„Micsoda köpedék alakok ezek!” – Fellázadt a nép a repoharas tokenek ellen, egy érintett cég pedig ellentámadást indított

Így működik a pillangóhatás: Kocsis Sára tavasszal egy műanyag korongot kapott limonádés poharáért cserébe egy halbüfében, ezért augusztusban egyetértésre jutottak a fideszesek a momentumosokkal, három és fél ezer ember pedig háborúban áll egy nagy hazai vendéglátóipari céggel.

Ez a túlságosan is leegyszerűsített története a Nagy 2022-es Repoháborúnak, amelynek csataterei Facebook-csoportok kommentszekcióiban és Google-értékelésekben húzódnak. 

A tét: visszaadják-e a szórakozóhelyek a pultokban a repoharak 400-500 forintos árát, vagy később levásárolható műanyag tokent kapjanak cserébe a vendégek?

A repoharas tokenek rendszere egyre népszerűbb a hazai vendéglátóhelyek körében. Többen, így például az Akvárium, a Budapest Park vagy a Kobuci saját tokenes rendszert építettek ki, két cég, a GreenCup és a Cup Revolution pedig olyan infrastruktúrát hozott létre, amelyhez számos kocsma, rendezvényterem és bár csatlakozott – a cikkünkben többször előkerülő Cup Revolutionnek például májusi adataik szerint 52 partnere van, köztük a Puskás Aréna, a Szimpla Kert, illetve a Mammut Tető.

„Elkezdtem beszélgetni az ismerőseimmel, hogy mit gondolnak erről a rendszerről. Kiderült, hogy sokan nem szeretik, mert könnyű a tokent otthon hagyni, túl sokféle van, nem lehet mindet mindenhol beváltani. Az idelátogató külföldi ismerőseink pedig különösen nem tudnak mit kezdeni velük, ha továbbállnak Magyarországról” – mondta lapunknak Kocsis T. Sára, aki barátaival közösen nagyjából másfél hónapja hozta létre a STOP Repohár Token! nevű Facebook-csoportot. Céljuk az volt, hogy fórumot kreáljanak azoknak, akik elégedetlenek a tokenes rendszerrel. 

Hamarosan azonban kiderült, hogy arra is van potenciál, hogy konkrét változást érjenek el.

A közösség ugyanis még az alapítókat is meglepő gyorsasággal nőtt óriásira, bár semmi pénzt nem költöttek a hirdetésére. Hamarosan már több mint háromezer tagot számlált a csoport, a tagok főleg a fővárosi, középosztálybeli fiatalok közül kerültek ki, a politikai színtér minden szegletéből: azok, akik vélhetően a budapesti szórakozóhelyek hazai törzsközönségét képzik. Ez a tömeg pedig már felkeltette a piaci szereplők figyelmét is.

Gyülekező fellegek

A több tokent használó cég közül a Cup Revolution lépett először kapcsolatba a csoport tagjaival, hogy megbeszéljék az elégedetlenség tárgyát. A nevében a „forradalom” szót használó cég valószínűleg nem számított arra, hogy valamikor egy konkrét, ellenük irányuló mozgalommal kell foglalkozniuk.

A cég ügyvezetője, Maros Róbert az rtl.hu-nak úgy fogalmazott: „Már a csoport megalakulása előtt szembesültünk a konfliktushelyzettel, amit bizonyos aspektusokból rosszul kezeltünk. Próbáltuk elmagyarázni a fogyasztóknak Facebookon, hogy milyen tévedések keringenek a rendszerrel kapcsolatban. De bizonyos felhasználók akkor is támadnak, amikor nincsen náluk fegyver. Ilyenkor célszerű lett volna nekünk is letenni a fegyvert.”

Ő az egész konfliktus kirobbantójaként azt a sajtóban megjelent cikket tartja számon, ami szerinte számos félrevezető információt tartalmazott a rendszerről, és „láthatóan egy sértett újságíró válasza volt az élet problémáira”. A sokak által szemlézett cikk azonban Kocsis szerint csak véletlenül jelent meg ugyanazon a napon, amikor ők is létrehozták a csoportot. És hogy mik azok az állítólagos tévedések, amikről Maros beszél?

„Olyan alapvető dolgok, mint például hogy a tokenünk túl nagy, és nehéz hordozni. Annak, akinek nehezére esik egy tokent hordozni, egy kétszázast is nehezére esne. Valamint ott van az az állítás, hogy legalább százötvenszer kell használni egy repoharat ahhoz, hogy környezetbarátabb legyen, mint az eldobható. Itt egy tanulmányt idézett a cikk, ami más anyagból készült poharakról szólt, és nem is így nézett ki benne pontosan a matematika” – mondta.

