Van, ahonnan havi egy hívás érkezik, mégis kötelező fenntartani a telefonfülkéket

Meglepően sok, már-már művészien igényes fényképet találunk az állami hírügynökség fotógyűjteményében borzasztó állapotban lévő, szétvert, telefirkált, betört ablakú, vagy szimplán szemétre hajított telefonfülkékről, illetve nyilvános telefonkészülékekről. És ez csak az elmúlt öt év magyarországi termése. Persze találni szép számmal képeket épen és működőképesen álló fülkékről is, olyat azonban csak elvétve, amelyikben valaki még telefonál is.

A fotókat nézve úgy tűnik, a telefonfülkék felett eljárt az idő. Az olcsó okostelefonok hétköznapi eszközzé válása a vezetékes telefonok mellett a nyilvános telefonokat is feleslegessé tette, bár kétségtelen, hogy bárki számára adódhat olyan helyzet, hogy létfontosságúvá válik egy fülke közeli jelenléte.

Ha lemerült, nincs nálunk, vagy valamiért használhatatlan a mobilunk, akkor például egy segélyhívás elindítására csak nyilvános telefonról van lehetőség.

Sokan használják a kórházakban vagy azok közelében felszerelt nyilvános telefonokat is, mert attól tartanak, hogy ellopják a mobiljukat az ágyuk mellől. De akkor is jól jön a nyilvános telefon, ha feltöltőkártyás mobilt használunk, és éppen elfogyott az egyenleg, amit hirtelen nem tudunk feltölteni. És persze akadnak még olyanok is, akiknek vagy nincs okostelefonjuk, vagy csak ritkán használják azt, többnyire magukkal sem viszik.

Vagyis az érmével vagy telefonkártyával működő nyilvános telefonok olyan közszolgálatást jelentenek, amit akkor is biztosítani kell, ha szinte teljesen kihasználatlanul állnak az utcákon. Erre jogszabály kötelezi a legtöbb hazai telefonfülkét működtető, a német Deutsche Telekom többségi tulajdonában lévő Magyar Telekomot is.

Az rtl.hu kérdéseire a cég azt írta, a Magyar Telekomnak mint egyetemes szolgáltatónak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kijelölő határozatából eredő kötelezettsége, hogy az egyetemes szolgáltatási területén

minden 3000 főnél kisebb lélekszámú település esetében településenként legalább egy darab, ennél nagyobb településeken pedig 3000 lakosonként legalább egy darab nyilvános telefonállomást működtessen. (Vagyis 3001 lakos esetén már két nyilvános telefont kell felszerelni.)

A cég 2021. december 31-i adatai szerint összesen 4850 darab nyilvános telefont üzemeltet, de 2015-ben még 6462 darabjuk volt. Ezek 90 százaléka telefonfülkében, közterületen üzemel, a többi nyilvános telefon kórházakban, közlekedési csomópontokon, bevásárló központokban.

A nyilvános telefonok használata a cég szerint az 1990-es évek végén, kétezres évek elején volt a csúcson, ekkor egy ilyen készülékről átlagosan havonta több mint 10 órát telefonáltak az ügyfeleik. Öt évvel később az átlag 6 órára csökkent, 2010-re pedig már csak valamivel több mint másfél órára.

Mára havonta átlagosan kevesebb mint fél óra az egyes nyilvános készülékek használati ideje. Egy készülékről havonta átlagosan valamivel több mint 50 hívást kezdeményeznek.

Vidéken és a fővárosban egyaránt vannak olyan készülékek, amelyeket egyáltalán nem használnak, és olyanok is, amelyek használata átlag feletti.

„Annak ellenére, hogy a mobilhasználat miatt a fülkék forgalma jelentősen visszaesett, a nyilvános készülékekről még mindig érkezik (havonta átlagosan egy) hívás az ingyenesen hívható segélyhívó számokra” – írta a Telekom válaszában.

A kihasználatlanság miatt sok országban, illetve külföldi nagyvárosban az összes telefonfülke megszüntetéséről döntöttek, Csehországban például 2021 nyarán szerelték le az utolsó fülkét.

New Yorkban pedig idén májusban távolították el az utolsó közterületi telefonfülkét a manhattani 7. sugárútról, majd múzeumba szállították. Londonban pékségként, kávézóként vagy utcai mikroirodaként folytatják pályafutásukat az ikonikus piros telefonfülkék, amelyeket az elbontásuk helyett egy fontért bárki átvehet és alternatív módon működtethet tovább.

De Budapesten is akad példa a hasznosításra. A II. kerület polgármestere, Őrsi Gergely nemrég a Facebook-oldalán azt írta: 40 ezer forint plusz áfáért vettek meg egy kihasználatlan, Margit körúti telefonfülkét a Telekomtól, amelyet könyvszekrénnyé alakítanak, a helyére pedig egy fát ültetnek.

Hogy mennyire nincsenek már a közgondolkodás központjában a telefonfülkék, arra jó példa egy 2019-es eset. Akkor a Magyar Kétfarkú Kutya Párt mutatott be egy másik magyar távközlési cég, az Invitel által működtetett fülkét Dunakeszin, amely lényegében használhatatlan volt a helyiek számára. Egy útfelújítás után ugyanis úgy helyezték vissza a helyére, hogy egy kerítés miatt csak résnyire lehetett kinyitni az ajtaját.

A Telekom a portálunknak küldött válaszában azt írta, a 2020 végén megújult hírközlési szabályozás értelmében várható,

hogy a közeljövőben felülvizsgálják a nyilvános telefonállomások működtetésére fennálló egyetemes szolgáltatói kötelezettséget, hogy annak további fenntartása indokolt-e.

A cég szerint elkezdték azoknak a kihasználatlan, folyamatos rongálásnak és nem rendeltetésszerű használatnak kitett fülkéknek a leszerelését, amelyekre sok panasz érkezik a lakosságtól és az önkormányzatoktól. A jogszabály szerint biztosítandó darabszámot azonban a leszerelés nem érinti, a leszerelt fülkék ezen a számon felül értendők. Az elmúlt hetekben érmével működő és elsősorban budapesti készülékeket szereltek le.

A Telekom szerint a nyilvános fülkéket rendszeresen karbantartatják, és szükség szerint felújíttatják. A telefonfülke elhasználódása függ a használat mértékétől, a rongálásoktól, így attól is, hogy milyen helyszínen található. „Sajnos a vandalizmus miatt – főleg a nagyvárosokban, kiemelten Budapest területén – sokszor nem elegendő a rendszeres takarítás és karbantartás.

Frekventált területeken a vandálok napi gyakorisággal okoznak kárt, elsősorban az érmés készülékekben. A nyilvános telefonok üzemeltetése több százmillió forintjába kerül a Telekomnak, míg a bevétel csak töredéke az üzemeltetési költségnek

– írták.

Nyitókép: Leselejtezett telefonfülkék egy debreceni telephelyen 2018. december 11-én. – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI