„Azt mondják, kiképzés, de ez kínzás” – drogok és halál az amerikai elitalakulat brutális erőpróbáján

Hell Week, azaz a Pokol Hete. Csak így nevezik az amerikai haditengerészet különleges alakulata, a Navy SEALs féléves kiképzésének híresen legkeményebb egy hetét, aminek egyetlen igazi célja a jelentkezők rostálása. És ebben kíméletlenül hatékony: a jelentkezők 80-90 százaléka nem ér a végére. Vagy feladják, mert nem bírják tovább, vagy olyan sérüléseket szenvednek, hogy képtelenek folytatni.

Vagy meghalnak, mint a 24 éves Kyle Mullen, aki pár órával azután hunyt el, hogy végigcsinálta a Pokol Hetét 2022 februárjában. 

A nagy visszhangot kiváltó eset után az amerikai sajtónak egymás után nyilatkoztak a SEALs már leszerelt tagjai és parancsnokai, ők azt hangsúlyozták, hogy a kiképzés nem véletlenül olyan kemény, amilyen. 

A Navy SEALs, vagyis a United States Navy Sea, Air, and Land Teams jelentése az Egyesült Államok haditengerészetének tengeri, légi és szárazföldi csapatai.

A SEALs egyik korábbi parancsnoka, Eric Oehlerich az ABC Newsnak korábban elmondta, hogy a kiképzésen rákényszerítenek mindenkit, hogy túllépjen a saját határain, hogy a jelentkezők is megtudják, testileg és lelkileg is sokkal többre képesek, mint ahogy azt addig gondolták.

Időről időre halálesetek is történnek a kiképzésen. Bár ez tragikus, a kiképzési terv betartása az, ami életben tartja harc közben a SEALs-eket. Szükség van rá, és nem lehet felhígítani.

Pontos számokat nem tudni. 2016-ban a USA Today arról számolt be, hogy csak a megelőző három évben kilenc jelölt halt meg SEALs-kiképzésen, többen, mint harc közben, míg a New York Times cikke szerint 1953 óta legalább 11 haláleset történt.

Bár a kiképzésről az elitalakulat volt és jelenlegi tagjai jellemzően azt gondolják, hogy pont annyira brutális, mint amennyire szükség van, már évtizedek óta vita zajlik arról, hogy nem esnek-e túlzásba. 

Az amerikai Kormányzati Ellenőrzési Hivatal például már egy 1991-es jelentésében is arról számolt be, hogy a SEALs-kiképzésen „potenciálisan veszélyes”, és „feleslegesen kockázatos” gyakorlatokat végeztetnek a jelöltekkel, és egy sor javaslatot tettek a tragédiák megelőzésére. A kiképzésen azonban továbbra is rendszeresek a csonttörések, agyrázkódások, fertőzések és fulladásközeli helyzetek, valamint a hőguta, kihűlés és a tüdőödéma.

A kiképzés ölte meg?

Bár a haditengerészet vizsgálata azt állapította meg, hogy Mullen tüdőgyulladásban halt meg, anyja szerint a kiképzés miatt történt a tragédia. Regina Mullen a New York Times-nak kijelentette:

Ők ölték meg. Azt mondják, hogy ez kiképzés, de valójában kínzás. És még csak megfelelő orvosi ellátást sem kapnak. A hadifoglyokkal nem bánhatnak olyan rosszul, mint velük.

A Times augusztus végén megjelent oknyomozó cikke szerint Mullen másodszor vágott neki a kiképzésnek, miután első alkalommal már az első nap hőgutát kapott. Mire eljutott a kiképzés hatodik hetében tartott Pokol Hetére, már jó ideje vért köhögött fel, és alig tudott lélegezni. Az orvosok azonban hagyták, hogy folytassa.

Amikor a végére ért, már járni sem bírt. Az orvosi ellenőrzése azonban mindössze öt percig tartott, és ahelyett, hogy kórházba vitték volna, visszaküldték a laktanyába azzal, hogy jól van, majd semmilyen orvosi felügyeletet nem kapott. Pár órával később egyik bajtársa hívta hozzá a mentőket, mert a katonai orvosok nem vették fel a telefont. Amikor a mentősök megérkeztek, Mullennek már nem volt pulzusa.

Közvetlenül Mullen halála után Duncan Smith, a SEALs egykori tagja, és egy, a SEALs-családokat segítő alapítvány igazgatója az ABC News-nak kijelentette, hogy a kiképzés alatt álló tengerészeket folyamatosan orvosok felügyelik, hogy „életben, egészségesen és jó erőben tartsák őket”. Ugyanezt mondta a CNN-nek Jason Redman egykori SEALs-tag, aki közölte, hogy naponta több egészségügyi ellenőrzésen esnek át a tengerészek, míg Bob Adams, aki 12 éven át szolgált SEALs csapatokban, és után a szárazföldi erőknél orvosként helyezkedett el az Insidernek elmondta:

Napi 24 órában egészségügyisek vannak a helyszínen, és az orvosok rendszeresen teljes testvizsgálatot tartanak tüdőgyulladásra, elfertőződött sebekre, vagy betegségre utaló jeleket keresve.

Azonban Mullen édesanyja szerint az orvosi ellátás hiánya okozta a fia halálát. Az ápolónőként dolgozó nő az ABC televíziónak kijelentette, hogy fia még mindig életben lehetne, ha azonnal kórházba viszik, miután végigcsinálta a Pokol Hetét. A család ügyvédje pedig közölte, hogy bár a vita általában akörül forog, hogy mennyire brutális a kiképzés, és hogy az vajon kínzásnak számít-e, az eset valójában egészen másról szól:

Nem adtak Kyle-nak alapvető orvosi ellátást. Erről szól az egész. És ennek meg kell változnia.