Szerinte a korábbi készpénzes rendszer több sebből vérzett: mivel ő egy másik cégével a Sziget fesztiváljainak vendéglátását is intézte, konkrét adatok alapján látta: jellemzően nem azok váltották vissza a poharakat, akik ittak belőle, hanem a cápázásra is hajlamos gyűjtögetők. Emellett 

megesett, hogy a fogyasztók, a pultosok vagy a biztonságiak egész láda tiszta poharakat loptak el a raktárakból, hogy azokkal nyerészkedjenek. 

Valamint jellemzően hosszabb időbe telt a pultosoknak kikeresni a visszaadandó készpénzt, mint fél másodperc alatt odaadni egy tokent – ez pedig a nagyobb rendezvényeken akár órákig tartó sorbanálláshoz is vezetett.

Megkérdeztük a Budapest Parkot – ami már a csoport létrejötte előtt elkezdett tesztelni egy hibrid módszert, amellyel lehetővé válik a készpénzes visszaváltás is – hogy melyik rendszert tartják előnyösebbnek. Ők azt írták: „a készpénzes pohárvisszaváltás sajnos több problémát is felvet, főleg egy akkora volumenű szórakozóhelynél, mint a Budapest Park. A kisebb gond, hogy komoly adminisztrációs és számviteli nehézséggel jár, és hatalmas sorok alakulhatnak ki. Ami viszont a nagyobb problémát okozza, hogy más szórakozóhelyekkel és fesztiválokkal folytatott beszélgetések alapján az a tapasztalat, hogy 

sokan pénzszerzés reményében más vendégek poharait is begyűjtik, sokszor az italukkal együtt.

A csoport tagjai szerint viszont a tokenes rendszert nyerészkedésre használják a repoharas cégek, amellett, hogy ez a módszer rendkívül idegesítő, ráadásul a tokenek gyártásával feleslegesen termelnek műanyagot. Ahogy egyre nagyobb lett a csoport, egyre többen fejezték ki egyetértésüket – még politikusok és ipari szereplők is megszólaltak. Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere például úgy fogalmazott: „Amíg a repohár a fesztiválokon a megtermelt hulladék mennyiségét jelentősen csökkentette, így igazolható a bevezetése, addig 

a tokenes rendszer a belvárosi helyeken már valójában csak egy, a termékek árát elkendőzve növelő, a fogyasztókkal szemben tisztességtelen jelenség, 

ebben a formájában zöld megoldás helyett zöldre pingált lehúzás.” A csoport tagjai a Gazdasági Versenyhivatalnak is írtak nyílt levelet, de egyelőre nem tudunk arról, hogy válaszoltak volna.

Soproni mellett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is a Facebook-csoport mellé állt, az LMP ifjúsági tagozata pedig aláírásgyűjtést indított a tokenek ellen. Ráadásul olyan kormánypárti médiumok felületén is megtárgyalták a problémát, mint a Magyar Nemzet vagy a Kontra. A Fidesz tagja, Király Nóra, aki a Zöld Követ Egyesületben is szerepet vállal, szintén kiállt a tokenes rendszer ellen.

A csoporttagok ráadásul olyan esetekről is beszámoltak, amikor egy-egy hely trükközött a rendszerrel, és kevesebb pénzt érő tokent adtak, mint amennyit felárként felszámoltak a pohárra. Olyan is akadt, aki a Cup Revolution vezetőségét a Szigeten végzett munkájuk miatt azzal vádolta meg, hogy egy „a kormányhoz közeli páros kezében levő” cég, akik „a Fidesz teljes védelmét élvezik”. Maros erre úgy reagált: „elég sok politikus átvette azt az álláspontot, hogy a letéti rendszer zöldebb. Mi tudjuk, hogy ez nem igaz, hiszen számaink vannak erről.”

Ahogy Obi-Wan mondta a Baljós árnyakban: a tárgyalás tényleg rövid volt

Kocsis és Maros mindketten arról számoltak be, hogy a két fél viszonya nem rögtön durvult el, hanem a kétoldalú párbeszéd meghiúsulása után. Hamarosan 

a Cup Revolution képviselői is beléptek a Facebook-csoportba, ahol megpróbálták elmagyarázni saját véleményüket. 

Kocsis szerint először „megkeresett engem Maros Róbert, hogy egyeztessünk személyesen, értsük meg a rendszer működését, menjünk ki, nézzük meg, hogyan tisztítják a poharakat. Először megörültünk a lehetőségnek, de nem értettük, hogy miért kell megnézni a mosórendszert, mert nem a poharak tisztaságával van a gondunk, hanem a tokenek rendszerével.”

Elmondása szerint ezután lépett be Molnár Péter, a cég kommunikációs vezetője a csoportba, ahol elnézést kért „az eddigi rossz kommunikáció miatt” – ugyanis korábban több elégedetlenkedőt letiltottak a Cup Revolution hivatalos Facebook-oldaláról. Ezt jó jelnek vették annak ellenére, hogy ilyenkor többször moderálni kellett a csoportot, mert „elszabadultak az indulatok a tagok között”. Ekkor született egy szabályzat a konstruktív, építő kommunikációra, viszont 

mostanában egy kicsit megint eldurvult a dolog.

A személyes találkozó pedig nem jött össze. Először Kocsis szerint azért, mert „augusztus közepén az adminok közül mindenki pont felváltva nyaralt, és időt kértünk, hogy össze tudjuk egyeztetni a dátumot”. Ezután azonban a Cup Revolution agresszívnak mondható lépést tett: jogi lépéseket helyezett kilátásba. Augusztus 14-i posztjában a rágalmazásról szóló Btk.-passzus beidézése után azt írta Molnár:

Mivel jelen nyilvános csoport előző bejegyzéseiben és kommentjeiben, valamint a CR közösségi nyilvános felületein is előfordultak olyan törvénysértő megnyilvánulások, amelyekben a fentiek teljesültek, ezért most itt húznánk egy vonalat, ami szerint a felhasználók tekintetében az eddigiektől eltekintve ugyan, de a jövőben ezekkel a megnyilvánulásokkal kapcsolatban a zéró tolerancia elvét követjük. 

A hasonló hibába esett médiumoknak és politikai szervezeteknek természetesen számolniuk kell a korábbiakra vonatkozóan is a lehetséges jogkövetkezményekkel” – írta a repoharas cég kommunikációs embere.

Emellett a cégvezető, Maros is megkereste őket privát üzenetben, és elmondta, hogy rossz hatással van rájuk a csoport. Arról beszélt Kocsis szerint: a vendégek nagy része elégedett, és ők csupán egy hangos kisebbség. Az admin szerint azonban a jogi érvelés nem stimmelt. Egy ügyvédként dolgozó csoporttag jelezte, hogy semmilyen jogalapja nincs ennek, ugyanis

nem lehet azért beperelni embereket, mert elégedetlenek egy termékkel.

Maros azonban erről szóló kérdésünkre azt mondta: „nem arról van szó, hogy minden egyes magánszemélyt, aki csúnyát ír, bepereljük. (...) Itt szisztematikusan próbálják szétverni egy független cég működését, akár félreértésből, akár szándékosan. Ez olyan, mintha valaki nem tudná, hogy egy falat összegraffitizni szabálysértés. Itt most sok ember graffitizi ugyanazt a falat úgy, hogy közben fel lett hívva a figyelmük arra, hogy ez egyébként nekünk kárt okoz.” 

Maros szerint ha egy Facebook-csoport bizonyos szint fölé nő, akkor médiumként kezd funkcionálni, „ha pedig szisztematikusan valótlan információkat közölnek egy vállalkozással szemben, az rágalmazás. Főleg úgy, hogy közben a cég megkeresi őket transzparensen eljárva, de a médium visszautasítja a párbeszédet.”

Kocsis szerint viszont ők rugalmasak voltak, és „mondtuk, hogy ha bármiben tévedünk, mondják meg, és kijavítjuk”. Viszont „elkezdtük érezni, hogy nem lesz értelme itt az egyeztetésnek”. Írattak egy posztot a tagokkal, amiben összegyűjtötték, hogy mi zavarja az embereket a tokenezésben, és külföldi példákat is felhoztak jobbnak tartott megoldásokra. „Amikor a csoport elérte a 3300-as taglétszámot, megint megkeresett Maros, hogy nézzük meg a mosást, és beszéljünk. Ekkor összeültünk a többi adminnal, hogy megbeszéljük a dolgot. Arra jutottunk, hogy nem látjuk értelmét elmenni és ötletelni velük, hiszen a csoport eddigre tele volt ötletekkel.”

Nem vagyunk repohárszakértők, de ennél több újdonságot nem tudunk mondani. Megmondtuk nekik, hogy köszönjük, de a csoportban le van írva minden, annak alapján tudják fejleszteni a terméküket, ha szeretnék.

„Harsogjon a kürt, vérzászlónk lebegjen, Diadalra híván, vagy halálra fennyen!” 

„Ezután pár órával meglepő dolog történt” – mondta Kocsis. Felidézte: Maros, Molnár, valamint a cég egy másik képviselője, Tóth Katalin 

megtalálták az egyik admin munkahelyének oldalát a Google Mapsen. És elkezdték azt lesújtó, egycsillagos értékelésekkel elárasztani, 

miközben „ennek a cégnek semmi köze sincs a facebookos akciónkhoz”. Felidézte: erre Maros Facebook-üzenetben is felhívta a figyelmet, és „azt mondta, hogy még nagyon sok barátja van, aki le tudja pontozni a vállalatot”. (Interjúalanyunk kérésére se a vállalatot, se azt az admint nem fogjuk megnevezni, aki itt dolgozik.)

