vagy nem akartak véleményt formálni az egyes kérdésekről, ez  szintén jelzi a lakosság egy jelentős részének elbizonytalanodását.

 A fenti táblázatban szereplő egyes állítások megkülönböztethetőek aszerint, hogy azok az orosz vagy az ukrán/nyugati álláspontot képviselik, ezt az ábrán zászlókkal is jelezték. Ennek alapján minden válaszadó esetében meghatározható, hogy összességében melyik narratívát fogadja el inkább az alapján, hogy hét állításra adott válaszai miként oszlanak meg. A számok azt mutatják, hogy a magyarországi internetezők mindösszesen 15 százaléka tartozik abba az ukránpárti csoportba, akik egyetlen állítás esetében sem értettek egyet az orosz narratíva szempontjából kedvező állítással. Az emberek csaknem fele (46 százalék) mérsékelten, további egyharmada (31 százalék) viszont erősen oroszpártinak tekinthető. Az oroszpárti narratívát kizárólagosan elfogadók aránya 8 százalék.

Az egyes csoportok demográfiai összetétele (kor, nem, iskolai végzettség, lakóhely típusa szerint) meglepően homogén képet mutat, csak az alábbi két területen tér el egymástól:

• az ukrán álláspontot támogató nem oroszpárti csoportban a többi csoporthoz képest valamivel magasabb a felsőfokú végzettségűek és a nagyvárosokban élők aránya
• a teljesen oroszpárti csoportban a férfiak aránya átlag feletti, magasabb a falvakban élők aránya és alacsonyabb a nagyvárosi lakosság aránya.

Nagyjából az emberek fele (55 százalék) nyilatkozott úgy, hogy nem csak az anyanyelvén követi a híreket. Közülük a legtöbben (74 százalék) ezt angolul teszik. Az oroszpárti narratíva elfogadásával párhuzamosan csökken az angolul (is) tájékozódók aránya, és nő azoké, akikhez orosz nyelvű források is eljutnak. Míg a nem oroszpárti csoportban elenyésző (3 százalék) az orosz forrásokból tájékozódók aránya, addig ez 13 százalék a teljesen oroszpárti csoportban.

A kutatás legfontosabb eredménye, hogy az egyes csoportok véleménye (főleg a véleményskála két szélén, az ukrán állaspontot támogató nem oroszpártiak és a teljesen oroszpártiak esetében) nagymértékben eltér a háború konkrét következményeivel kapcsolatban.

Minél inkább elfogadja valaki az oroszpárti narratívát, annál kevésbé támogatja az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok megszakítását és az Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi támogatásokat.

Az oroszpárti narratívát elfogadók jóval kevésbé támogatják, hogy Magyarország aktívan vegyen részt Ukrajna háború utáni újjáépítésében.

Nagy különbség van abban is, hogy elképzelhetőnek tartják-e, hogy Ukrajna esetleges legyőzése után Oroszország megtámadná-e Magyarországot. Míg az ukrán álláspontot támogató nem oroszpártiaknak csak 15 százaléka tartja ezt elképzelhetetlennek, addig az erősen oroszpártiaknál ez az arány 54 százalék, a teljesen oroszpártiak esetében pedig 72 százalék.

A készítők szerint további meglepő eredménye a kutatásnak, hogy azzal az állítással, mely szerint „Magyarország jogot formálhat bizonyos nyugat-ukrajnai ukrán területekre”, a megkérdezettek tíz százaléka teljes mértékben, további 17 százaléka pedig inkább egyetértett. Összességében tehát 

minden negyedik válaszadó valamilyen mértékben egyetért a második világháború után kialakult határok megváltoztatásának gondolatával. 

Az orosz narratíva elfogadása alapvetően befolyásolja a véleményeket: a teljesen oroszpártiak közel fele (48 százalék), de az erősen oroszpártiak esetében is 41 százalék az állítással egyetértők aránya. Ezzel szemben a mérsékelten oroszpárti csoportban (71 százalék) és a nem oroszpártiak, azaz az ukrán álláspontot támogatók körében (85 százalék) viszont a többség egyértelműen elutasító azzal az állítással szemben, hogy Magyarország bármilyen formában jogot formálhatna nyugat-ukrajnai területekre.

A kutatás adatfelvétele 2022 június 28. és július 7. között zajlott 1 000 fő részvételével, online kérdőív (CAWI módszer) segítségével. A megkérdezettek életkora 18 és 65 év között volt, összetételük életkor, nem, településtípus és régió szerint reprezentatív az ország internethasználó népességére. Az alkalmazott módszertan nem az ország teljes felnőtt korú népességéről, hanem az internethasználókról biztosít adatokat. 

Nyitókép: Nemes János / MTI