„A mi világunkban már nem arról van szó, hogy megveszem-e azt a csokit neki vagy nem, hanem hogy fűtök-e vagy sem”

Nagy Gábor az azóta elhunyt édesanyjával panellakásból költözött egy kisvárosi házba, hogy elektromos kerekesszéket használókként a nagyobb térben önálló életet tudjanak élni. A férfi két helyen is dolgozik – otthonról. A számítógépe napi 16 órát megy, néha egyszerre használja a számítógépet és a laptopot. A kerekesszéket kétnaponta kell feltölteni, éjszakánként 6-8 órán át, de egyre többet kell majd, ahogyan romlik az akkumulátor állapota. Mosogatógépe is van, nem luxusból, hanem mert azzal tud elmosogatni önállóan. Gázkonvektorral fűt – nagy meleget ugyan nem csinál, de húsz Celsius-fokban sem tud meglenni, mert egész nap ül, a lába nem mozog. A gázfogyasztása mintegy 22 köbméterrel haladja meg a „rezsicsökkentett” áron járó mennyiséget, de ez 15 ezer forintos többletkiadást jelent.

Lanszki Csabáéknál is az elektromos kerekesszék feltöltése az egyik tényező, ami növeli az áramszámlát. A férfi légzéstámogató gépet, antidecubitus (felfekvés elleni) matracot, fizikoterápiás készüléket is használ – ahogy fogalmazott: a legtöbb dolog, ami az élete fenntartásához és a helyzetváltoztatáshoz szükséges, elektromos árammal működik. Ő is említi az ülő, mozgásszegény életmódot, ami miatt neki és sorstársainak a vérkeringése nem megfelelő, magasabb hőmérsékletre van szükségük ahhoz, hogy ne fázzanak, ne merevedjenek el a végtagjaik. A támogató szolgáltatások közül leginkább a szállítást veszi igénybe: ennek költsége is megnőtt a benzinárak miatt, hiszen a fogyatékossággal élőket ellátó intézmények sem vehetik igénybe a benzinárstopot.

Paku Andrea kisfia nemsokára 13 éves lesz. Születéskori oxigénhiány miatt súlyos-halmozott fogyatékossággal élő, nem képes mozgásra, a téli időszakban magasabb fűtést kell biztosítani számára, elektromos ágymelegítővel kiegészítve. Gyomorszondával kell táplálni, a táplálékot le kell turmixolni, a nyálát folyamatosan el kell szívni. Többet kell mosni, a takarításnál alaposabbnak kell lenni, hogy ne legyen por, vagy fertőzésveszély. A betegemelő is árammal működik.

Csupa olyan dolog, amire más nem gondol

– mondja az édesanya. Bár a kormány hozott egy rendeletet arról, hogy az elektromos kerekesszéket, mopedet, hálózati áramról működő oxigénkoncentrátort használók nagyobb mennyiségű áramot vehetnek igénybe rezsicsökkentett áron, ezekre Paku Andreáék nem jogosultak, és Nagy Gábor, illetve Lanszki Csaba példáján is látszik, hogy nem csak ezek jelentenek plusz kiadást a mozgáskorlátozott embereknek.

A mi világunkban már nem arról van szó, hogy megveszem-e azt a csokit neki vagy nem, hanem hogy fűtök-e vagy sem

– fogalmazott Paku Andrea.

Az állam feladatát látják el

A Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete lakóotthonokat, támogatott lakhatást, nappali szociális intézményeket, támogató szolgálatokat, egészségügyi szolgáltató intézményt, otthonápolási szolgálatot, rehabilitációs központot, korai fejlesztő központot, fejlesztő óvodát, iskolát, összesen 24 intézményt tart fenn. Évente nagyjából 1500 ember ellátását biztosítják, bentlakásos intézményekben pedig közel hatvan emberről gondoskodnak, akik halmozottan fogyatékosok, teljes ápolásra, gondozásra szorulnak.

Tanácstalanok vagyunk, hogy ők majd hova kerülnek, ha nekünk be kell dobni a törölközőt

– mondta dr. Hegedüs Lajos, az egyesület elnöke. Intézményeket fenntartó civil szervezetként a rezsicsökkentés már korábban sem vonatkozott rájuk, de az idei első félévben ugyanannyi pénzt fizettek az áramért, mint tavaly egész évben. A fűtési szezon pedig még el sem kezdődött. Hét év után kénytelenek voltak térítési díjat emelni, de ha mindenki ki tudná fizetni a megemelt költségeket, ez még akkor sem fedezné a töredékét sem a megnövekedett költségeknek. Ahol tavaly 3,8 millió forint volt a gázszámla, a hírek szerint nyolcszoros-tízszeres áremelés miatt idén a 38 milliót is elérheti – és ez csak egyetlen intézmény azok közül, amelyeket az egyesület működtet.

Mi nem tudunk tovább hátrálni, nálunk nem most kezdődött az, hogy 20 fok fölé nem mehet a hőmérséklet

– magyarázta az elnök, aki azt is elárulta, hogy az állami normatíva a működési költségeik 65 százalékát, a térítési díjak 15 százalékot fedeznek, a többit támogatásokból, fejlesztő foglalkozásokból, cégeknek végzett munkából, értékesítésből fedezik. És miközben az állami támogatások nem változtak, a minimálbér és a szakmai bérminimum is emelkedett. Az egyesületnek van kétszáz dolgozója is, ebből 140 olyan fogyatékos, megváltozott munkaképességű dolgozó, akiket a nyílt munkaerőpiacon nem vennének fel.

Halvány biztatást sem kaptak arra, hogy számíthatnának segítségre: az önkormányzatok ugyanígy ki vannak véreztetve, problémát jelent nekik a saját intézményeik fenntartása is. A mostani helyzetben napelemek felszerelésével próbálnak előre menekülni, ami legalább a telephelyeik áramellátását biztosíthatja: egyik intézményüknél saját költségből már két hónapja elkészült a beruházás, de az áramszolgáltató még mindig nem kötötte rá a hálózatra. Négy, sok áramot fogyasztó intézményükre is kaptak árajánlatot, 45 millióért feltennék a napelemeket, de erre már nem telik az egyesületnek. A helyi vállalkozásokat is megkeresték, hogy segítsenek, de ők sincsenek jó helyzetben.

Nem tudom, hogy miért jó ez a magyar államnak? – tette fel a kérdést Hegedüs Lajos, felhívva a figyelmet arra, hogy állami feladatot látnak el, erre költik a forrásaikat. Az is felmerült benne, hogy talán államosítani akarják az egyesület által működtetett intézményrendszert, azt a vagyont, amit ők hoztak létre 43 év alatt, és amelyben most is száz körüli önkéntesük dolgozik.

Mi nem a markunkat tartjuk az állam felé, hanem segítünk azzal, hogy ellátunk állami feladatokat

– jelentette ki az elnök.

A civileknek kevesebb jár, mint az egyháziaknak

A cikkben megszólaló érintettekhez a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) segítségével jutottunk el. A szervezet néhány hete a „valódi és azonnali rezsivédelemért” indított aláírásgyűjtést. Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke nyílt levélben kérte a kormányt, hogy a Magyarországon élő hatszázezer fogyatékos ember és családjaik létbiztonsága, az őket ellátó intézmények fennmaradása és a munkavállalók munkahelyeinek megvédése érdekében hozzon azonnali intézkedéseket. 

A szervezet arra figyelmeztetett, hogy a családoknak és az intézményeknek nincs fedezetük a következő hónapok megemelkedett számláinak kifizetésére. Azt javasolják, hogy a fogyatékossággal élő személyeknek, illetve családjaiknak az éves fogyasztási keret kétszereséig járjon „rezsicsökkentett” áron az energia, illetve a civil szervezeteket és a fogyatékossággal élő embereket ellátó civil fenntartású intézményeket minősítsék lakossági fogyasztóvá, felmentve ezzel őket a piaci ár megfizetése alól. Kérik továbbá azt is, hogy a civil intézmények kapjanak az államtól ugyanannyi kiegészítő normatívát, mint az egyházi fenntartásúak – jelenleg ugyanis az előbbiek egyáltalán nem részesülnek ilyen támogatásban.

Nyitókép: iStock / Getty Images Plus