Maros szerint ezt „nagyon vérző szívvel tettük meg. Nem gondoljuk, hogy ezt a cég megérdemli, és bizonyára lesz egy pont, amikor ezeket az értékeléseket átkonvertáljuk arra, amit valójában érdemelnek. De itt egy olyan helyzetről van szó, amikor valaki heteken keresztül próbál meggyőzni egy szándékosan kárt okozó magánszemélyt arról, győződjön meg a kritikája valóságalapjáról. Néhány magánszemély félreinformáltsága miatt több ember munkahelye veszélybe kerül. Lehet, hogy rosszul, de úgy gondoltuk, hogy ezt úgy tudjuk demonstrálni, hogy ennek a magánszemélynek a saját bőrén tapasztaltatjuk, ugyanolyan téves lehúzó értékeléseket elhelyezni egy cég oldalán, mint az, amire az adminok több ezer embert ösztönöznek, hogy velünk csináljanak.”

Természetesen a lepontozás híre elérte a csoport tagjait is, akik az erről szóló poszt alatt már nem nagyon foglalkoztak a csoport szabályzatával a civil párbeszédre vonatkozóan.

„Óvoda b@zmeg! ” – fogalmazott egyikük. „Ti ezt ilyenkor már beszivva toljátok?” – kérdezte egy másik. „Micsoda köpedék alakok ezek!” – így egy harmadik. „Jézusom, ti mennyire gyerekes, szánalmas kis pöcsök vagytok :Dddddd Minél több karaktert böfögtök az internetre, annál mélyebbre ássátok magatok; bár kétségkívül megnyugtató, hogy láthatóan a kétségbeesés okán vergődtök ennyire össze meg vissza. Tik-tak” – nyilvánult meg egy harmadik. „Megmondanátok mégis mi a faszt képzeltek magatokról?” – és így tovább.

Hova tart innen a Nagy Repoháború? A csoporttagok szándékai nem változtak. Kocsis azt mondta: még mindig az a céljuk, hogy elérjék, legyenek simán visszaválthatók a repoharak. Szerinte ha elérnék ezt, annak „az lenne az üzenete, hogy ha az emberek nem csak morgolódnak valami miatt, hanem összefognak, akkor el lehet érni célokat”.

A Budapest Park nem a csoport miatt vezette be az új rendszert, aminek lényege, hogy „a vendég eldöntheti, hogy szeretne-e dizájnos, brandingelt újrapoharat vásárolni, amit aztán tokenre válthat, ahogy eddig is, vagy pedig ingyenes, sima, áttetsző repohárba kéri az italát”. Viszont ők azt írták, hogy „folyamatosan figyeljük a visszajelzéseket ezen a fórumon is. Nagy örömünkre szolgál, hogy az új repohárrendszerünket a legtöbben a csoportban is elfogadható megoldásnak tartják.”

És hogy a Cup Revolution milyen lépéseket tervez tenni? Maros arról beszélt, hogy 

szeptember 14-15-én tartanak egy nagy repohár-visszaváltó akciót a belváros közepén, ahol átveszik nemcsak a saját, de versenytársaik poharait is valamiféle ellentételezésért cserébe.

Ennek feltételeiről hamarosan tájékoztatást adnak online. Ezen felül sajtótájékoztató is várható szeptember 14-én, ahol elmagyarázzák rendszerük működését, illetve a Nébih és a Fogyasztóvédelmi Hatóság korábbi állásfoglalásaival adnak választ a témában felmerült egyéb kérdésekre.

Továbbá már tesztelik a mobilappot, ami az egész tokenrendszert digitális felületre vinné át, és lehetővé tenné a kölcsönpoharak egyszerű visszaváltását is.

És hogy milyen károkat okozott nekik eddig a Facebook-forradalom? Ezt Maros egyelőre nem tudja felmérni. „Azt érezzük, hogy kivárás van pár új üzleti kapcsolat kialakításánál, tehát azoknál, akik a közeljövőben tervezték bevezetni a repoharat. (...) A meglévő partnereik nagyon-nagyon velünk vannak. Ők értik a rendszert, és látják, hogy az effektív, környezettudatos, csökkenti a szemétképződést és a szemétszállítás díját is.” Hozzátette:

Effektíve kárt nem okozott a csoport, de nagyon sokat tanultunk belőle. Nem rossz a létezése azért sem, mert a rendszerünkkel kapcsolatos vélt vagy valós problémák előkerültek. És nemcsak a valósakat kell kezelnünk.

Nyitókép: Facebook / STOP Repohár Token!