Jókai utcai tetőomlás: dömpingszerűen építik be a tetőtereket a környéken, sokszor kétes eredménnyel
2022. szeptember 6. 11:04
A júniusban leomlott tetejű házban tovább folytatódhat a luxuslakások építése a tetőtérben, igaz, feltételekkel. Az Andrássy úti világörökségi helyszínen a házak harmadát sürgősen át kellene vizsgálni, sőt ahhoz, hogy biztosan ne omoljanak le erkélyek és párkányok, átfogó, államilag finanszírozott felújítási programra lenne szükség Terézváros főépítésze szerint.
Mint az rtl.hu megtudta, a rendőrség két ügyben is nyomoz a Jókai utca 1. júniusi leomlásával összefüggésben: foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt nyomoznak a házomlás ügyében, de ugyanilyen jogcímen vizsgálódnak az épület tetőterében néhány héttel korábban történt tűz miatt is. Hogy a két eset között van-e összefüggés, egyelőre nem tudható, ahogy egyelőre gyanúsítottja sincs az ügynek.
A legfelső szinten tavaly nyár vége óta építenek luxuslakásokat, ezeket 150 és 400 millió forint közötti áron árulják. Az átadást eredetileg egy-két éven belülre tervezték. Az építkezések során a kivitelezőnek, valamint az építtetőnek kell garantálnia a biztonságos körülményeket, ha pedig probléma merül fel, akkor az építésfelügyelet rendelkezik hatáskörrel.
A falomlást követően a kormányhivatal feltételekkel ugyan, de engedélyezte a kivitelezés folytatását, a munkavédelmi hatóság pedig több alkalommal kiment a helyszínre ellenőrizni.
A terézvárosi önkormányzat a tetőtér omlása után azonnal kikérte egy statikus véleményét, napokkal később pedig egy átfogóbb vizsgálatot is megrendelt, a szakvélemények konkrét tartalmáról azonban nem nyilatkozott. Csak annyit árultak el, hogy mindkét szakvélemény az omlás utáni helyzet veszélyességére hívta fel a figyelmet, és azonnali beavatkozást igénylő munkákat ír elő.
Lapunk információi szerint a tűzeset és az omlás előtt látszólag nem utalt semmi sem arra, hogy nem megfelelő körülmények között folyik az építkezés. Matus Istvánnal, az érintett kerület főépítészével arról beszélgettünk, mi kellene ahhoz, hogy biztosan ne történjen hasonló eset az Andrássy úti világörökségi negyed utcáin.
Sok ellenőrzés, kevés helyszíni vizsgálat
Az építésügyi ellenőrzések jelentős terhet rónak a kormányhivatalokra, ezért – az előre meghatározott éves terven kívül – nem minden ellenőrzésnek része a helyszíni vizsgálat.
Bár az önkormányzatnak nincs közvetlen rálátása az állami hatáskörben dolgozó kormányhivatal, az építésfelügyelet munkájára, az érintett kerület, Terézváros főépítésze kívülről úgy érzékeli, „az építésfelügyelet munkatársai kevesen vannak. Alapesetben az elektronikus építési naplóba feltöltött adatokat nézik át, az építkezésekre pedig akkor mennek ki, ha az információk alapján felmerül valamilyen szabálytalanság gyanúja, vagy ha konkrét bejelentés érkezik a nem megfelelő körülményekről” – mondta Matus István.
Felújítás akár 20-30 éven keresztül
Valamilyen szinten összefügghet a tűzeset az egy hónappal későbbi omlással, de a kiváltó okok megismeréséhez figyelembe kell venni a ház 130 éves történetét is
– mondta Matus István. Szerinte ennek megfelelően önmagában a tűzvizsgálat vagy a statikai jelentés csak egy-egy része annak az átfogó vizsgálatnak, amiből kiderülhet, mi vezetett a tragédiához.
„Egy építkezésnek rengeteg részfelelőse van: számonkérhető a kivitelező, a tervező, a műszaki vezető, de akár a beruházáson dolgozó munkás is.
Ezt sokan úgy értékelik, hogy mindenki a másikra mutogat, és hárítja a felelősséget, pedig általában sorozatos hibák vezetnek el odáig, hogy történik valami baj.
Ráadásul az építés veszélyes üzem, véletlen baleset is történhet, éppen ezért kell mindent előre többszörösen biztosítani” – fogalmazott Terézváros főépítésze.
Matus István szerint a Jókai utcai eset igen jelentős problémára világított rá:
az Andrássy úti világörökségi helyszínen sok háznál elmaradt a karbantartás, ezért az épületek harmadát sürgősen át kellene vizsgálni, és – programszerűen, kitartó, többéves munkával – fel kellene újítani.
„Bármikor bekövetkezhet például egy olyan párkányomlás, mint ami a Balettintézetnél volt az átépítés megkezdése előtt, vagy mint ami az Oktogonnál történt néhány éve és tavasszal” – jegyezte meg. A kormány 2011-ben törvényben vállalta, hogy kezelési tervet készíttet a világörökségi helyszínekre, ez azonban nem valósult meg.
„A XIX. század épített örökségét viszont csak akkor lehet megőrizni, ha azt egy hosszú távon ható gazdasági program segíti. A fenntartást állami szintű előrelátással, gazdasági programmal, normatív módon kell biztosítani” – fogalmazott Matus István.
Az Andrássy úti negyed házai 20-23 év alatt épültek meg a XIX. század végén, ráadásul úgy, hogy ezrek dolgoztak rajtuk folyamatosan.
A felújítás is hasonló nagyságrendű, 20-25 évre kellene tervezni.
Pénzügyi támogatási programra lenne szükség, amihez a mindenkori kormánynak évtizedeken keresztül kellene tartania magát. Az átlagosnál nagyobb szaktudással rendelkező munkásokra is szükség lenne, meg kell újítani a képzést, ki kell alakítani egyes szakmák számára – kőműves, bádogos, redőnyös, asztalos, gipszszobrász – a jó munkához szükséges bérezést, életpályamodellt. És persze azt is el kellene érni, hogy a lakók ne cseréljék le például a fa ablakkeretüket műanyagra. Ez mind-mind pénzbe kerül” – tette hozzá.
Kockázatos tetőtér-beépítés
A VI. kerületi ráépítési láz megértéséhez érdemes visszatekinteni a rendszerváltás utáni időszakra. A privatizáció után ugyanis az ország más részeihez hasonlóan Terézvárosban is sorra alakultak a társasházak, de sok épület esetében az önkormányzat megtartotta magának a tetőtéri részt.
Ezeket a legfelső szinteket később csomagban adta el az akkori MSZP–SZDSZ-es vezetés,
az egyik leghírhedtebb ilyen vevő pedig a Lányi Anita Építészeti Stúdió Kft. volt, amely 2003-ban hatvanöt ház tetőterét szerezte meg 175 millió forintért.
Ez még akkoriban is igen vonzó árnak számított, az akkori Index cikke szerint 9 ezer forintos négyzetméteráron szerezték meg az ingatlanokat, miközben több százezer forintért árulták az elkészült lakások négyzetméterét. A tetőtereket az első privatizáció után többször is továbbértékesítették, így ma már számtalan egymástól független vállalkozó kezében vannak ezek az ingatlanok, az építést is gyakran más és más vállalkozó végezte. Az is előfordult, hogy vállalkozó közvetlenül a társasháztól szerezte meg a legfelső szintet.
Az ügyben feljelentést is tettek, de végül nem történt vádemelés. Az akkori vezetés szerint nem is volt előnytelen az üzlet, mert a vevő azt is vállalta, hogy felújítja az épületeket. Ezzel el is jutottunk a tetőtér-beépítések legfontosabb pontjához:
a felső szintekre beruházást tervező vállalkozók rendszerint azzal győzik meg a lakókat, hogy a kellemetlenségekért cserébe felújítják az egész ház homlokzatát, és rendbe teszik a gépészetet is.
A minőség viszont változó: rémálomszerű eredménye lett például a Rippl-Rónai utcai esetnek, ott ugyanis a 2000-es években „átmenetileg” elbontották a tetőt, ami miatt a lakók beázásra panaszkodtak, és van olyan épület, amelyen a mai napig nincs végleges fedél.
A Jókai utca 1. szám alatti ház felső része is a Lányi Anita Építészeti Stúdióhoz került 2003-ban, de aztán – hasonlóan más ingatlanokhoz – évtizedekig semmi sem történt. Az építkezés jó néhány tulajdonosváltást követően csak tavaly nyár végén kezdődött el.
Csak látszólag járnak jól a lakók
A kerületben álló 1300 házból évente 15-20 tetőterét építik be, illetve ennyire adnak engedélyt, ezek egy részéhez pedig a felújításban bízó lakók maguk is hozzájárulnak. Pedig:
- ha nem sikerül jól a felújítás, csökken a lakásuk értéke. Az alsó szinteken élők még akkor is rosszabbul járhatnak, ha minőségi munkát végeztek a munkások, a plusz egy szint ugyanis sötétebbé teszi az ingatlanjukat.
- Miután több albetét lesz a házban, kevesebbet ér a régi lakók szavazata, kicsúszhat a kezükből a döntéshozatal.
- Az első tetőtereket 30 éve építették be, így ezeket lassan fel kellene újítani a tetővel együtt. Ennek költségei az egész házat érinthetik.
- Az a lakó jár jól, aki a felújítás utáni években realizálja a lakásának az értéknövekedését. Aki hosszabb ideig marad ott, szembesülnie kell a felújítási költségekkel.
Állami felújítási program nélkül azonban kényszerpályára kerülnek a lakók, a 130 éves házak ugyanis karbantartás nélkül lerobbannak, arra pedig – a jelenlegi átlagjövedelem mellett – nincs pénz, hogy a társasház saját erőből finanszírozza a költségeket.
Egy Jókai utca 1.-hez hasonló épület teljes felújítása a gépészeti rekonstrukcióval együtt elérheti a 600-700 millió forintot is, azaz a nagyjából 30-40 lakásra körülbelül 20 millió forintos költség jutna.
Az ingyenebéd ígéretével érkező vállalkozóknak tehát nincs nehéz dolguk, ezt mutatja az is, hogy a Bajcsy-Zsilinszky út eleje és az Opera között már szinte minden második épület kapott egy plusz szintet.
Nyitókép: A VI. kerület Aradi és a Jókai utca kereszteződésében található ötszintes épület 2022. június 28-án, amelynek homlokzati fal és tetőszerkezeti elemei az előző nap az utcára és parkoló autókra dőltek. – Fotó: Balogh Zoltán/MTI