A New York Times cikkét író Dave Philipps a Slate című lapnak elmondta, hogy szerinte az orvosoknak közbe kellett volna lépnie, és Mullent kiszedni a kiképzésből, de azt szerinte azért nem tették meg, mert hozzászoktak a jelöltek szenvedéséhez. Szerintük is hozzátartozik a kiképzéshez az, hogy felül kell kerekedni a fájdalmon és tovább kell küzdeniük, és ha ezt valaki megteszi – úgy, mint Mullen –, akkor nem akarnak közbelépni.

A Navy SEALs egyik legismertebb veteránja, a leszerelése utána az életéről könyvet író Remi Adeleke egy interjúban elmondta, hogy tüdőgyulladással engedték nekivágni a Pokolnak, majd az első nap hipotermiás lett. Orvosi kivizsgálásra küldték, ahol elmondása szerint felmelegítették, és annak ellenére visszaküldték a kiválasztóra, hogy vért köhögött fel. Adeleke közölte:

És feldobtam a talpam. Nem tudom, hogy pontosan mi történt, de újra kellett éleszteni. Egy hétig voltam az intenzív osztályon. Megsemmisültem.

Ezek után vezetői közölték vele, hogy pont olyan emberekre van szükség a Navy SEALs-ben, aki akkor sem adja fel, ha belehal. Végül több próbálkozás után be is került. 

Philipps elmondta, hogy amikor a cikkét írta, több olyan volt és jelenlegi SEALs-taggal is beszélt, akiket nagyon tisztel, és mindannyian azt mondták neki, hogy a kiképzésnek olyan keménynek kell lennie, mint amilyen, tekintve, hogy utána milyen feladatokat kell végrehajtaniuk. Azonban amikor elmondta nekik, hogy Mullen milyen orvosi ellátást kapott, akkor közölték, hogy „ez őrület”, hozzátéve, hogy valamit változtatni kell a kiképzés orvosi részén.

Mullen halála után változtatásokat hajtottak végre. A Pokol Hete után most már 24 órán át orvosi felügyelet alatt állnak a jelentkezők, eltörölték a legkegyetlenebb követelményeket és szép csendben eltávolítottak több kiképzőt is – írta a Times. Van azonban egy olyan probléma, amit még kezelniük kell, és amiről eddig nem lehetett hallani.

Viagra, szteroid és drogok

A New York Times cikkéből kiderült egy olyan részlet is, ami már igazán aggodalommal töltötte el a SEALs felső vezetését. Ez pedig a teljesítményfokozók és a drogok használata, amire az mutatott rá, hogy Mullen halála után az autójában injekciós tűket és doppingszereket találtak. Ezt követően a kiképzést felügyelő tiszt nyomozást rendelt el, és negyven jelöltről derült ki, hogy szteroidokat vagy más drogokat használtak.

Az elitalakulat tucatnyi volt és jelenlegi tagjai is elmondta a Times-nak, hogy az elmúlt évtizedben széles körben elterjedt gyakorlattá vált, hogy a kiképzésre jelentkező tengerészek drogokkal felpumpálva teljesítik az embertelen próbákat. 

Egy fiatal tengerész, aki májusban esett át a kiképzésen, a lapnak elmondta: sok jelentkező meg van győződve arról, hogy a kiválasztási folyamat olyan nehéz, hogy drogok használata nélkül nem is lehet teljesíteni.

A Times információi szerint a haditengerészet 2012-ben leleplezett egy „szteroidbandát”, és tesztelni is kezdték a jelölteket, de azt pár évvel később abbahagyták, ami után nem sokkal a drogok is visszatértek. Mullen anyjának elmondása szerint fia – aki sportolóként még csak a közelébe sem ment a teljesítményfokozó szereknek – arról beszélt neki, hogy szüksége lesz a szerekre, hogy teljesíteni tudja a kiképzést. A szabályokat megszegve például Viagrát is szedett, hogy kezelje tüdőembóliáját.

A SEALs vezetősége azonban a Times cikke szerint aggodalommal fogadta a droghasználatról szóló híreket, mivel az a fegyelem és a rend olyan hiányára utal, ami az egész szervezetet veszélyeztetheti. Eric Oehlerich egykori SEALs-parancsnok az ABC News-nak elmondta, hogy nemcsak az számít, hogy egy SEAL „szuper atléta” legyen, hanem erkölcsi hozzáállása is ugyanolyan fontos.

A Times-nak pedig egy Afganisztánt és Irakot is megjárt SEALs-vezető a droghasználattal kapcsolatban arról beszélt, hogy így a legjobbak kiválasztására létrehozott kiképzés végül csak a legjobb csalókat válogatja ki, aminek az lesz az eredménye, hogy olyan embereket küldenek harcba, akik nem tartják be a szabályokat. A férfi hozzátette:

Mihez kezdek ilyen emberekkel egy olyan helyen, mint Afganisztán? Egy olyan fickóval, aki meg tud csinálni száz húzódzkodást, de nem képes erkölcsös döntést hozni?

A haditengerészet szóvivője nem nyilatkozott a droghasználattal kapcsolatban arra hivatkozva, hogy nem teheti, mielőtt a haditengerészet ősszel közzéteszi arról szóló jelentését, és mielőtt annak eredményeiről tájékoztatják Mullen családját.

Nyitókép: Pokol Hete kiképzés 2000-ben, a kaliforniai San Diegóban – Fotó: Joe McNally / Getty Images